Listeria monocytogenes, élelmiszer-biztonsági jelentőségű baktérium: kockázata, előfordulása, jelentősége, a fertőzés kialakulásának a megelőzése, és a már kialakult liszteriózis kezelése

Listeria monocytogenes, élelmiszer-biztonsági jelentőségű baktérium: kockázata, előfordulása, jelentősége,  a fertőzés kialakulásának a megelőzése, és a már kialakult liszteriózis kezelése

Bevezető

Közel egy hónapja derült ki, hogy az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság megtalálta a forrását, a több mint 3 éve zajló ételmérgezésnek, amely öt országot érint. 2015 és 2018 között 47 megbetegedést regisztráltak, amelyből 9 esetben a fertőzés kimenetele halállal végződött. A fertőzött élelmiszerek között először a fagyasztott kukoricát, de később több mirelit terméket (babot, spenótot, borsót, és sóskát) is visszahívtak, Listeria monocytogenes fertőzésre hivatkozva. Greenyard vállalat egy magyarországi üzemében tört ki a Listeria monocytogenes baktérium felszaporodása. Valószínűsíthető, hogy a feldolgozási procedúrák során a nem megfelelő higiéniai körülmények miatt került baktérium a fagyasztott élelmiszerekre, ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH), pedig elkezdte felhívni a lakosság figyelmét, hogy a fagyasztott zöldségeket alaposan főzzék meg fogyasztás előtt, ugyanis a baktérium hőre érzékeny. A Greenyard a bajai üzemének működését leállította és a szükséges fertőtlenítési eljárásokat a NÉBIH által meghatározott előírások szerint megkezdte. Itthon olyannyira nagy port kavart, hogy több hiper- és szupermarketnél is termékvisszahívást rendeltek el, és tájékoztatást adtak ki a már megvásárolt mirelit élelmiszerek visszavételéről. A közelmúlt történései okán, nem árt tudni, hogy pontosan micsoda a Listeria monocytogenes, és mi is az a liszteriózis.

 

Jelentősége

A Listeria monocytogenes gyors fejlődésű ember és állat patogén baktérium, amely a környezettől függően szaprofita életmódra is képes (elhalt növények vagy állatok szerves anyagaiból, bomlástermékeiből táplálkozni képes szervezet). Életmódját tekintve, fakultatív anaerob, ami azt jelenti, hogy oxigénhiányos környezetben is megélni képes szervezet. L. monocytogenes szobahőmérsékleten aktív mozgásra képes, azonban magasabb Celsius fokon már nem. (1)

 

Kockázata

L. monocytogenes az egyik legveszélyesebb élelmiszer útján terjedő patogének egyike, a liszteriózis kórokozója, (komoly élelmiszer-biztonsági kockázatot jelentenek még a Campylobacter jejuni, Salmonella enteritidis, Escherichia coli, Staphylococcus aureus baktériumok). A liszteriózist előszőr E. G. D. Murray írta le 1926-ban. E. G. D. Murray 1924-ben hat esetben fiatal nyulak hirtelen elhullását tapasztalta vizsgálatai közben, melynek okaként később kimutatható volt a Listeria monocytogenes által kiváltott liszteriózis fertőzés. A 90-es években óriási figyelmet kapott a liszteriózis fertőzési modelljének a vizsgálata. Fertőzés a szervezet különböző pontjait érintheti, mint például az agyi részeket, vagy a véráramot. A baktérium által kiváltott fertőzések 24 százaléka halállal végződik. Erős immunrendszerű felnőtteknél a fertőzés sokszor tünetmentes, azonban várandős nők, csecsemők, gyerekek, idős, és legyengült immunrendszerű emberek esetében komoly egészségügyi kockázatot jelent, mivel a fertőzés lefolyása itt már nem tünetmentes. A fertőzés mértéke nagyban függ az adott baktériumtörzstől, és a szervezet fogékonyságától. A liszteriózis tünetei közé sorolható a vérmérgezés, tüdőgyulladás, agyhártyagyulladás, és terhes nőknél méhnyaki fertőzés, ami halva születést okozhat. (1) (2) (3) (4) (5) (6) (7)

 

Előfordulása

L. monocytogenes előfordulása a természetben széleskörű. Leginkább a talajban, és a természetes vizeinkben található meg. A zöldségek és gyümölcsök főképp a talaj által fertőződhetnek meg a baktériummal, de egyes esetekben a trágyázás során is, főleg ha szerves trágyát alkalmaznak. Állatok szintén lehetnek hordozói a baktériumnak, ezen kívül a feldolgozási procedúrák során is megfertőzödhetnek a különböző húsok és tejtermékek a mikrobával. Főbb fertőzési utak a feldolgozott élelmiszerek körében, a legkülönbözőbb állati eredetű élelmiszerek, mint például a sajtok, különösen az érlelt lágy sajtok, tejek (nyers és pasztörizált egyaránt), nyers és főtt szárnyasok, egyéb nyers húsok, kolbászok, és jégkrémek. Növényi eredetű élelmiszerek körében is előfordul a baktérium, itt a nyers zöldségekben és gyümölcsökben lehet jelen a L. monocytogenes. Hűtött és mélyhűtött ételekben egyaránt fel tud szaporodni, mivel egyes baktériumtörzsek akár 0 Celsius fokon is életképesek. 4 Celsius fok környékén az elemi vas kifejezetten kedvez a fejlődésének. (8) (9) (10) (11)

 

Fertőzés kialakulásának a megelőzése, és a már kialakult liszteriózis kezelése

A L. monocytogenes hő hatására elpusztul, így ne fogyasszunk nyers állati eredetű élelmiszert (de személy szerint a főtt és sült húsokat sem javaslom), és mosotlan gyümölcsöket, zöldségeket. A hűtést igénylő élelmiszereket 4-5 napon túl lehetőség szerint ne tároljuk, mivel a 4 napon túli hűtött tárolás kedvez a baktérium felszaporodásának, illetve a hűtőnket is fertőtlenítsük rendszeresen, mert a hűtő rácsain is képes megtelepedni a L. monocytogenes. Különböző laboratóriumi kísérletek során kiderült, hogy a L. monocytogenes izolátumok fogékonyak a penicillinre, az aminoglikozidokra, a trimetoprimre, a tetraciklinre, a makrolidokra, és a vankomicinre. Humán gyógyászatban antibiotikum kombinációkat használnak a liszteriózis kezelésére, ezek a penicillin vagy az ampicillin, amiket aminoglikozidokkal kombinálnak és intravénásan juttatják be a szervezetbe. (12) (13)

 

Összegzés

Összességében elmondható, hogy a L. monocytogenes baktériumot nem szabad félvállról venni ugyanis az általa kiváltott betegség olykor komoly következményekkel járhat, azonban ha az általános higiéniai feltételeket betartjuk a liszteriózis fertőzés kiküszöbölhető.

Az alábbi cikk nem teljes körű, egy általános betekintést nyújt a Listeria monocytogenes baktériumról és az általa okozott listeriózis betegségről.

 

Hivatkozások

(1) Ramaswamy V, Cresence VM, Rejitha JS, Lekshmi MU, Dharsana KS, Prasad SP, Vijila HM. (2007. 02): Listeria – review of epidemiology and pathogenesis. J Microbiol Immunol Infect. 40 (1), 4–13.
(2) Portnoy D. A., Chakraborty T., Goebel W. and Cossart P. (1992. 04): Molecular Determinants of Listeria monocytogenes Pathogenesis. Infection and Immunity, Apr. 1992 Vol. 60, No. 4 1263-1267 p.
(3) Murray E. G. D., Webb R. A., Swann M. B. R. (1926): A disease of rabbits characterised by a large mononuclear leucocytosis, caused by a hitherto underscribed bacillus Bacterium monocytogenes (n.sp.).
(4) Farber J. M. and Peterkin P. I. (1991.09.01): Listeria monocytogenes, a food-borne pathogen. Microbiol. Mol. Biol. Rev.September 1991 Vol. 55 No. 3 476-511 p.
(5) Gray, M. L., and A. H. Killinger. (1966): Listeria monocytogenes and listeric infection. Bacteriol. Rev. 30:309-382. p.
(6) Whitelock-Jones, L., J. Carswell, and K. C. Rasmussen. (1989): Listeria pneumonia. A case report. South African Medical Journal 75:188-189. p.
(7) Armstrong, R. W., and P. C. Fung. (1993): Brainstem encephalitis (Rhombencephalitis) due to Listeria monocytogenes: case report and review. Clin. Infect. Dis. 16:689-702. p.
(8) Ryser E. T. and Marth E. H. (1999): Listeria, Listeriosis, and Food Safety. Marcel Dekker, Inc.
(9) Beuchat L. R. (2002): Ecological factors influencing survival and growth of human pathogens on raw fruits and vegetables. Microbes and Infection 4 413–423. p.
(10) Fleming, D. W., S. L. Cochi, K. L. MacDonald, J. Brondum, P. S. Hayes, B. D. Plikaytis, M. B. Holmes, A. Audurier, C. V. Broome, and A. L. Reingold. (1985): Pasteurized milk as a vehicle of infection in an outbreak of listeriosis. N. Engl. J. Med. 312:404-407. p.
(11) Dykes, G. A., Dworaczek (Kubo), M. (2002): Influence of interactions between temperature, ferric ammonium citrate and glycine betaine on the growth of Listeria monocytogenes in a defined medium. Letters in Applied Microbiology. 35, 538-42. p.
(12) Swaminathan B and Gerner- Smidt P. (2007): The epidemiology of human listeriosis. Microbes and infection Vol. 9, Issue 10, 1236-1243. p.
(13) Temple M. E., and Nahata M. C. (2000): Treatment of listeriosis. Annals of pharmacotherapy Vol. 35, Issue 5, 656-661. p.

(Fejléckép forrása: biocote.com)



A kényelmes és biztonságos online fizetést a Barion Payment Zrt. biztosítja, MNB engedély száma: H-EN-I-1064/2013
Bankkártya adatai áruházunkhoz nem jutnak el.