MMA-harcosokon végzett tanulmány kimondja: a tejsavóalapú fehérje nem jobb a rizsfehérjénél!

MMA-harcosokon végzett tanulmány kimondja: a tejsavóalapú fehérje nem jobb a rizsfehérjénél!

A növényi fehérje tökéletes az izomépítéshez és annak fenntartásához

Egy viszonylag elég friss, 2017-es tanulmányban MMA-harcosokon vizsgálták, hogy a barna rizs fehérje és a tejsavóprotein milyen hatással van az izomtömeg építésre és fenntartására. Az eredmény lehet sokak számára meglepő: ugyanolyan hatással volt. (1)

A Floridai Egyetem professzora, Douglas Kalman által vezette kutatás – aki a sporttáplálkozási tanszék igazgatója – hat hetes időszakig tartott. A hat hét alatt összehasonlították a harcosok két csoportját, az úgynevezett „Team Plant” és a „Team Animal” csapatot (magyarul: „Növényi csapat” és „Állati csapat”). A kísérlet során egy modern ultrahang-technológiát választottak, hogy a testösszetételt tudják vizsgálni.

Minden résztvevő három adag fehérjeport fogyasztott egy nap, mellette pedig a szokásos diétájukat és edzésprogramjukat követték. Ez a tanulmány azért is különleges, mert profi elit sportolókkal tesztelték a növényi és állati fehérjék hatását.

 

„Ugyanúgy működik”

Dr. Kalman szerint a tanulmányból azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az elit MMA harcosok étrendjét, ha kiegészítjük 0,9 g / testtömeg fehérjeporral, akkor az segít fenntartani az izomzatot, miközben nagy volumenű és intenzív edzést hajtanak végre a sportolók. Egyik fehérjeforrásnak sem volt előnye a másik felett, statisztikailag hasonló eredményt hozott. Ezen túlmenően azt is látták, hogy a testzsírarány csökkent a rizsfehérje-csoportban, miközben az izomtömeg fennmaradt.

A tanulmány picit mosolyogtató érdekessége, hogy a „Team Animal” csapatból Chas Skelly is erős érdeklődést mutatott a növényi fehérjék iránt. Ugyanis az eredmény megkérdőjelezhetetlen volt.

Egy régebbi blogcikkemben azonban írtam arról, hogy nem csak az izomtömegre gyakorolt hatását kell nézni a fehérjék forrása kapcsán, hanem az egészségünkre gyakoroltat is. Ugyanis a nap végén a növényi fehérjeforrások nem rónak akkora terhet a szervezetre, mint az állati fehérjék.

 

Növényi fehérjék és a komplettálás

Még az 1970-es években kiadott tanulmányok váltották ki azt a hamis koncepciót, hogy a fehérjék komplettálására figyelni kell.

1909-ben Karl Heinrich Ritthausen biokémikus írt egy elméletet (amit tanítványa, Thomas Burr Osborne fejezett be), amely szerint a vegetáriánus és a vegán étrend nem tartalmaz megfelelő mennyiségű esszenciális aminosavat, ezért szükség van a növényi alapú fehérjék kombinálására, hogy ugyanazt a “teljes” fehérjét kapjuk, amit egy állati hússal tudnánk bevinni. (8) Egy másik, Yale Egyetemen végzett 1914-es tanulmány azt állította, hogy a növényi eredetű táplálékból bevitt fehérjék hiányosak. (6) Azonban ezt rágcsálókon végezték, és egy későbbi kutatásban kiderült, miszerint az állati termékek az ember számára a legideálisabb fehérjeforrások, téves. (7)

A fehérje-kombináció 1954-ben vált igazán népszerűvé, amikor megjelent Adelle Davis könyve Let’s Eat Right to Keep Fit címmel. (2) Majd 1971-ben tovább gyűrűzött a koncepció és további lökést kapott egy elterjedt könyv által: Diet for a Small Planet, Frances Lappé írása miatt. (3) 1975-ben ez odáig fajult, hogy a Vouge (9) és az American Journal of Nursing (10) is felkapta a témát, ez pedig végérvényesen az emberek fejébe véste, hogy a növényi fehérjék nem képesek biztosítani a teljes aminosavprofilt.

Sajnos az már kevésbe terjedt el, hogy Frances Lappé 10 évvel később ugyanezen könyv újabb kiadásában visszavonta ezt a gondolatát, és elnézést kért érte (4), mivel időközben igazolódott, hogy a komplettálás teljesen szükségtelen.

Az elmélet igazi áttörése 2002-ben következett be, amikor Dr. John McDougall korrekciót adott ki az American Heart Association-nak egy 2001-es kiadványához, amely megkérdőjelezte a növényi fehérjék teljességét. (5) McDougall kijelentette, hogy a növényi eredetű fehérjékről készített korábbi kutatások félrevezetők. Szerencsére az utóbbi pár évben egyre több orvos, kutató és táplálkozási szakértő áll ki amellett, hogy a növények bizonyítottan képesek az emberi szervezet számára a szükséges fehérjemennyiséget biztosítani.

 

Kapcsolódó blogcikkek:

Miért nem eszem húst már 4 éve?
A sportolók többsége tényleg nem tud rendesen táplálkozni? A fehérjemítosz újra terítéken!
Az állati fehérje jobb az izomépítéshez?

 

Hogyan tovább?

A fehérjekérdéskör újra és újra felmerülő mítosz, amit nagyon nehéz a fejekben megváltoztatni. Főleg a társadalmi szokások miatt, illetve a main stream média zavarossága okán is. Amikor eldöntöttem, hogy megírom a Fehérjemítosz című könyvemet, akkor az lebegett a szemem előtt, hogy olyan átfogó könyvet írjak, amiben ennek a kérdéskörnek minden aspektusát bemutassam és hitelesen tálaljam az olvasó elé. Tényleg csak ismételten azt tudom mondani minden sportolónak, hogy próbálja ki a könyvemben leírt három hetes programot, és nézze meg saját maga az eredményeket. Fontos azért azt is megemlítenem, hogy lehet rosszul is csinálni a növényi táplálkozást, ezért mindenképpen javaslom szakértő tanácsadó bevonását, vagy a megfelelő szakmai könyvből való tanulást.

Jó edzést!

 

Hivatkozások
(1) Douglas Kalman, Alison Escalante (2017): The body composition effects of extra protein in elite mixed martial artists undergoing frequent training over a six-week period. Proceedings of the Fourteenth International Society of Sports Nutrition (ISSN) Conference and Expo. Journal of the International Society of Sports Nutrition. (2):31. P34.
(2) Adelle Davis (1954): Let’s Eat Right to Keep Fit. Harcourt, Brace & World.
(3) Frances Moore Lappé (1971): Diet for a Small Planet. Ballantine Books.
(4) Frances Moore Lappé (1981): Diet for a Small Planet. Ballantine Books.
(5) John McDougall (2002): Plant Foods Have a Complete Amino Acid Composition. Circulation. 105:e197.
(6) T. Osborne (1914): Amino-acids in nutrition and growth. The Journal of Biological Chemistry. 17: 325-349.
(7) M. Bicker (1947): The protein requirement of adult rats in terms of the protein contained in egg, milk, and soy flour. The Journal of Nutrition. 34: 491.
(8) Thomas Burr Osborne (1909): The Vegetable Proteins, History pp 1 to 6, from archive.org
(9) Judith S. Stern (1975): How to stay well on a vegetarian diet and save money too! Vogue. 165(2): 150-151.
(10) Eleanor R. Williams (1975): Making Vegetarian Diets Nutritious. American Journal of Nursing. 75(12): 2168–2173.



A kényelmes és biztonságos online fizetést a Barion Payment Zrt. biztosítja, MNB engedély száma: H-EN-I-1064/2013
Bankkártya adatai áruházunkhoz nem jutnak el.