A túl sok állati fehérje (is) kövérré teszi a gyerekeket

A túl sok állati fehérje (is) kövérré teszi a gyerekeket

A fehérje és az elhízás

Egy tanulmány szerint a kisgyermekek több, mint négyszer annyi fehérjét fogyasztanak, mint amire szükségük van. (1)

A szülőket arra figyelmeztetik a kutatók, hogy kísérjék figyelemmel gyermekeik hús-, sajt- és tej bevitelét, ugyanis a fehérje-gazdag étrend magasabb testzsírszázalékot eredményez.

A holland kutatók 3,564 egyéves gyermek fehérjefogyasztását vizsgálták, beleértve az állati és nem állati eredetű ételeket is.

Dr. Trudy Voortman szerint az egyéves korú csecsemők naponta kevesebb, mint 10 g fehérjét igényelnek, de a kutatásban résztvevők átlagosan 40 g fehérjét fogyasztottak naponta.

A gyerekeket nyolcszor mérték meg egy- és tízéves koruk között. A testtömeg és a testzsír százalék mérését egy speciális kettős röntgensugaras abszorpciómérő szkennerrel végezték el. A kutatásban azt találták, hogy egyéves korban az első öt legtöbb fehérjét fogyasztók 1 kilogrammal nehezebbek voltak 10 éves korukra, összehasonlítva a többiekhez képest, akik az első öt alatt voltak fehérjefogyasztásban. Az extra súlytöbblet tisztán zsír volt, és nem izom vagy csont.

A fejlettebb nyugati országokban a gyerekek sokkal több fehérjét kapnak, mint amennyire szükségük lenne. Sok szülő azt gondolja, hogy a sok fehérje egészségessé teszi a gyermekeket, de közben ez nem így van.

Dr. Trudy Voortman azt is mondja, hogy az állati eredetű fehérjék nagyobb mértékben befolyásolták a testzsír szintjét, beleértve a tejet, és más egyéb állati fehérjeforrást (a sajt, a joghurt, a hús és a hal).

 

Fehérje és az anyatej

Azt kell megérteni, hogy izomzatunk növekedéséhez nem csak a fehérje a kulcstényező. Ugyanúgy, ahogy a testünk növekedéséhez sem csak az kell. A testépítők zöme, amikor fehérjealapú táplálékkiegészítőt vásárol, a tejsavó alapút választja. Valószínű azért, mert igen erős az asszociáció a tehéntej és a borjú növekedése között. Igen hasonlatos lehet a képzettársítás tehát az anyatej és a növekedés, mint folyamat kapcsán. Ha így állunk vele, akkor pillantsunk bele a kutatási eredményekbe.

Egy igen friss tanulmány szerint, amelyben az emberi anyatej összetételét vizsgálták, azt találták, hogy az anyatej átlagosan 0,9-2,2 g/100 ml fehérjét tartalmaz. (2) Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha 1,1g/100 ml fehérjével számolunk, akkor a teljes kalóriának csak a 6,4%-a jön fehérjéből. Igen megdöbbentő számadat, ami arra világít rá, hogy testünk és izomzatunk növekedésében sokkal több olyan kulcstényező játszik szerepet, amire nem is gondolunk.

Tehát felteszem a nagy kérdést: ha az anyatejben ilyen kevés fehérje van, abban az időszakban, amikor szinte a legfontosabb a tápanyagbevitel, akkor miért akarjuk magas fehérjefogyasztásra kényszeríteni a gyermekeinket és egyben magunkat is?

 

Megoldások és egyéb problémák

Egyes növényi élelmiszerek rendszeres bevitele megakadályozhatja a súlygyarapodást gyermekeknél és serdülőknél, míg a tejtermékek magas bevitele növelheti a gyermekkori súlygyarapodást az új kutatások szerint:

A Nutrition Journal folyóiratban megjelent tanulmány szerint, amiben 1,764 egészséges gyermek és serdülő vett részt, megvizsgálták a túlsúlyosság kockázatának és a különböző élelmiszercsoportok fogyasztásának összefüggését. (3)

“Ez a tanulmány kimutatta, hogy bizonyos növényi alapú élelmiszercsoportok védő szerepet játszhatnak a túlsúly megakadályozásában gyermekek és serdülőkorúak között.” – nyilatkozta Vichuda Matthews, a Loma Linda Egyetem kutatója. Matthews szerint a tanulmány megállapításai azt sugallják, hogy a teljes zsírtartalmú tejtermékek fogyasztása elhízást generáló lehet. A kutatók mindeközben próbálják a gabonafélék és a diófélék fogyasztásának és annak túlsúlyt okozó kockázatának árnyoldalait enyhíteni. Ugyanis az elemzési modellek arra engednek következtetni, hogy a gabonafélék, a diófélék és az alacsony tápanyagsűrűségű ételek lineárisan inverz kapcsolatot mutatnak a túlsúly valószínűségével. A teljes értékű növényi táplálkozást alulreprezentálják az iskolai élelmezési programokban. Sokszor azt is elfelejtik a szakértők, hogy a növényi táplálkozás egyértelműen olcsóbb, mint sok állati eredetű élelmiszer.

És még mielőtt bárki azt mondja, hogy a gyerekeknek muszáj húst enni, emlékeztetnék mindenkit arra, hogy a világ legnagyobb dietetikus szövetségei állnak ki amellett, hogy egy jól megtervezett növényi táplálkozás minden életkorban megfelelő lehet. (4)(5)(6)

Azonban, ahogy a februári “Szép új világ, vagy mégsem?” postomban írtam, sajnos nagyon nem tudunk helyesen táplálkozni és még a növényi táplálkozást sem csináljuk helyesen. Ugyanis a feldolgozott élelmiszerek már mindenhol jelen vannak. Hogy miért probléma ez, arról már sokat írtam, de most egy teljesen új tanulmány látott napvilágot:

A franciaországi Sorbonne Egyetem csapata által vezetett kutatók 104,980 résztvevő (legalább 18 éves) étkezési szokásait vizsgálták, és regisztrálták bevitelüket. A tanulmány arra enged következtetni, hogy az ultra-feldolgozott élelmiszerek arányának 10 százalékos növekedése az étrendben 10 százalékkal növeli az emlőrák kockázatát. Ez nem meglepő, ugyanis ezen élelmiszerek rendszerint magas arányban tartalmaznak telített zsírokat, hozzáadott cukrokat és sót, miközben alacsony a rost- és vitamintartalmuk. Másodsorban ezen csomagolt élelmiszerek tartalmazhatnak olyan anyagokat, mint például a Biszfenol A, amely karcinogén tulajdonságokkal rendelkezik. (7)

 

Hogyan tovább?

Próbáljunk elkanyarodni végre az állati eredetű fehérjéktől. A hagyományokat és a dogmatikus elveket  érdemes picit megvizsgálni, és csak a tényekre szorítkozni. Szükségünk van húsra? Szükségünk van tejre? Próbáld ki legalább egy hónapig elhagyni az állati eredetű élelmiszereket, és nézd meg te magad, hogy milyen eredményeket tapasztalsz a teljes értékű növényi táplálkozással! Ha nem vagy biztos abban, hogyan tudnád ezt biztonságosan meglépni, akkor ebben óriási támogatást adhat a Fehérjemítosz című könyvem, amiben számos példát és további hasznos segítséget találsz az egészséges étkezés témakörében.

Jó edzést!

 

Hivatkozások

(1) K. V. Braun, N. S. Erler, J. C. Kiefte-de Jong, V. W. Jaddoe, E. H. van den Hooven, O. H. Franco, T. Voortman (2016): Dietary Intake of Protein in Early Childhood Is Associated with Growth Trajectories between 1 and 9 Years of Age. The Journal of Nutrition. 146(11): 2361-2367.
(2) Dominica A. Gidrewicz, Tanis R. Fenton (2014): A systematic review and meta-analysis of the nutrient content of preterm and term breast milk. BMC Pediatrics. 14: 216.
(3) Vichuda L. Matthews, Michelle Wien, Joan Sabaté (2011): The risk of child and adolescent overweight is related to types of food consumed. Nutrition Journal. 10:71.
(4) W. J. Craig, A. R. Mangels (2009): Position of the American Dietetic Association: vegetarian diets. Journal of the American Dietetic Association. 109(7): 1266-1282.
(5) Lynne Garton (2017): Food Fact Sheet. The British Dietetic Association.
(6) Dietitians of Canada (2014): Healthy Eating Guidelines for Vegans.
(7) Thibault Fiolet, Bernard Srour, Laury Sellem, Emmanuelle Kesse-Guyot, Benjamin Allès, Caroline Méjean, Mélanie Deschasaux, Philippine Fassier, Paule Latino-Martel, Marie Beslay, Serge Hercberg, Céline Lavalette, Carlos A. Monteiro, Chantal Julia, Mathilde Touvier: (2018): Consumption of ultra-processed foods and cancer risk: results from NutriNet-Santé prospective cohort. British Medical Journal. 360: 322.
(8) Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (2017): Jó úton járunk a gyermekkori elhízás megelőzésében – Október 11-e az Elhízás Világnapja (World Obesity Day). https://www.ogyei.gov.hu/



A kényelmes és biztonságos online fizetést a Barion Payment Zrt. biztosítja, MNB engedély száma: H-EN-I-1064/2013
Bankkártya adatai áruházunkhoz nem jutnak el.