A meghosszabbított alvás hatása az energiabevitelre és az elhízásra

A meghosszabbított alvás hatása az energiabevitelre és az elhízásra

A nem megfelelő minőségű és időtartamú alvás az elhízás kockázati tényezőjeként ismert. Azonban az, hogy az alvás időtartamának meghosszabbítása csökkentheti-e ezt a kockázatot, még nem ismert tényező. Ezért is döntöttek úgy Esra Tasali és munkatársai, hogy 2022-es munkájuk során megvizsgálják az alvás időtartama és az energiabevitel közötti kapcsolatot felnőtt személyek körében. (1)

Céljuk volt meghatározni egy alvás hosszabbító beavatkozás hatását az objektíven értékelt energiabevitelre, az energiafelhasználásra és a testsúlyra túlsúlyos felnőttek körében, akik szokás szerint nem megfelelő időtartamú alvást folytattak. Ez az egyközpontú, randomizált klinikai vizsgálat 2014. november 1. és 2020. október 30. között zajlott. A résztvevők 21-40 évesek voltak, akiknek testtömegindexe (a kilogrammban kifejezett testsúly és a magasság hányadosaként számítva) négyzetméterben kifejezve 25,0 és 29,9 között volt, és az alvás szokásos időtartama kevesebb, mint 6,5 óra volt éjszakánként. Az adatokat a kezelési szándék elvének megfelelően elemezték.

A résztvevőket a kezdeti 2 hetes szokásos alvásidőszakot követően randomizálták, hogy vagy egy egyénre szabott alváshigiéniai tanácsadáson vegyenek részt, amelynek célja az volt, hogy a alvási időt 8,5 órára hosszabbítsák meg (alvás bővítő csoport), vagy folytassák a megszokott alvásidejüket (kontroll csoport). Minden résztvevőt arra utasítottak, hogy folytassák a napi rutin tevékenységeket, előírt étrend vagy fizikai aktivitás nélkül.

Az elsődleges eredmény az energiabevitel változása volt amelyet objektíven a teljes energiafelhasználás és a változás összegeként értékeltek a szervezet energiaraktáraiban. (Metodika: A test energiaraktárainak változását a napi testsúly regressziójával számították ki és a kettős energiájú röntgenabszorpciómérésből származó testösszetétel-változások regressziójával. Az alvás időtartamát Aktigráfiával követték nyomon). A kiindulási értékhez képest bekövetkezett változásokat a 2 csoport között a kezelési szándék elemzésével hasonlították össze.

80 randomizált résztvevő adatait (átlag életkor: 29,8 év; 41 férfi és 39 nő) elemezték. Az alvás időtartama éjszakánként átlagosan körülbelül 1,2 órával nőtt az alvás bővítő csoportban a kontroll csoporthoz képest. Az alvás bővítő csoportban szignifikánsan csökkent az energiabevitel a kontroll csoporthoz képest (-270 kcal/nap átlagosan p < 0.001). Az alvás időtartamának változása fordítottan korrelált az energiabevitel változásával (r = -0,41 p < .001), ami azt jelenti, hogy az alvásbővítő csoport esetében az alvással töltött idő száma átlag 1- 1,5 órával növekedett és ezzel egyidejűleg a bevitt energiamennyisége átlag 270 kcal-al csökkent naponta (a legkevesebb 147 kcal, míg a legtöbb esetében 393 kcal-al fogyasztott kevesebbet naponta).

Tehát a kutatás eredményei alapján elmondható, hogy az alvás bővítés csökkentette az energiabevitelt és negatív energiamérleget eredményezett valós élethelyzetben a túlsúlyos felnőttek körében, akik szokás szerint megrövidítették az alvásuk időtartamát. Az egészséges alvás javítása és időtartamának hosszabb ideig történő fenntartása az elhízás megelőzésére szolgálhat, illetve a testsúlycsökkentő programok részét is képezheti.

Cikkreferátumot írta: Sz. Patrícia

Hivatkozások:

(1) Tasali, E., Wroblewski, K., Kahn, E., Kilkus, J., & Schoeller, D. A. (2022). Effect of Sleep Extension on Objectively Assessed Energy Intake Among Adults With Overweight in Real-life Settings: A Randomized Clinical Trial. JAMA internal medicine, 182(4), 365–374. https://doi.org/10.1001/jamainternmed.2021.8098



A kényelmes és biztonságos online fizetést a Barion Payment Zrt. biztosítja, MNB engedély száma: H-EN-I-1064/2013
Bankkártya adatai áruházunkhoz nem jutnak el.