A tojásfogyasztás és a szív- és érrendszeri betegségek kockázatai

A tojásfogyasztás és a szív- és érrendszeri betegségek kockázatai

A koleszterin fontos szerepet játszik a sejthártya szerkezetében, valamint alapvető szabályozó funkciókban vesz részt, mint például a tápanyagfelszívódás, a glükóz-anyagcsere, a szaporodás és a szervezet stresszel kapcsolatos válaszai. Azonban a koleszterin toxikus hatású lehet, ha felhalmozódik a sejtekben: membránbomlást, sejthalált, gyulladást és egyéb stresszel kapcsolatos válaszreakciókat válthat ki. Korábbi tanulmányok rávilágítottak a koleszterin fontosságára a megfelelő sejt- és élettani funkciók szempontjából, de alátámasztották azt a feltevést is, hogy a koleszterin anyagcsere károsodása szerepet játszhat a krónikus betegségek, köztük a szív- és érrendszeri betegségek és a rák kialakulásában.

Ennek elkerülése érdekében a táplálkozási irányelvek napi maximum 300 mg táplálékkal bevitt koleszterint ajánlottak.

Zhao és mtsai a Circulation szaklapban publikáltak egy kutatást, amiben 27 078 férfi részvételével vizsgálták a tojás és az étrendi koleszterinfogyasztás, valamint a vérkoleszterin koncentráció hatását a szív- és érrendszeri betegségek okozta halálozás kockázatára. Ennek alapja az ATBC prospektív kohorsz vizsgálat volt, amelybe dohányosokat vontak be annak értékelésére, hogy az antioxidánsok csökkenthetik-e a rák kockázatát. (1)

Napi plusz 300 mg koleszterinbevitel 13%-kal növeli az érrendszeri megbetegedések okozta elhalálozás kockázatát.

A 31 éves kutatási időszak alatt 22 035 haláleset történt, ebből 9110 eset szív-érrendszeri megbetegedés miatt. A kutatók megállapították, hogy a napi plusz 300 mg koleszterinbevitel 10%-kal növelte az összhalálozás, 13%-kal az érrendszeri megbetegedések okozta elhalálozás, 13%-kal a szívbetegségek okozta elhalálozás és 6%-kal a rák okozta elhalálozás kockázatát. (Összehasonlításképpen: egy nagy tojás ~185mg koleszterint tartalmaz.) A magasabb szérumkoleszterinszint a rákos megbetegedések okozta elhalálozás alacsonyabb kockázatával járt együtt, hiszen a rákos megbetegedések akár évtizedekkel a diagnózis előtt is eredményezhetnek alacsonyabb szérumkoleszterinszintet, tehát nem az alacsonyabb koleszterinszint okozta a rákot, hanem a rák okozta az alacsony koleszterinszintet.

Tojás helyett gombás tofurántotta recept a Fehérjemítosz Szakácskönyvből. Egészséges vegán ételek és receptek itt.

Bár a táplálékkal bevitt koleszterin és a szérumkoleszterin csak gyenge kapcsolatban állnak egymással, laboratóriumi vizsgálatok nyújtanak bizonyítékot arra, hogy a táplálékkal bevitt koleszterin összefüggésbe hozható a posztprandiális (étkezés utáni) gyulladással és a szervezet oxidatív stresszel kapcsolatos válaszaival. In vivo (élő szervezeten belüli) vizsgálatok alátámasztották, hogy a magas étrendi koleszterinszint a krónikus gyulladás biomarkerének emelkedéséhez vezethet, amelyről kimutatták, hogy pozitívan kapcsolódik a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatához. Más kísérleti adatok is azt mutatják, hogy a magasabb koleszterinbevitel hozzájárul a krónikus gyulladáshoz, valamint, hogy a táplálékkal bevitt koleszterin megvonása csökkenti a gyulladásos választ az emberi szervezetben.

A táplálkozással bevitt koleszterin és a tojás nagyobb mértékű fogyasztása összefügg az általános, a szív- és érrendszeri megbetegedések okozta halálozás megnövekedett kockázatával. A megnövekedett szérum összkoleszterinszint szintén összefüggésbe hozható az érrendszeri megbetegedések és a szívbetegség okozta elhalálozás esélyének növekedésével. A kutatás eredményei meggyőző bizonyítékként szolgálnak a fokozott tojásfogyasztás és a szív- és érrendszeri megbetegedések megnövekedett kockázata között, különösen az Egyesült Államokban és Európában.

Ez az elemzés a dohányosokra vonatkozik, de hasonló eredményeket láttunk egy 2019-es, elsősorban nem dohányzókból álló kohorsz vizsgálatban. (2)

A kockázat még hangsúlyosabb lehet a soha nem dohányzók esetében.

2020-ban az USDA és a HHS által kiadott legfrissebb amerikai étrendi irányelvben vélhetően nem véletlen olvasható az alábbi szakvélemény: “A lehető legkevesebb étrendi koleszterint kell fogyasztani egy egészséges étkezési mintában.” (3)

Az American Journal of Preventive Cardiology szaklapban még 2022. márciusában jelent meg egy publikáció, amely az ASPC (The American Society For Preventive Cardiology) nyilatkozata arról, hogy mi a gyakorlati, bizonyítékokon alapuló megközelítése az ateroszklerotikus szív- és érrendszeri betegségek csökkentésére táplálkozástudományi oldalról. A megállapítások között szerepel itt is, hogy a klinikai gyakorlatban csökkenteni kell az étrendi koleszterin és a nátrium mennyiségét, a telített zsírokat pedig egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírokkal kell helyettesíteni. (4)

Bár továbbra is ellentmondásos véleményeket lehet olvasni a social médiában, a legfrissebb szakmai adatok azt sugallják, hogy érdemes mindenképpen csökkenteni az étrendi koleszterint.

Cikkreferátumot írta: Lőrincz Hanna

Kapcsolódó blogcikkek:

Hivatkozások:

(1) Zhao, B., Gan, L., Graubard, B. I., Männistö, S., Albanes, D., & Huang, J. (2022). Associations of Dietary Cholesterol, Serum Cholesterol, and Egg Consumption With Overall and Cause-Specific Mortality, and Systematic Review and Updated Meta-Analysis. Circulation, 10.1161/CIRCULATIONAHA.121.057642. Advance online publication. https://doi.org/10.1161/CIRCULATIONAHA.121.057642
(2) Zhong, V. W., Van Horn, L., Cornelis, M. C., Wilkins, J. T., Ning, H., Carnethon, M. R., Greenland, P., Mentz, R. J., Tucker, K. L., Zhao, L., Norwood, A. F., Lloyd-Jones, D. M., & Allen, N. B. (2019). Associations of Dietary Cholesterol or Egg Consumption With Incident Cardiovascular Disease and Mortality. JAMA, 321(11), 1081–1095. https://doi.org/10.1001/jama.2019.1572
(3) Snetselaar, L. G., de Jesus, J. M., DeSilva, D. M., & Stoody, E. E. (2021). Dietary Guidelines for Americans, 2020-2025: Understanding the Scientific Process, Guidelines, and Key Recommendations. Nutrition today, 56(6), 287–295. https://doi.org/10.1097/NT.0000000000000512
(4) Belardo, D., Michos, E. D., Blankstein, R., Blumenthal, R. S., Ferdinand, K. C., Hall, K., Klatt, K., Natajaran, P., Ostfeld, R. J., Reddy, K., Rodriguez, R., Sriram, U., Tobias, D. K., & Gulati, M. (2022). Practical, Evidence-Based Approaches to Nutritional Modifications to Reduce Atherosclerotic Cardiovascular Disease: An American Society For Preventive Cardiology Clinical Practice Statement. American journal of preventive cardiology, 10, 100323. https://doi.org/10.1016/j.ajpc.2022.100323



A kényelmes és biztonságos online fizetést a Barion Payment Zrt. biztosítja, MNB engedély száma: H-EN-I-1064/2013
Bankkártya adatai áruházunkhoz nem jutnak el.