Az egészséges és fenntartható étrendek költségeinek vizsgálata világ-és regionális szinten

Az egészséges és fenntartható étrendek költségeinek vizsgálata világ-és regionális szinten

Az egészséges és fenntartható étkezési szokások kialakítása világszerte sürgető kérdés, ahhoz hogy megőrizhessük a Föld természetes erőforrásait, csökkentsük a klímaváltozásra kifejtett hatásokat és az életmódból adódó civilizációs betegségek kialakulásának kockázatát. Az élelmiszeripar komoly környezetvédelmi és egészségügyi problémákkal néz szembe napjainkban. Környezetvédelmi szempontból az élelmiszeripar felelős az üvegházhatású gázok kibocsátásának 1/3-ért és feltehetően környezetkárosító hatása túllépi a megengedett nemzetközi normákat a szabadföld felhasználással, az ivóvíz kivonással és a biogeokémiai körforgásban tett káros hatásaival a nagy mennyiségű trágya termőföldekbe és vizekbe juttatása révén. Ezzel egyidőben a kiegyensúlyozatlan étrendek és az életmód miatt kialakuló krónikus betegségek felelősek a nemzetközi halálozási adatok ¼-ért, nem beszélve arról, hogy a krónikus betegségek lefolyása során alkalmazott állapotjavító és fenntartó gyógyszeres kezelések jelentős pénzügyi kiadásokat is jelentenek.

A minél inkább növényi alapú táplálkozás szélesebb körű elterjedése jelentős környezetvédelmi és egészségügyi előrelépést is jelentene világszerte.

A táplálkozási szempontból kiegyensúlyozott étrendi változtatások ajánlása afelé irányul, hogy mennyire leszünk képesek csökkenteni az élelmiszeripar környezetre nehezedő nyomását, miközben a javasolt étrend mennyire javítja a tápláltsági és az egészségügyi tényezőket. Ennek megfelelően a javasolt intézkedések az állati eredetű élelmiszerek csökkentését, míg a növényi alapú élelmiszerek (például gyümölcsök, zöldségek, hüvelyesek, diófélék és teljes kiőrlésű gabonák) növelését javasolják. A minél inkább növényi alapú táplálkozás szélesebb körű elterjedése jelentős környezetvédelmi és egészségügyi előrelépést is jelentene világszerte.
Ezek az étrendi változtatások kevésbé sikeresek , ha a szükséges alapanyagok drágák, és a világ fejlődő országaiban anyagilag nem megengedhetőek a népesség többsége számára. Ezért egy 2021-ben publikált tanulmány célja az volt, hogy megbecsülje az egészséges és fenntartható étkezési szokások költségét világszerte.(1)

Egy korábbi tanulmány elemzése szerint egy bizonyos típusú egészséges és fenntartható étkezés költségei az alacsonyabb jövedelmű országok lakói számára túlságosan drágák lennének, de ezen korábbi tanulmány információszerzése megkérdőjelezhető, ugyanis a számított költségeket a magasabb jövedelmű országok árai alapján kalkulálták.

A jelenleg vizsgált tanulmány azonban különböző módon veti össze az alapanyagok költségeit. 150 különböző országban vizsgálja a flexitáriánus, peszketáriánus, vegetáriánus és vegán étkezési szokások alapanyagainak költségét, a jelenlegi árakat figyelembe véve a különböző országokban. Másodsorban a tanulmány különlegessége, hogy a számított árakba belekalkulálták a jövőbeli árváltozásokat a piaci kereslet és a háztartásokban keletkező ételhulladékok arányának csökkenését figyelembevéve. Végül pedig eddig még nem számított faktorokat is beleszámoltak az összköltségek kalkulációjába, ezek pedig az étkezéssel összefüggő civilizációs megbetegedések kialakulása esetén keletkező egészségügyi költségek, illetve az étkezési szokások hatása a klímaváltozásra. Jelenleg ezek a külső költségek a társadalmakban nem az ételek árával fizetendők, így egy olyan torz kép alakul ki az árak meghatározásánál amik továbbra is előtérbe helyezik azokat az étrendeket, amelyeknek jelentős közegészségügyi és környezeti káros hatásai már ismertek.

A begyűjtött 2017-es statisztikai adatok alapján a vizsgált 150 országban átlagolva az étkezési költség körülbelül 5,7 $/nap/ fő volt, mely az alacsonyabb jövedelmű országokban kb. 3,7 $/nap/fő, a magasabb jövedelmű országokban pedig 7,5 $/fő/nap kiadást jelentett. A költségek megoszlását tekintve az alacsony és közepesen alacsony jövedelmű országokban az étkezési kiadások 33-35%-át a gabonák jelentették, ezt követték a hüvelyesek és magvak 11-27%-ban, majd egyes területeken a húsok 11%-ban, a zöldségek 9-14%-ban és a gyümölcsök 9-12%-ban. Ezzel összehasonlítva a magas és közepesen magas jövedelmű országokban a húsfogyasztás tette a költségek legnagyobb hányadát 32-34%-ban, a gabonák 18%-ban, a zöldségek 11-24%-ban és a gyümölcsök 8-9%-ban.

2017-es étrendi költségek (US dollár/nap) táplálkozási minta, élelmiszercsoport, világ régiói szerint, jövedelem szerint csoportosítva

A különböző alternatív étkezési minták közül átlagosan jelenlegi szokásoknál 1-14%-kal drágábbak a peszketáriánus, a flexitáriánus és a magas zöldségbevitelű vegán diéták, és körülbelül 6-11%-kal olcsóbbak a vegetáriánus és a magas gabonabevitelű vegán étrendek, de ezek a becsült adatok az egyes országokra vonatkoztatva jelentős szórást mutatnak. A magas és közepesen magas jövedelmű országokban a magas zöldségbevitelű peszketáriánus étrend kivételével az összes vizsgált alternatív étrend költséghatékonyabbnak bizonyult a jelenlegi szokásoknál, leginkább a magas gabonafogyasztáson alapuló vegetáriánus és vegán étrendek, melyek körülbelül 22-34%-kal lennének olcsóbbak.

Az étkezési hulladék a vizsgált országokban átlagosan az ételekre költött kiadások 29%-át teszi ki, ami az alacsony jövedelmű országokban 17%, a magasabb jövedelmű országokban pedig körülbelül 35%. Ha már csak felére csökkentenénk az étkezési hulladékok aranyát, akkor az körülbelül 14%-os költségnyereséget jelentene, nem beszélve az ökológiai lábnyomunk és az élelmiszeripar klímaváltozásra kifejtett hatásának csökkentéséről.
Ahogy a jövőbeli életszínvonal várhatóan növekedni fog főként az alacsony és közepesen alacsony országokban, a gabonákra fordított kiadások várhatóan csökkenni fognak és 2050-re előtérbe fog kerülni a magasabb hús és zöldségfogyasztás.

Összehasonlítva ezekkel a várhatóan költségesebb étkezési szokásokkal a magas gabonabevitelen alapuló vegetáriánus és vegán étkezési szokások az alacsony jövedelmű országokban is körülbelül 6-8%-kal lesznek olcsóbbak az előrevetített táplálkozási szokásokhoz képest. Ha ehhez hozzászámoljuk az ételhulladékok lefelezését, minden alternatív étkezési mód sokkal költséghatékonyabb lesz. Ha mindezek mellé hozzáadjuk a klímaváltozásra tett hatásokat, illetve a táplálkozási szokásokból eredő civilizációs betegségek költségeit, a magas és közepesen magas jövedelmű országokban 2050-re várhatóan 53-67%-os költségnövekedés várható, az alacsony és közepesen alacsony bevételű országokban pedig 42-48%-os emelkedés jósolható. A különböző egészségesebb alternatív étkezési szokások költsége 2050-re az átlagos 51%-os növekedéshez képest a magas zöldség és gabonabevitelen alapuló vegán étrendek esetén csupán 18-28%-os emelkedés lesz megfigyelhető, mely a legkedvezőbb az összes kalkulált változást tekintve.

Összességében tehát elmondható, hogy az alacsony és közepesen alacsony jövedelmű országokban idővel bekövetkező keresetnövekedés valószínűleg majd a tipikus nyugati étrend elterjedését fogja eredményezni, ami nagyobb mennyiségű húsfogyasztást és a feldolgozott élelmiszerek nagyobb mértékű elterjedését fogja okozni, ami magával vonzza majd a krónikus betegségek kialakulásának nagyobb kockázatát és a fokozódó környezetszennyezést. Az elemzett tanulmány azonban azt a következtetést vonja le, hogy egy egészséges, tápanyagokban gazdag növényi alapú táplálkozás, a legtöbb országban már most költséghatékonyabb lenne, hosszú távon pedig az alacsony és közepesen alacsony bevételű országokban is a jelenlegivel hasonló kiadásokkal megoldható lehet, tekintettel a kedvező egészségügyi és környezetvédelmi hatásaira, mely a relatív kiadásokat mindenképpen csökkentené. Ezekhez a változásokhoz fontos lenne, hogy olyan étrendi és környezetvédelmi ajánlások kerüljenek előtérbe, amik ezeket az étkezési formákat támogatják, ugyanis ez emberi egészség, a fenntarthatóság és Földünk védelme érdekében sürgető szükség lenne a nyugati típusú étkezési szokásokat visszaszorítani.

LEGYÉL TE IS PATRONÁLÓ!

Ha tetszett a cikk és szeretnél gyakrabban hasonlókat olvasni, illetve szívesen hallgatod a Vegán Morzsák Podcast csatornát, akkor támogasd a szerkesztőség bővítésének lehetőségét egy kávé árával a Patreon oldalunkon:

Hivatkozások

(1) Springmann, M., Clark, M. A., Rayner, M., Scarborough, P., & Webb, P. (2021). The global and regional costs of healthy and sustainable dietary patterns: a modelling study. The Lancet. Planetary health, 5(11), e797–e807. https://doi.org/10.1016/S2542-5196(21)00251-5



A kényelmes és biztonságos online fizetést a Barion Payment Zrt. biztosítja, MNB engedély száma: H-EN-I-1064/2013
Bankkártya adatai áruházunkhoz nem jutnak el.