Az inzulinrezisztencia (IR) olyan kóros állapot, amelyben a sejtek nem reagálnak normálisan az inzulinra minek következtében a glükóz a véráramban marad. Olyan állapot, amelyben a normális vagy emelkedett inzulinszint gyenge biológiai választ eredményez. Az inzulinrezisztenciát gyakran kíséri hiperinzulinizmus, amikor a hasnyálmirigy β-sejtjei túlzott mennyiségű inzulint bocsátanak ki a normál glikémia fenntartása érdekében. Sajnos idővel a hasnyálmirigy nem képes megfelelő mennyiségű hormont kiválasztani, ez vezet a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásához. A cukorbetegség mellett az IR a metabolikus szindróma és a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásával is összefüggésbe hozható. Az inzulinrezisztencia pontos okai még nem teljesen tisztázottak. A megnövekedett intramyocellular zsír és zsírsav-metabolitok a feltételezett kockázati tényezők közé tartoznak, azonban fő okának a túlsúlyt tartják.
Az emberek egyre nagyobb érdeklődést mutatnak a növényi alapú étrendek iránt.
Egészségügyi, etikai, környezetvédelmi és társadalmi megfontolások az elsődleges okok között szerepelnek.
2022-ben lengyel kutatók a növényi alapú étrend inzulinrezisztenciára gyakorolt hatásának szakirodalmi áttekintését végezték el a PubMed adatbázisból, a Web of Science-ből és a Cochrane Libraryből származó negyvennégy publikáció felhasználásával. (1) Az áttekintés során a következők voltak a kritériumok: angol nyelvű cikkek és kizárólag felnőtteken (18 év felett) végzett kutatások.
Az Academy of Nutrition and Dietetics szerint a kiegyensúlyozott növényi alapú étrend, beleértve a vegán étrendet is, az élet minden szakaszában megfelelő, beleértve a terhességet, a szoptatást, a csecsemőkort, a gyermekkort, a serdülőkort és az időskort. Általánosságban elmondható, hogy számos tanulmány szerint a növényi étrendet folytatók jobban tudatában vannak a helytelen táplálkozás egészségügyi következményeinek, hogy karcsúbbak és egészségesebbek, mint azok, akik nem követik ezeket a korlátozásokat. A nem vegetáriánus (mindenevő) étrenddel összehasonlítva a növényi alapú étrend megelőzheti a krónikus betegségek, például a szív- és érrendszeri betegségek, a magas vérnyomás, a 2-es típusú cukorbetegség, az elhízás kialakulását, és csökkentheti az általános rákkockázatot, különösen a vastagbélrák, a mellrák és a prosztatarák kialakulását.
Azonban nem minden növényi alapuló étrend egészséges. A kiegyensúlyozatlan növényi étrend ugyanolyan káros lehet, mint a kiegyensúlyozatlan hagyományos étrend.
A növényi alapú étrend hiányos lehet B-vitaminokban (különösen B12-ben), vasban, kalciumban, cinkben, omega-3 zsírsavakban és fehérjében.
Az elfogyasztott ételek kulcsfontosságú hatással vannak az inzulinrezisztenciára. Ez különösen igaz az idősekre és azokra, akik fizikailag nem túl aktívak. A becslések szerint a 2-es típusú cukorbetegség világméretű növekedésében fontos szerepet játszik a nagymértékben feldolgozott, kalóriadús élelmiszerek, például a gyorsételek, a húsok és húskészítmények, a finomított gabonakészítmények és az üdítőitalok fogyasztásának növekedése. A kiegyensúlyozott és jól összeállított étrend jelentős szerepet játszhat az inzulinrezisztencia és a 2-es típusú cukorbetegség kockázatának csökkentésében.
Tanulmányok kimutatták, hogy a hüvelyesek, amelyek a vegetáriánus étrend fontos fehérjeforrását képezik, csökkentik az inzulinrezisztenciát, ami a metabolikus szindróma kialakulásával szembeni védelemmel jár. Pittaway és munkatársai vérparaméterek javulását mutatták ki 12 hetes csicseriborsófogyasztás (legalább 728 g/hét) után. Az összkoleszterinszint csökkenése mellett 0,75 µIU/mL-rel csökkent az éhomi inzulinszint, és a HOMA-index (inzulinrezisztenciaindex) 0,21-gyel csökkent a vizsgálat kezdetéhez képest. Tucker és munkatársai 292 cukorbetegségben nem szenvedő nőből álló csoporton végzett vizsgálatában azt találták, hogy a nagy és közepes mennyiségű húst fogyasztó nők inzulinrezisztencia-indexe jelentősen magasabb értékeket mutatott, mint azoké, akik kevesebb húst fogyasztottak. A vegetáriánus étrendről az is kiderült, hogy csökkenti a zsigeri (szerveket körülvevő, viszcerális) zsírszövet térfogatát, és pozitívan befolyásolja az adiponektint (anyagcsere-szabályozó hormon) és az oxidatív stressz markereket.
Más vegetáriánus étrenddel összehasonlítva, a vegánok általában kevesebb telített zsírt, kevesebb koleszterint és több rostot fogyasztanak, valamint a magasabb antioxidáns– és magnéziumbevitel szintén növeli az inzulinérzékenységet. Az étrendi fehérjék összetétele befolyásolja a glukagon és az inzulin aktivitását a szervezetben, ami viszont hatással van a testösszetételre és az inzulinrezisztenciára.
Kahleova és munkatársai vizsgálatot végeztek, hogy meghatározzák a növényi fehérje hatását a testsúlyra, a testösszetételre és az inzulinrezisztenciára túlsúlyos egyéneknél. Egy 75 túlsúlyos résztvevőből álló csoportot véletlenszerűen osztottak be egy növényi alapú étrendet és egy kontrolldiétát követő csoportba. A vegán csoport jelentős testtömeg- és HOMA-index-csökkenést ért el. Megfigyelték, hogy a zsírtömeg csökkenése a növényi fehérjebevitel növekedésével és az állati fehérjebevitel csökkenésével járt együtt. Az arányosan csökkent étrendi leucinbevitel pozitívan függött össze a csökkent zsírtömeggel, és az arányosan csökkent hisztidinbevitel összefüggött a csökkent inzulinrezisztenciával.
Összefoglalva, a növényi fehérjeforrások fogyasztása a testösszetétel javulásával, a testtömeg csökkenésével és az inzulinrezisztencia csökkenésével járt együtt.
Kahleova és munkatársai randomizált, kontrollált vizsgálatban vizsgálták a zsírszegény vegán étrend hatását a testsúlyra, az inzulinrezisztenciára, valamint a máj- és intracelluláris lipidszintekre túlsúlyos felnőtteknél: a vizsgálati csoport 244 főből állt, akik közül 122 személyt osztottak be egy csoportba, amely alacsony zsírtartalmú vegán étrendet (kb. 75% energia szénhidrátokból, 15% fehérjékből és 10% zsírokból) követett, a fennmaradó 122 személy pedig a 16 hetes vizsgálati időszak alatt változatlanul étkezett. A HOMA-index is, és a megjósolt inzulinérzékenységi index (PREDIM) is nőtt a vegán csoport esetében. A zsírszegény vegán étrend a lipidszintekre is pozitív hatással volt: a májsejtek lipidmennyisége 34,4%-kal, az intracelluláris (sejten belüli) lipideké pedig 10,4%-kal csökkent. Ezek az értékek azonban nem változtak szignifikánsan a kontrollcsoport esetében. Az eredmények megerősítik a növényi alapú étrend pozitív hatását mind a testsúlyra, mind az inzulinrezisztenciára, mind a test lipidszintjére.
Összesítve, a növényi alapú étrend nemcsak az inzulinrezisztenciára, hanem más egészségügyi paraméterekre is kedvező hatást gyakorol, beleértve a testsúlyt, a testzsírt, a BMI-t (TTI, testtömeg-index) és a lipidprofil paramétereit.
A húsmentes étrend mindenki számára alkalmas, kortól és egészségi állapottól függetlenül. Sajnos a nem megfelelően kiegyensúlyozott növényi alapú étrend tápanyaghiány kockázatát hordozhatja magával, különösen a fehérje, a B-vitaminok, a vas, a cink és az omega-3 zsírsavak hiányát.
A rendelkezésre álló kutatások alapján megállapítható, hogy a vegetáriánus étrend, amiben több növényi alapú élelmiszer és kevesebb állati eredetű termék van alacsonyabb inzulinrezisztenciát eredményez, valamint a prediabétesz és a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát csökkenti.
Cikkreferátumot írta: L. Hanna
Hivatkozások:
(1) Banaszak, M., Górna, I., & Przysławski, J. (2022). Non-Pharmacological Treatments for Insulin Resistance: Effective Intervention of Plant-Based Diets-A Critical Review. Nutrients, 14(7), 1400.
