Egészséges a szója?

Egészséges a szója?

Egy friss kutatásban közzétett adatok szerint a tofuban és más szójatermékekben található izoflavonok csökkentik a szívkoszorúér-betegség kockázatát. (1) A harvardi kutatók szerint a magasabb tofubevitel 18%-kal csökkentette a szívkoszorúér-betegség kockázatát, összehasonlítva a tofu alacsonyabb bevitelével. A szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy a szójakészítmények hatékony étrendi megközelítést jelentenek a szívkoszorúér-betegség megelőzésében.

Az ösztrogének elősegíthetik az emlőrák növekedését, ezért sokan joggal feltételezhetik, hogy a szójában előforduló fitoösztrogének is hasonló aktivitást mutatnak. Azonban a valóság az, hogy az emberi testben kétféle ösztrogénreceptor létezik: az alfa és a béta. A tényleges ösztrogénnel ellentétben a szója fitoösztrogének, elsősorban a béta ösztrogénreceptorhoz (ERβ) kötődnek és aktiválják. (2) Ez a megkülönböztetés azért nagyon fontos, mert a receptor két típusa, ellentétes működést produkálnak: a béta-aktivitás antiösztrogén hatású, és gátolja a tényleges ösztrogén növekedést serkentő hatásokat. (3)

A fitoösztrogén kapcsán felmerült félelem tehát alaptalan. De ami érdekes tény ezzel kapcsolatban, hogy sokan félnek a szójától, miközben nem is tudják, hogy a lenmagban sokkal több fitoösztrogén van, mint a szójában, attól pedig mégsem félünk. (4) Amit nagyon is jól teszünk, ugyanis a lenmag egy szuper egészséges élelmiszer.

Nézzük összefoglalva mit mond még a tudomány a szója kapcsán:

  • Nincsen negatív hatással a termékenységre és a férfiak tesztoszteronszintjére. (5)(6)
  • Elősegíti az LDL-koleszterinszint csökkenését. (7)
  • Mell-, prosztata-, vastagbélrák kockázata csökken (8)
  • Nincs elégséges bizonyíték, hogy a pajzsmirigyre káros hatással lenne (9)
  • Két éves randomizált kísérlet eredménye: nincs hatással a női nemi hormonra (10)

A krónikus betegségek kapcsán az emberek már kezdik elfogadni, hogy valóban hatékony lehet a táplálkozás és az életmódbeli változás. De sokszor olvasható egyes fórumokon, hogy az LDL-koleszterinszint magas értéke nem is problémás, vagyis teljesen felesleges ezzel “hirdetni” a teljes értékű növényi táplálkozás előnyeit. Az atherosclerosis (érszűkület) kapcsán fontos tényező a dózis válasz reakció: vagy az LDL-C emelkedés növeli a betegség kockázatát fokozatosan és lineárisan, fordítva a csökkenésnek nincs elméleti alsó határa, minél alacsonyabb annál kisebb a kockázat. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az optimális LDL-C érték <70 mg/dl (1,8 mmol/L) alatti, vagy 1,3-1,8 mmol/L közötti, amivel már minimálisra csökkentjük a szívbetegségek kockázatát. (11)(12) Így igenis fontos lehet olyan ételeket beépítünk a táplálkozásunkba, amik elősegítik az LDL-C csökkenését.

Demenciát okozhat a tofu?

Két ismertebb tanulmány is van, amely arról számol be, hogy a tofut fogyasztó idősebb kínai és indonéz lakosságnál nagyobb számban jelenik meg a demencia, azonban a tempeh fogyasztóknál ilyet nem tapasztaltak. (13)(14) Akkor valójában mi lehet a probléma gyökere? Tényleg nem egészséges a tofu?

Hogervorst publikációja talán a legérdekesebb (13), mert abból az derül ki, hogy Indonéziában formaldehidet gyakran adnak a tofuhoz (de nem a tempéhez), hogy megőrizze frissességét. Formaldehid egy neurotoxikus karcinogén, ami valójában kognitív funkcionális problémákhoz vezet hosszú távon. Ezt írják is a tanulmányban, csak az absztrakt részben nem jelenik meg. Így ha egy újságíró nem olvassa el a teljes tanulmányt, akkor félrevezető lehet.

Xin Yu vezette tanulmányban szintén vizsgálták a tofu fogyasztásának hatását, azonban a valódi problémát nem vizsgálja. (14) Számos limitációja van a publikációnak, amit ők is kiemelnek. Pl. hogy csak a tofura koncentrál. Ugyanis kognitív funkcionális problémát okozhat még az Omega zsírsavak hiánya, vagy a B12-vitamin hiánya. Ez így a tanulmányból nem derül ki, hogy esetleg azok okozhatták-e a problémát. A vegetáriánus és a növényi alapú táplálkozást követők között, elég sokaknak alacsony a B12-vitamin és DHA fogyasztása. Ráadásul a kínai területeken nem nagyon foglalkoznak az ilyen mértékű táplálékkiegészítéssel, amely okozhatja a nagyfokú eltérést.

A fitoösztrogén-tartalmú ételek mind a nők, mind a férfiak számára előnyös lehet a hormonfüggő állapotok megelőzésében vagy kezelésében, a neurológiai egészség javításában és az Alzheimer-kór kockázatának csökkentésében. (15)

Fontos megemlíteni a szója kapcsán is, hogy izolált és ultrafeldolgozott formában ezt sem jó fogyasztani, ahogyan semmilyen más élelmiszert sem.

A szójával kapcsolatban már készítettem egy videót Nórival és Szilvivel, amit az alábbi linken tudtok megnézni.

(cikk utoljára frissítve: 2020.04.20)

Hivatkozások

(1) Le Ma, et al (2020): Isoflavone Intake and the Risk of Coronary Heart Disease in US Men and Women. Circulation. 141:1127–1137. 
(2) Messina, M. et al (2013) Exploring the Soyfood Controversy. Nutrition Today. 48(2): 68-75.
(3) Paruthiyil S. et al (2004) Estrogen receptor beta inhibits human breast cancer cell proliferation and tumor formation by causing a G2 cell cycle arrest. Cancer Res. 64(1):423-8.
(4) Thompson L. U. et al (2006) Phytoestrogen content of foods consumed in Canada, including isoflavones, lignans, and coumestan. Nutr Cancer. 54(2):184-201.
(5) Mitchell J. H. (2001) Effect of a phytoestrogen food supplement on reproductive health in normal males. Clin Sci (Lond). 100(6):613-8.
(6) Hamilton-Reeves J. M. et al (2010) Clinical studies show no effects of soy protein or isoflavones on reproductive hormones in men: results of a meta-analysis. Fertil Steril. 94(3):997-1007.
(7) Pipe E. A. (2009) Soy protein reduces serum LDL cholesterol and the LDL cholesterol:HDL cholesterol and apolipoprotein B:apolipoprotein A-I ratios in adults with type 2 diabetes. J Nutr. 139(9):1700-6. 
(8) Badger T. M. et al (2005): Soy protein isolate and protection against cancer. J Am Coll Nutr. 24(2):146S-149S.
(9) Mark Messina, Geoffrey Redmond (2006) Effects of Soy Protein and Soybean Isoflavones on Thyroid Function in Healthy Adults and Hypothyroid Patients: A Review of the Relevant Literature. Thyroid. 16:3, 249-258.
(10) Maskarinec G. et al (2004): Effects of a 2-year randomized soy intervention on sex hormone levels in premenopausal women. Cancer Epidemiol Biomarkers Prev. 13(11 Pt 1):1736-44.
(11) James H. O’Keefe, Loren Cordain, William H. Harris, Richard M. Moe, Robert Vogel (2004): Optimal low-density lipoprotein is 50 to 70 mg/dl: Lower is better and physiologically normal. Journal of the American College of Cardiology. 43(11): 2142–2146.
(12) Boekholdt S. M, et al. (2014) Very low levels of atherogenic lipoproteins and the risk for cardiovascular events: a meta-analysis of statin trials. J Am Coll Cardiol. 2014 Aug 5;64(5):485-94.
(13) Hogervorst E, Sadjimim T, Yesufu A, Kreager P, Rahardjo TB. (2008) High tofu intake is associated with worse memory in elderly Indonesian men and women. Dement Geriatr Cogn Disord. 26(1):50–57.
(14) Xu X, Xiao S, Rahardjo TB, Hogervorst E. (2015) Tofu intake is associated with poor cognitive performance among community-dwelling elderly in China. J Alzheimers Dis. 43(2):669–675.
(15) Zhao L, Brinton RD. (2007) WHI and WHIMS follow-up and human studies of soy isoflavones on cognition. Expert Rev Neurother. 7(11):1549–1564.



A kényelmes és biztonságos online fizetést a Barion Payment Zrt. biztosítja, MNB engedély száma: H-EN-I-1064/2013
Bankkártya adatai áruházunkhoz nem jutnak el.