Az Egyesült Államokban a várandósságok 4-9%-ában áll fenn a gesztációs diabetes állapota, ami növeli a terhességi komplikációk rizikóját, valamint hosszú távon a különböző kardiometabolikus megbetegedések esélyét mind az anyában, mind a gyermekében. Ezért fontos megállapítanunk a gesztációs diabétesz mellitus (GDM) befolyásolható rizikófaktorait. A konvencionális kutatások a terhesség alatti faktorokra koncentráltak, de egyre több olyan adat áll rendelkezésre, ami várandósság előtti expozíciók fontosságát hangsúlyozza. Ennek ellenére még kevés olyan prospektív vizsgálat készült, amelyek a terhesség előtti, befolyásolható rizikófaktorok, különösen az étrend és a GDM kialakulása közti kapcsolatot vizsgálja.
A növényi alapú étrend 2-es típusú cukorbetegség és a kardiovaszkuláris megbetegedések rizikóját csökkentő hatása mára bizonyított tény.
Erre lehetséges magyarázat, hogy javítja a glikémiás kontrollt, segíti a fogyást illetve a testsúly megtartását, javítja a lipidprofilt, csökkenti a gyulladást és javítja a bél mikrobiom összetételét. Mindezek mellett a terhességgel járó egyéb faktorok befolyásolhatják az inzulinrezisztencia mértékét és a hasnyálmirigy inzulintermelő béta-sejtjeit, így fogékonyabbá téve az anya szervezetét a GDM kialakulására. Jelenleg nem ismert, hogy vajon a növényi alapú táplálkozás 2-es típusú cukorbetegségre gyakorolt jótékony hatása kiterjeszthető-e a gesztációs cukorbetegség kórképére is.
Egy 2021-ben megjelent prospektív, kohorsz kutatásban arra keresték a választ, hogy az elfogyasztott növényi forrásból származó élelmiszerek minősége hosszú távon hogyan befolyásolja a GDM incidenciáját.(1) A vizsgálatban 14 926 nő, 20 707 várandósságát elemezték az 1990-es évektől. Minden résztvevő egyedi táplálkozási mintázatát kérdőívvel határozták meg, amit négy évente kellett kitölteni. A várandósság alatti kitöltéseket nem vették figyelembe az értékelésnél, tehát a terhesség előtti táplálkozási szokások számítottak. A kutatók három különböző mutatót határoztak meg, amelyek alapján aztán minden résztvevő táplálkozását jellemezték. Ezek voltak az általános növényi mutató (overall plant-based index vagy PDI), az egészséges növényi mutató (healthful plant-based index vagy hPDI) és az egészségtelen növényi mutató (unhealthful plant-based index vagy uPDI). Például az egészséges növényi indexet pozitívan befolyásolta, ha az illető teljes kiőrlésű gabonát, gyümölcsöt, zöldséget, hüvelyeseket fogyasztott. Az uPDI kategóriájába a gyümölcslevek, cukrozott üdítőitalok, finomított gabonák és feldolgozott burgonya tartozott. Az általános növényi indexre negatívan hatott az állati eredetű élelmiszerek fogyasztása.
(Mivel a margarin összetétele jelentősen megváltozott az évek folyamán, transz-zsírsavakban gazdagról telítetlen zsírsavakban gazdagra, ezáltal az egészségre gyakorolt hatása is megváltozott, ezért a margarinfogyasztásra vonatkozó adatokat nem vették figyelembe a minősítésnél.)
Az első mintavételkor magasabb hPDI-vel rendelkező résztvevők általánosságban alacsonyabb BMI-vel rendelkeztek, fizikálisan aktívabbak voltak, kevesebb állati eredetű élelmiszert fogyasztottak, viszont több egészséges növényi eredetű ételt, élelmi rostot és C-vitamint. Ezzel ellentétben azok a nők, akiknek magasabb volt az uPDI értékük kevesebb egészséges növényi ételt, rostot és C-vitamint fogyasztottak, valamint fizikailag is kevésbé voltak aktívak. Ők általánosságban a résztvevő nők között a fiatalabbak voltak.
A 10 éves utánkövetési idő alatt 846 terhességi diabéteszt regisztráltak. Az adatok elemzésével a kutatók kimutatták, hogy fordított összefüggés van a hPDI érték és a gesztációs diabétesz mellitus kialakulásának rizikója között.
Különböző élelmiszercsoportokra külön megvizsgálva az összefüggést arra jutottak, hogy a teljes kiőrlésű gabonák és magvak bevitele alacsonyabb rizikót eredményez, míg a burgonyachips, vöröshúsok és feldolgozott húsok nagymértékű fogyasztása magasabb rizikóval jár.
Ez az eredmény általánosan megegyező azzal, amit nem várandós populációban is megfigyeltek már. Például egy friss metaanalízis középkorú populációt vizsgálva 23-30%-al alacsonyabb rizikót mutatott ki a 2-es típusú diabétesz kialakulására azok között akik az egészséges növényi étrendhez jobban tartották magukat.
Szintén hasonló ez az eredmény olyan korábbi kimutatásokhoz, amikben a terhesség előtti étrendet egyéb, egészségesnek számító táplálkozási útmutatások alapján figyelték. Ilyen például a mediterrán diéta és a DASH (Dietary Approaches to Stop Hypertension). Ez alapján az egészséges, teljes értékű ételekben gazdag növényi étrend alternatívát kínálhat az előbb említett diéták mellett a terhességi diabétesz rizikójának csökkentésére.
A kutatók kiemelik, hogy várandósság alatt a szervezet megemelkedett tápanyagigényét figyelembe véve az állati eredetű táplálékok teljes elhagyása esetén különös gondot kell fordítani a megfelelő vitamin- és ásványi anyag bevitelre, például a vas és B12-vitamin esetében.
A kutatás eredménye több mechanizmussal is indokolható. A teljes értékű ételekben gazdag növényi étrend nagy mennyiségben tartalmaz élelmi rostot, növényi fehérjét, telítetlen zsírokat és C-vitamint. Ezeket az összetevőket már korábbi kutatások összefüggésbe hozták alacsonyabb testzsírszázalékkal, jobb inzulinérzékenységgel, gyulladáscsökkentéssel és jobb bél mikrobiom összetétellel, ezáltal csökkentve a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét. A másik oldalról közelítve pedig az állati eredetű ételek elhagyása járul hozzá a rizikócsökkentéshez, mert az állati fehérje, telített zsírok és hem-vas bevitel által okozott hízás, oxidatív stressz és gyulladáskeltés kiesik.
Cikkreferátumot írta: Sz. Sára
LEGYÉL TE IS PATRONÁLÓ!
Ha tetszett a cikk és szeretnél gyakrabban hasonlókat olvasni, illetve szívesen hallgatod a Vegán Morzsák Podcast csatornát, akkor támogasd a szerkesztőség bővítésének lehetőségét egy kávé árával a Patreon oldalunkon:
Hivatkozások:
(1) Chen, Z., Qian, F., Liu, G., Li, M., Voortman, T., Tobias, D. K., Ley, S. H., Bhupathiraju, S. N., Li, L. J., Chavarro, J. E., Sun, Q., Hu, F. B., & Zhang, C. (2021). Prepregnancy plant-based diets and the risk of gestational diabetes mellitus: a prospective cohort study of 14,926 women. The American journal of clinical nutrition, 114(6), 1997–2005. Advance online publication. https://doi.org/10.1093/ajcn/nqab275