Európa elhízottsága: 2022-es friss adatok

Európa elhízottsága: 2022-es friss adatok

A túlsúly és az elhízás korunk egyik legnagyobb egészségügyi kockázatát jelentő kórállapotai. Napjainkban Európában a felnőtt lakosság 60%-a túlsúlyos vagy elhízott, de sajnos a gyermekek körében is egyre elterjedtebb ez a kórkép, ugyanis közel minden harmadik gyermek rendelkezik normálisnál magasabb testtömeg indexszel. Korai kutatási adatok azt sugallják, hogy a Covid-19 pandémia alatt a lakosság testsúlya még tovább növekedett. Az egyre nagyobb esetszám és növekvő tudományos evidenciák alapján 2020-ban az Európai Bizottság az elhízást a krónikus betegségek körébe sorolta és azóta is elhivatott, hogy a leggyakoribb nem fertőzéses eredetű krónikus megbetegedések között tartsák számon, ezzel együtt pedig törekednek arra, hogy a prevenciós célok mellett hosszú távú és tartós kezelési stratégiákat dolgozzanak ki. Ezeket a megelőzési és kezelési terveket foglalja magába a WHO Európai Elhízás Riportja, mely 2022-ben jelent meg. (1)

Az elhízás egy komplex multifaktoriális betegség mely a felhalmozódott zsírtöbblet okozta egész szervrendszert érintő megbetegedést jelent, ezzel pedig számos társbetegségre való fokozott rizikót hordoz magával.

A zsírszövet egy metabolikusan aktív endokrin szervként funkcionál, a zsírsejtek felszabadítanak és megkötnek bizonyos hormonokat. A zsírszövet által felszabadított biológiailag aktív anyagok, adipocitokinek, befolyásolják a zsírok és szénhidrátok metabolizmusát, a sejtek felépülését, ezen felül pedig gyulladást és oxidatív stresszt okoznak a szervezetben, rendkívül sokféle egészségügyi problémákat okozva ezzel. A belső hasi szerveket körülvevő zsigeri zsír sokkal nagyobb egészségügyi kockázatot jelent, mint a bőr alatt zsírszövet, ugyanis biológiailag sokkal aktívabb, nagyobb a sejt összetétele, több a rajta átáramló vér mennyisége, valamint a portális keringéshez is közelebb helyezkedik el, így a májba jutó zsírok koncentrációja magasabb.

Egy 2022-es tanulmány szerint az elhízás komplex negatív hatása nem csupán a zsír felhalmozódott mennyiségének köszönhető. A kutatás szerint egy másik ok lehet a zsírsejtek plaszticitásának csökkenése ami a korral és a testsúlynövekedéssel fordított arányban változik. A sejtek plaszticitásának csökkenése azt jelenti, hogy nehezebben reagálnak a szervezet változásaira. A zsírmennyiség növekedési üteme megelőzi a szövet vérellátásának kialakulását, így a zsírsejt nem jut oxigénhez és nem képes osztódni. Ez különböző metabolikus kórképekhez vezet, mint az inzulinrezisztencia, gyulladások, sejthalál.

Az elhízás okozta krónikus betegségek közül talán a tumoros betegségekhez köthető kapcsolata a legkevésbé ismert.

2020-ban körülbelül 19 millió ember került diagnosztizálásra rosszindulatú tumoros megbetegedéssel, de a növekvő esetszámot figyelembe véve 2040-re ez akár 30 millió embert is érinthet évente. Jelenlegi tudásunk szerint a tumoros megbetegedések 40%-a megelőzhető lenne az életmódbeli szokások megváltoztatásával, mint az alkoholfogyasztás, dohányzás és elhízás. Nemrégiben publikált kutatási adatok szerint az elhízásnak egyértelmű szerepe van 13 különböző rákos megbetegedés kialakulásában, ezen felül pedig kimutatható, hogy a tumoros betegségek túlélési rátája az elhízottak körében a legcsekélyebb.

Elhízással kapcsolatos egészségügyi állapotok

A túlsúly és az elhízás fő rizikótényezője minden életkorban a rendelkezésre álló és elfogyasztott többletkalóriák garmadája. Szervezeti szinten így az intervenció egyik leghatásosabb lépése az lenne, ha az egészségtelen ételek marketingjét kordában lehetne tartani, főleg akkor ha ezek gyermekeket céloznak meg. Kormányzati szinteken tárgyalnak a magas cukor-só- és zsírtartalmú ételek megadóztatásáról, az egészségtelen ételek hirdetéseinek visszaszorításáról és a szupermarketekben a termékek pozicionálásáról, illetve arról hogy betiltsák a kifejezetten gyermekeknek szóló ételreklámokat. Egy 2021-es kutatás szerint, amikor a szupermarketekben eltávolították az édességeket a kasszákhoz vezető sorokról, az hetente körülbelül 1500-zal kevesebb vásárlást eredményezett ezekből a termékekből.

A feldolgozott, egészségtelen ételek reklámozásának korlátozása a közösségi média korában már nem nyomon követhető, gyengén szabályozott és az esetleges korhatárra vonatkozó limitek könnyen megkerülhetőek, így ennek limitálása is nehezebb feladat. Főként az erre fogékony, fiatalabb korosztály számára lehet rendkívül káros, ha az általuk kedvelt influencer különböző egészségtelen termékeket reklámoz, így vágyat ébresztve arra, hogy kövessék a kedvelt személy szokásait. A gyermek és fiatal korosztály sajnos még nem rendelkezik azokkal a képességekkel, amik ahhoz szükségesek, hogy azonosítsák a reklámozás tényét és felmérjék az ok-okozati összefüggéseket, ezáltal képtelenek kialakítani hirdetésekkel szembeni rezisztenciát. A digitális technológiákat semmiképp nem szabad ellenségnek tekinteni az elhízással szemben folytatott harcban, de kétségtelen, hogy ha a digitális környezetet egészségtelen ételek és italok reklámozására használják, azzal a digitalizációt obezogén tényezővé teszik a hasznos tartalmak megosztása helyett. A WHO létrehozott egy marketing stratégiát, mellyel támogatják az egészséges, környezetbarát termékek hirdetését és a fenntartható és egészséges életmód előtérbe helyezését.

Az elhízás kezelése a 2000-es években sokat változott és fejlődött, egyre több kezelési lehetőség elérhető felnőttek és gyermekek számára egyaránt. Az elhízás kezelésének alappillére a bevitt kalóriák csökkentése és az elégetett kalóriák növelése, azonban a cél nem csak a súly csökkentése, hanem a testösszetétel megváltoztatása, a fizikai állapot és az életminőség javulása és az elhízáshoz kapcsolódó társbetegségek megelőzése. Kezeletlenül a gyermekkori és felnőtt elhízás egyre súlyosabb mértéket fog ölteni. Világ és európai regionális szinten már számtalan eljárásrend készült az elhízás és szövődményeinek kezelésére, azonban 2017 óta már 5 éves kor alatti gyermekekre vonatkozó protokollok is készülnek, melyek segítik a szociális és egészségügyi személyzetet az elhízás rizikótényezőinek csökkentésében és a szülők edukálásában, hogy elkerüljék mind az alul, mind pedig a túlzott táplálást.

Az életmódbeli változások, az egészséges-kiegyensúlyozott étkezés, testmozgás, pszichoterápia, családterápia az alapvető kezelési módok minden életkorban, ez felnőttek esetében még kiegészülhet különböző gyógyszeres és műtéti kezelésekkel. Az elhízás kezelésének középpontjában általában elsődlegesen a súlycsökkentés áll, azonban egy szélesebb fókuszú, egészségközpontú megközelítést szorgalmaz a WHO. Ideális esetben az obezitás kezelését multidiszciplináris, vagyis több szakágra kiterjedő egészségügyi csapatmunkával, az egyénnel együttműködve lehetne legkönnyebben kezelni, melyre sajnos még csak kevés helyen van lehetőség.

Az EASO (The European Association for the Study of Obesity) 2021-ben vizsgálta a különböző edzésmódszereket a súlycsökkentés vonatkozásában.

A kutatás szerint a testzsír és zsigeri zsírcsökkentés, valamint a vérnyomás kezelés legideálisabb módszere az aerob, közepes intenzitású testmozgás.

Ha valakinek célja az izom megőrzése a testzsír csökkentése mellett arra a közepes-magas ellenállással végzett edzésmódszert javasolják. Az inzulinérzékenység javításához, és az általános kardiorespiratorikus egészség fejlesztéséhez azonban szinte bármilyen testmozgás megfelelő, legyen az aerob, ellenállással végzett vagy magas intenzitású intervall edzés.

A WHO 2022-es európai elhízás riportja sok szemszögből nagyon részletes tájékoztatást, statisztikai elemzést tartalmaz, azonban sajnálatos módon konkrét étkezési szokásokra vagy életmódra vonatkozó javaslat, vagy egyéb újító észrevétel nem szerepel benne. Következtetésképp levonható, hogy a statisztikai adatok az évek előrehaladtával egyre romlanak, az elhízás, mint krónikus betegség, pedig egyre nagyobb terhet ró a gazdaságra és az egészségügyi ellátórendszerre, de főként megkeseríti az egyén életét és csökkenti az egészséges életévek számát.

Cikkreferátumot írta: Sz. Alexandra

Hivatkozások:

(1) WHO European Regional Obesity Report 2022. Copenhagen: WHO Regional Office for Europe; 2022.



A kényelmes és biztonságos online fizetést a Barion Payment Zrt. biztosítja, MNB engedély száma: H-EN-I-1064/2013
Bankkártya adatai áruházunkhoz nem jutnak el.