Az elmúlt években egyre nagyobb érdeklődés övezi az étkezési fitoösztrogéneket és azok hatását az emberi szervezetre. Egyre több tanulmány foglalkozik ezzel a témával, viszont ellentmondásos eredmények születtek, főleg a hosszú távú jótékony hatásukat illetően.
A The American Journal of Clinical Nutrition tudományos folyóiratban megjelent friss cikk ennek tisztázására két nagy alanyszámú prospektív vizsgálatot összegez, melyek utánkövetési ideje több mint 30 év volt. (1)
Milyen molekulákat is nevezünk fitoösztrogéneknek? A fitoösztrogének növényi eredetű molekulák, amiknek gyenge ösztrogénszerű aktivitásuk van az emberi szervezetben, így képesek bizonyos gének kifejeződésére hatni. Ezáltal kedvezően befolyásolják az endothél funkciót, a citokinek mediálta gyulladásos választ, és a DNS hibajavítását. A fitoösztrogének közé számos molekula tartozik, három fő csoportjukat különíthetjük el. Ezek az izoflavonok, a lignánok és a kumarinok, melyek mindegyike megtalálható sok növényi eredetű élelmiszerben. Kiemelten sokat tartalmaznak belőlük a szója alapú élelmiszerek, a lenmag, illetve a teljes kiőrlésű gabonák. Az izoflavonoidok főként a béta-típusú ösztrogén receptorhoz kötnek, melyek nagy arányban találhatók a koszorúereken. A receptorok aktiválásakor beinduló kaszkád hatására az erek dilatálnak, aminek következtében csökken az oxidatív stressz, és a gyulladásos folyamatok is lelassulnak az endothél sejtekben. Ennek megfelelően kutatások is bizonyították, hogy az izoflavonokat nagy mennyiségben tartalmazó szójabab rendszeres fogyasztása csökkenti a koszorúér-betegségek kialakulásának esélyét. Ezen felül meta-analízisek is jelentek meg azzal az eredménnyel, hogy ezek a molekulák a lipidprofilra is kedvező hatással vannak. Továbbá az is valószínű, hogy a táplálékkal bevitt fitoösztrogének a bél mikrobióta befolyásolásán keresztül is hatnak az emberi szervezetre. Főként a lignánok esetében publikáltak eredményeket erre vonatkozóan.
Feltehetőleg ezek a mechanizmusok felelősek a fitoösztrogének mortalitási kockázatra kifejtett előnyös hatásáért. Ugyanis a begyűjtött adatok analíziséből az derült ki, hogy bizonyos élelmiszerek mint a tofu, szójatej, teljes kiőrlésű gabonák és lenmag fogyasztásának gyakorisága fordítottan arányos a mortalitási kockázattal. Például azoknak, akik hetente egynél több alkalommal fogyasztottak szójaalapú élelmiszert 15-16%-al alacsonyabb volt az összhalálozási rizikójuk azokhoz képest, akik havonta egyszer sem vittek be szóját vagy szójatejet. Kifejezetten a tofu esetében pedig azt találták, hogy a bevitt mennyiséggel fordítottan arányos volt a szív- és érrendszer megbetegedései miatti halálozás. A teljes kiőrlésű gabonákat rendszeresen fogyasztók körében is alacsonyabb volt a rákos megbetegedés miatti, valamint a szív eredetű halálozás rizikója. Számos tényezőre szűrve (pl.: életkor, testtömegindex, dohányzás, alkohol bevitel) is szignifikánsak maradtak ezek az összefüggések.
Tehát a nagyobb mennyiségű fitoösztrogén bevitel szignifikánsan csökkenti a összhalálozás és a kardiovaszkuláris megbetegedések miatti halálozás rizikóját is. Ezt a fordított arányosságot az egyes molekulák esetében is megfigyelték (pl.: daidzein, genistein, matairesinol, glycitein), kivéve a lariciresinolt, ami nem mutatott összefüggést a halálozással.
Dózis-hatás görbéket készítve lineáris kapcsolatot találtak bevitel és a rizikócsökkenés között. Ez az elsődleges fitoösztrogén források, a már korábban említett szójaalapú élelmiszerek, tea, teljes értékű gabonák és a lenmag esetén volt a legkifejezettebb.
A kutatók kiemelték, hogy a korábbi publikációk eredményeivel kapcsolatos diszkrepanciát az is okozhatta, hogy ez a kohorsz vizsgálat sokkal nagyobb adatbázisból és hosszabb utánkövetési idővel készült. Ennek köszönhetően olyan összefüggésekre is rávilágított, amiket a korábbi tudományos cikkek nem közöltek. Például arra, hogy a magas fitoösztrogén bevitellel rendelkező betegcsoportban a neurodegeneratív és vesebetegségek által okozott halálozás is ritkábban fordult elő.
Természetesen több korábbi tanulmánnyal is részben egybecsengő eredményt kaptak, például egy holland kutatócsoport által idős férfiakon végzett vizsgálat kimutatta a fordított arányosságot matairesinol bevitel és a halálozási rizikó között.
Összegzésként a fitoösztrogének, tehát az izoflavonok, lignánok és kumarinok bevitele hosszú távon is számottevően összefügg az összhalálozási ráta és a kardiovaszkuláris halálozás rizikójának csökkenésével. Ezek az eredmények is alátámasztják a fitoösztrogénekben gazdag hüvelyesek, teljes értékű gabonák és zöldségek, gyümölcsök bevitelére épülő növényi alapú étrend egészséget támogató hatását.
Cikkreferátumot írta: Szeidl Sára
Hivatkozások:
(1) Chen, Z., Qian, F., Hu, Y., Voortman, T., Li, Y., Rimm, E. B., & Sun, Q. (2023). Dietary phytoestrogens and total and cause-specific mortality: results from 2 prospective cohort studies. The American journal of clinical nutrition, 117(1), 130–140. https://doi.org/10.1016/j.ajcnut.2022.10.019
