Fizikai inaktivitás: a 21. század legnagyobb közegészségügyi problémája?

Fizikai inaktivitás: a 21. század legnagyobb közegészségügyi problémája?

Fizikai inaktivitás

A sporttáplálkozás mellett sokszor írok a testmozgás fontosságáról. Az aktív életmód előnyét magunk is tapasztalhatjuk. Dr. Steven N. Balmer publikált egy cikket a „Fizikai inaktivitás: a 21. század legnagyobb közegészségügyi problémája” címmel a British Journal of Sports Medicine hasábjain, amiben a következőkről számol be (1):

Jelenleg több bizonyíték van arra, hogy a rendszeres testmozgás fontos és széles körű egészségügyi előnyökkel jár a krónikus megbetegedések, mint például a szívbetegség, a 2-es típusú cukorbetegség és bizonyos rákos betegségek kockázatának csökkentése területén.

Balmer szerint a bizonyítékok alátámasztják, hogy a fizikai inaktivitás a 21. század legnagyobb közegészségügyi problémája lehet. Természetesen nem szabad szó nélkül hagyni a többi egészségügyi problémát sem. Minden bizonnyal sokkal több figyelmet kell fordítani a táplálkozási szokásokra, a dohányzás megelőzésére, illetve a preventív orvosi kezelésekre.

Az adatok azt mutatják, hogy a fizikai inaktivitás összességében 16%-kal járul hozzá az általános halálozási kockázatokhoz. Balmer szerint különösen fontos lenne, hogy az orvosok ne a fogyás ténye miatt sugallják a betegeknek a testmozgás szükségszerűségét, hanem helyette a rendszeres testmozgás élettani előnyeiről kellene átfogó visszajelzést adniuk.

 

Mennyi a szükséges minimális testmozgás?

Oké rendben, azt már tudjuk, hogy szükség van testmozgásra, de vajon mennyi az elégséges? Az ajánlott heti 150 perces testmozgásnál (2), ha kevesebb gyakorlatot végzünk, akkor az is segíthet az egészségügyi kockázatok csökkentésében?

Egy átfogó 14 éves tanulmányban, amiben több mint 416 000 résztvevő (nők és férfiak vegyesen) segítségével vizsgálták a kérdést, az alábbi következtetésekre jutottak (3):

Heti 92 perces vagy napi 15 perces testmozgás 14%-kal képes csökkenteni a halálozási arány kockázatát és egyben 3 évvel kitolja a várható élettartamot. Minden egyes plusz napi 15 perces testmozgás képes még 4%-kal csökkenteni a kockázatokat. A testmozgás ezen előnye életkortól és nemtől függetlenül kimutatható volt.


Étrend változtatás, mint plusz segítség

A Nutrients 2017. augusztusi speciális kiadásában közzétett jelentése szerint a növényi alapú étrend segít megelőzni és kezelni a stroke-ot, a szívbetegségeket és az elhízást. (4) A szerzők elemezték a növényi alapú étrend hatékonysága mögötti kutatásokat, beleértve a szív- és érrendszeri betegségeket, az elhízást és a cukorbetegséget. Arra a következtetésre jutottak, hogy a vegetáriánus és különösen a teljes növényi (vegán) étrend hatékony a testsúly fenntartásában, a cukorbetegség szabályozásában, és egyben kardiovaszkuláris előnyökkel jár beleértve az érelmeszesedés visszafordítását, a vérzsír csökkentését és a vérnyomás szabályozását.

 

Hivatkozások

(1) Steven N Blair (2009): Physical inactivity: the biggest public health problem of the 21st century. British Journal of Sports Medicine. 43:1.
(2) Geneva: World Health Organization (2010): Global Recommendations on Physical Activity for Health.
(3) C. P. Wen, J. P. Wai, M. K. Tsai, Y. C. Yang, T. Y. Cheng, M. C. Lee, H. T. Chan, C. K. Tsao, S. P. Tsai, X. Wu (2011): Minimum amount of physical activity for reduced mortality and extended life expectancy: a prospective cohort study. Lancet. 378(9798):1244-1253.
(4) Hana Kahleova, Susan Levin, Neal Barnard (2017): Cardio-Metabolic Benefits of Plant-Based Diets. Nutrients. 9(8): 848.

 

(Fotó: Varga Beatrix)



A kényelmes és biztonságos online fizetést a Barion Payment Zrt. biztosítja, MNB engedély száma: H-EN-I-1064/2013
Bankkártya adatai áruházunkhoz nem jutnak el.