A flexitáriánus étrend is életmentő lehet?

A flexitáriánus étrend is életmentő lehet?

Provegetáriánus* (flexitáriánus) táplálkozási mintázat és a halálozás összefüggése a PREDIMED Study nyomán.

A növényi élelmiszer alapú táplálkozási szokások bizonyítottan egészségesebbek azoknál, melyekben a makronutriensek fő forrása a hús, főleg a vörös és a feldolgozott húskészítmények.
A nagyon kevés húst és húskészítményt tartalmazó étrendek hosszú élethez és alacsonyabb kardiovaszkuláris rizikóhoz köthetők. Például a szívkoszorúér megbetegedések okán elhunytak száma 24%-kal kevesebb a vegetáriánusok között, a húsevőkhöz viszonyítva. Nemrég egy kutatás, melyben 5 éven keresztül követték a résztvevőket kimutatta, hogy a mindenkori halálozási ráta is kedvezően változik a flexitáriánusok között (akik a növényi eredetű élelmiszereket részesítik előnyben). (1)

A legtöbb eddig elérhető húsevőket és vegetáriánusokat összehasonlító tanulmány a kezdeti táplálkozási szokásokra koncentrált, és nem vette figyelembe, hogy ezek a szokások változhatnak az idő során, és az is számít, hogy valaki milyen hosszan követte az étrendet.
Egy 5 különböző publikációt összevető analízis felfedte, hogy a csökkent halálozási ráta a koszorúér betegségekben elhunytak esetén csak azoknál figyelhető meg, akik legalább 5 éven keresztül éltek vegetáriánusként.

A PREDIMED kísérlet multicenter, parallel-csoportos szerkezetű, randomizált vizsgálat. A résztvevőket 1:1:1 arányban osztották el három különböző étrend között. Két kismértékben eltérő (az egyikben extraszűz olívaolaj, a másikban olajos magvak fogyasztását írták elő) mediterrán étrend (MedDiet) és egy zsírszegény, kontroll diéta jelentették az egyes csoportokat. A résztvevők életkora 55 és 80 év között változott, olyanok vehetettek részt, akiknek még nem volt dokumentált szív-és érrendszeri megbetegedése, de a magas kardiovaszkuláris rizikójú csoportba tartoztak. Például 2-es típusú cukorbetegségük, magas koleszterin- vagy alacsony HDL-szintjük volt, túlsúlyosak vagy elhízottak voltak, magas vérnyomásuk volt, stb.

Flexitáriánus étrend: Ázsiai csípős tészta
Ázsiai csípős tészta a Fehérjemítosz Szakácskönyvből

Pontrendszert állítottak fel, hogy mérni tudják, kinek mennyire hasonlít a táplálkozása a flexitáriánus étrendhez (provegetáriánus étrendi minta). Csoportokra osztották és rangsorolták az állati eredetű ételeket, így például ha valaki marhát vagy bárányt evett, az sokkal jobban rontott az összegzett pontszámán, mint joghurt- vagy sajtevés. A részvevőket aztán 5 kategóriába (nagyon alacsony, alacsony…) sorolták a pontszámuk alapján, ami így azt mutatta, hogy mennyire tartották magukat a flexitáriánus étrendhez.

A több mint 7000, magas kardiovaszkuláris rizikójú idős résztvevőből álló minta adatait elemezve arra jutottak a kutatók, hogy minél nagyobb mennyiségben fogyasztottak növényi eredetű ételeket, annál alacsonyabb volt a halálozási ráta a 4.8 éves utánkövetés során. Az eredmények azt igazolják, hogy már az állati eredetű táplálékok bevitelének kismértékű csökkentésével és azok növényi alternatívákkal való helyettesítésével is legalább 30%-os relatív csökkenés érhető el a mindenkori halálozás kockázatának számában. Ez a mérsékelt átállás reális, megfizethető és elérhető, ezt bizonyítja, hogy a vizsgált populáció nagy részében megvalósult. A flexitáriánus étrendi mintázat nem egy radikális váltás a kizárólag növényi eredetű táplálkozás felé, hanem egy fokozatos, enyhe közelítés. Ez is mutatja, mennyire fontos a jelen eredmények beépítése az egészségi és táplálkozási irányelvekbe.

A kutatás gyenge pontja, hogy a résztvevők korából és egészségi állapotából fakadóan nehéz általánosítani az eredményeket a fiatalabb és egészségesebb populációra. A tudósok azt is kiemelik, hogy nem minden kizárólag növényi eredetű étel jó választás az egészséges életmód szempontjából. Például a finomított gabonák és burgonyafélék** nagyarányú fogyasztása emelkedett kardiovaszkuláris rizikót eredményezhet, de a kutatásban résztvevők gabonabevitelének 79%-át finomított termékek adták, főként a Spanyolországban bőségesen fogyasztott fehér kenyér (a gabonafélék csoportjában 41%-ot adott ki). Bár létezik tudományos bizonyíték a halfogyasztás néhány jótékony hatásáról, a vizsgálatban a halfélék negatív ételekként voltak számon tartva, mert a létező irodalom nem igazol következetes fordított arányosságot a halfogyasztás és a mindenkori halálozási ráta között. Mivel a kutatás célja az volt, hogy megfigyelje, milyen hatással van a bármilyen okból bekövetkező halálozás rizikójára a növényi eredetű ételek fogyasztásának ösztönzése és az állati eredetű alapanyagok bevitelének ellenzése, ezért a gyakori növényi élelmiszerek közé tartozó burgonyaféléket és liszteket a feldolgozottságuktól függetlenül a pozitív komponensként adták meg az étrendi értékelésben, míg a halfélék a negatív listán szerepeltek.

Érdekes megfigyelés, hogy a kísérlet kezdetén mért plazma koleszterinszint magasabb volt azoknál a résztvevőknél, akik eleve flexitáriánushoz hasonló módon étkeztek. A szerzők ezt azzal magyarázzák, hogy akinek tudomása volt a magas koleszterinszintjéről, már a vizsgálat kezdete előtt elkezdte adaptálni az étkezési szokásokat. Azok esetében, akik jobban tartották a provegetáriánus étkezési mintázatot magasabb volt a teljes kalóriabevitel, viszont a szabadidős fizikai aktivitásuk is.

Flexitáriánus embereknek vegán  kezdőcsomag
Próbáld ki a növényi alapú táplálkozást ennek az e-könyv segítségével: étrend minták, bevásárlólista, tippek és trükkök.

A kísérlet erőssége többek között, hogy óriási mintával dolgozott és részvevőket hosszan utánkövették, évente áttekintve az étrendjüket. Előnye a táplálkozási mintázat vizsgálatának, hogy megragadja az emberi étkezés lényegét azzal, hogy nem elkülönítve, komponensekre lebontva nézik a táplálék milyenségét, hanem komplexen figyelik. Azzal, hogy nem pár összetevő jótékony hatását becsülik fel, elkerülhetők a leegyszerűsítő, téves következtetések, melyek gyakran csak egyetlen tápanyag szerepét emelik ki az adott betegség patofiziológiás mechanizmusában. Tekintve a rengeteg tényezőt, melyek közrejátszanak egy krónikus betegség kialakulásában, nem reális csak pár nutriensnek tulajdonítani a betegség rizikójának változtatását. Emberként nem különálló makronutrienseket fogyasztunk, hanem komplex ételeket, sajátos rendben. Ebben a kontextusban az olyan növényi alapú étrend, ami a biológiailag aktív fitonutriensek széleskörű bevitelére fókuszál, valószínűleg nagy hatékonysággal tudja csökkenteni a különböző krónikus betegségek kialakulásának kockázatát.

Ezt az összefüggést már több, korábbi publikáció is igazolta, kiegészítve azzal, hogy a skála ellentétes oldalán lévő táplálkozási mintázatok (állati eredetű ételekben gazdag, növényi eredetűben szegény, nyugatra jellemző) növelik a krónikus betegségek kialakulásának rizikóját. A tanulmány szerzői kiemelték, hogy az általuk megállapított fordított korreláció egybecseng a rendelkezésre álló szakirodalommal.

Összegezve, ez a kutatás bizonyítékkal szolgál arra, hogy az állati eredetű alapanyagok rovására megnövelt növényi ételek fogyasztásával kapcsolatos egyszerű tanács túlélési előnyt biztosít a magas kardiovaszkuláris rizikóval rendelkező idősebb alanyoknak. Ezért egészségügyi szempontokat figyelembe véve mindenképpen érdemes a flexitáriánus étrendet kipróbálni a vegyes étrenden élőknek.

Cikkreferátumot írta: Szeidl Sára

* A tanulmányban azért használják a provegetáriánus kifejezést, mert az egy “food pattern” (étrendi minta), amihez pontszámokat rendelnek a szakértők, mennyire eszik valaki növényi alapon. Valójában ez egy flexitáriánus étrend.
** A burgonya elkészítési módja nem volt különválasztva a tanulmányban. Azonban a legfrissebb kutatási eredmények azt mutatják, hogy a helyesen, hozzáadott só és telített zsírok nélkül elkészített burgonya az egészséges étrend része lehet. (2)

Hivatkozások

(1) Martínez-González, M. A., Sánchez-Tainta, A., Corella, D., Salas-Salvadó, J., Ros, E., Arós, F., Gómez-Gracia, E., Fiol, M., Lamuela-Raventós, R. M., Schröder, H., Lapetra, J., Serra-Majem, L., Pinto, X., Ruiz-Gutierrez, V., Estruch, R., & PREDIMED Group (2014). A provegetarian food pattern and reduction in total mortality in the Prevención con Dieta Mediterránea (PREDIMED) study. The American journal of clinical nutrition, 100 Suppl 1, 320S–8S.
(2) Johnston, E. A., Petersen, K. S., & Kris-Etherton, P. M. (2020). Daily intake of non-fried potato does not affect markers of glycaemia and is associated with better diet quality compared with refined grains: a randomised, crossover study in healthy adults. The British journal of nutrition, 123(9), 1032–1042.



A kényelmes és biztonságos online fizetést a Barion Payment Zrt. biztosítja, MNB engedély száma: H-EN-I-1064/2013
Bankkártya adatai áruházunkhoz nem jutnak el.