Inzulinérzékenység és anyagcsere javítása túlsúlyos felnőttek esetében

Inzulinérzékenység és anyagcsere javítása túlsúlyos felnőttek esetében

Az alacsony zsírtartalmú vegán diéta hatása a testsúlyra, inzulinérzékenységre, étkezés utáni metabolizmusra, az izom- és májsejtek lipidszintjére túlsúlyos felnőtteknél.

A túlsúly és az ehhez köthető betegségek, főleg a 2-es típusú cukorbetegség és metabolikus szindróma még mindig globális problémát jelentenek. Égető szükség van megoldást jelenthető étrendi változtatásokra, és ezek hatásmechanizmusának jobb megértésére. A növényi alapon táplálkozók körében nem jellemző a túlsúly és elhízás. Klinikai vizsgálatokban a növényi diéták súlycsökkenést okoztak, ennek a hatásnak két valószínűsíthető magyarázata van. Egyrészt a magas élelmi rost tartalmú, zsírban szegény diéta alacsony energiasűrűségű, ezáltal csökkenti a kalóriabevitelt. Másrészt pedig a zsírszegény vegán diéta növeli az elfogyasztott étel termikus hatását, ami a teljes energiafelhasználás nagyjából 10 százalékáért felelős. Korábbi tanulmányok szerint a vegán életmódot folytatók között alacsonyabb intramiocelluláris lipidkoncentráció figyelhető meg, a húsevők értékeivel összehasonlítva. Ez arra utalhat, hogy a növényi alapú táplálkozás az intramiocelluláris és/vagy hepatocelluláris lipidszint csökkentése által a mitokondriális aktivitás és posztprandiális metabolizmus emelkedéséhez vezethet. Ez kiemelten fontos, mert az izom- és májsejtekben történő lipid felhalmozódás szintén összefüggésbe hozható az inzulinrezisztencia és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásával.

Egy friss 2020-as kutatás azt vizsgálta, hogy milyen hatása van a zsírban szegény vegán diétának túlsúlyos emberek testtömegére, inzulin rezisztenciájára, étkezés utáni anyagcseréjére valamint az intramiocelluláris és hepatocelluláris lipidszintekre. (1)

A randomizált klinikai vizsgálatban 28 és 40 közötti BMI-vel rendelkező felnőttek vettek részt. Kizáró oknak számított fennálló 1-es típusú cukorbetegség, dohányzás, rendszeres alkoholfogyasztás, droghasználat, terhesség vagy szoptatás, és vegán táplálkozás. A résztvevőket véletlenszerűen osztották két részre. Az intervenciós csoport feladata az volt, térjen át zsírszegény vegán diétára, a kontroll csoport tagjaitól azt kérték, hogy a vizsgálat ideje alatt (ami 16 hetet jelentett) ne változtassanak szignifikánsan az étrendjükön. Semelyik csoport nem változtatott sportolási szokásain ez idő alatt. Az intervenciós csoport számára összeállított mintaétrend (a bevitt energia körülbelül 75%-a szénhidrátokból, 15%-a fehérjéből, 10%-a zsírokból származott) zöldségekből, gabonákból, hüvelyesekből és gyümölcsökből állt, állati eredetű termékek és hozzáadott zsírok nélkül. Étrendkiegészítő formájában B12 vitamin bevitelét írták elő, 500 mikrogramm/nap mennyiségben.

A vizsgálat végén a kutatók azt tapasztalták, hogy az étrendjén változtató csoport átlagosan 8 kg testtömeget veszített, a már korábban említett okokból. A lipid felhalmozódás mértéke is csökkent a máj- és izomsejtekben, részben ez a magyarázata a megfigyelt inzulinrezisztencia mérséklődésnek. Ezeknek az eredményeknek nagy klinikai jelentőségük van. Már ekkora mértékű testsúlyvesztés is elegendő volt ahhoz, hogy normalizálódjon a máj zsírtartalma és az éhgyomri vércukorszint, valamint visszaforduljon a májsejtek inzulinrezisztenciája a cukorbeteg részvevők esetében. A javuló inzulinérzékenység lehetséges magyarázata, hogy a sejtek belsejében kisebb lett a diacil-glicerin szintje, amely molekula magas koncentrációban csökkenti az inzulinszignalizációt a májban és vázizomban, szövetspecifikus inzulinrezisztenciát okozva. Az inzulinérzékenység 95%-al javult az intervenciós csoportban részvevők körében, míg a kontrollcsoport tagjai esetében egyik mutató sem változott jelentősen.

Az étkezés utáni energiafelhasználást figyelve azt vették észre, hogy a 16 hét alatt az intervenciós csoportban az elfogyasztott étel termikus hatása 18.7%-al nőtt a kezdeti értékhez képest, a kontroll csoportban viszont nem volt kimutatható eltérés a két adat között.

Korábbi vizsgálatok kimutatták a kalóriaszegény (1200 kcal) diéták pozitív hatásait fiatal, cukorbeteg páciensek esetében, akik egy 9 hetes kísérlet alatt nagyjából 4 kg testtömeget és 30 százaléknyi intramiocelluláris lipidet vesztettek. Ezzel szemben a jelenlegi kísérlet diétája nem korlátozta az energiabevitelt, mégis hasonló eredményre vezetett. A sejtek lipidtartalmának csökkenését összefüggésbe tudták hozni a testzsír mérséklődésével, melyre már korábbi publikációk is rávilágítottak.

Az eredmények alapján az a következtetés, hogy az étel fokozott termikus hatása összefügg a testzsírszázalék csökkenésével és megnövekedett inzulin szenzitivitással, amely alátámaszt több korábbi publikációt is. Továbbá a posztprandiális metabolizmus javulása is hatással lehetett ezekre az értékekre.

Az ad libitum diéta ellenére az intervenciós csoportban résztvevők csökkentették a kalóriabevitelüket, ez a körülmény szintén hozzájárult a fogyáshoz és a testösszetétel javulásához.

Összefoglalva, ez a randomizált klinikai vizsgálat azt találta, hogy a zsírban szegény, növényi alapú étrendre való áttérés csökkenti a testsúlyt, mert mérsékli az energiabevitelt és javítja az étkezés utáni anyagcserét. Ez kétségtelenül a megnövekedett inzulinérzékenységnek köszönhető, amit a csökkent intramiocelluláris és hepatocelluláris zsírmennyiség okoz. Ezáltal hatásos módszer lehet túlsúlyos felnőttek kezelésében.

Írta: Szeidl Sára

Hivatkozások:

(1) Kahleova H, Petersen KF, Shulman GI, et al. Effect of a Low-Fat Vegan Diet on Body Weight, Insulin Sensitivity, Postprandial Metabolism, and Intramyocellular and Hepatocellular Lipid Levels in Overweight Adults: A Randomized Clinical Trial. JAMA Netw Open. 2020;3(11):e2025454.



A kényelmes és biztonságos online fizetést a Barion Payment Zrt. biztosítja, MNB engedély száma: H-EN-I-1064/2013
Bankkártya adatai áruházunkhoz nem jutnak el.