A szív- és érrendszeri betegségek (CVD), mint például az ischaemiás szívbetegség (IHD) és a stroke, még mindig a halálozás és a rokkantság vezető oka világszerte.
Mit jelent az ischémiás szívbetegség?
Az erek kóros összeszűkülésével járó folyamatot nevezik ischémiás szívbetegségnek. Ez történhet azáltal, hogy túl magas a vérkoleszterin-szint. Az ún. LDL-koleszterin molekulák egyre nagyobb mennyiségben rakódnak ki az erek falára, ami által folyamatosan csökken az éren áthaladó vérmennyiség és ez hosszú távon az adott terület inadekvát oxigén – és tápanyagellátásához vezet.
Az ischémiás szívbetegség és a stroke (agyi területen történő infarktus) 2019-ben 9, illetve 6,6 millió halálesetet okozott világszerte.
A vegetáriánus táplálkozás következetesen csökkentette az IHD kockázatát prospektív kohorszvizsgálatokban.
Key és munkatársai szisztematikus áttekintést és metaanalízist végeztek a vegetariánus, illetve vegán étrend és a CVD, IHD és stroke incidenciája és mortalitása közötti összefüggésről szóló prospektív kohorszvizsgálatokról. Öt kohorszvizsgálat összesített elemzésében 24%-kal csökkent az IHD halálozás relatív kockázata a vegetáriánusok körében a nem vegetáriánusokhoz (vegyes étrendet követő személyekhez) képest (1).
A vizsgálatban az általános populáció feltételezett egészséges egyedei vettek részt, kor, nem (férfiak és nők) vagy terhességi állapot tekintetében korlátozások nélkül, akik vegetáriánus vagy vegán étrendet követtek, és nem vegetáriánus alanyokkal hasonlították össze őket. A vegán étrendet úgy definiálták, mint a húst, baromfit és tenger gyümölcseit kizáró étrendet, függetlenül attól, hogy a tejtermékeket (lakto-) vagy tojást (ovo-) vagy mindkettőt (lakto-ovo-vegetáriánus), a vegán étrendet pedig úgy, mint az összes állati terméket, pl. tejtermékeket és tojást kizáró étrendet. A nem vegetáriánus étrendet olyan étrendként határozták meg, amely mindenféle állati eredetű élelmiszer, pl. hús, baromfi, tenger gyümölcsei, tejtermékek és tojás fogyasztását lehetővé teszi.
Kizárási kritériumok közé tartozott például a duplikált hivatkozások, nem releváns étrendek, mint például más növényi alapú, nem vegetáriánus táplálkozási minták vagy étrend-pontszámok (pl, mediterrán étrend, Dietary Approaches to Stop Hypertension – DASH-diéta, növényi alapú étrendi index), illetve az olyan személyek, akiknek a körében már kezdetekkor is fennállt valamilyen kardiometabolikus tényező.
Szív- és érrendszeri betegségek
A vegetáriánusok összesített RR értéke a nem vegetáriánusokhoz képest 0,85 volt, ami a vegetáriánusok csökkent CVD kockázatát mutatja. A vegánok 0,92-s RR értéke nem bizonyított egyértelmű kapcsolatot a CVD kialakulásának esélye és a növényi étrend követése között.
Ischaemiás szívbetegség
Ugyanezen fentebb említett kohorszvizsgálatot bevonták a vegetáriánus étrend ischémiás szívbetegséggel való lehetséges összefüggéseket vizsgáló elemzésébe: A vegetáriánusok összesített RR-értéke a nem vegetáriánusokhoz képest 0,79 volt, ami a vegetáriánusok csökkent IHD-kockázatát mutatja. A vegán étrend ilyen vonatkozású elemzésében az összesített RR 0,82 volt, ami a vegánok csökkent IHD kockázatára utal.
Stroke
A vegetáriánusokra vonatkozó összesített RR a nem vegetáriánusokhoz képest 0,90 volt, ami arra utal, hogy a vegetáriánusok esetében nincs egyértelmű összefüggés a teljes stroke-kal. Stroke tekintetében a vizsgálatok pontatlansága miatt sajnos nem egyértelműek az eredmények, ennek tisztázásához további vizsgálatokra van szükség.
Randomizált vizsgálatokból származó bizonyítékok támasztják alá azt is, hogy a vegetáriánus étrend csökkenti a szív- és érrendszeri kockázati tényezőket, beleértve az össz- és LDL-koleszterinszintet, a szisztolés és diasztolés vérnyomást és a súlygyarapodást, és kohorszvizsgálatokból származó következetes bizonyítékok vannak arra, hogy a vegán étrend csökkenti a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát.
A jelen szisztematikus áttekintés és metaanalízis a vegetáriánusok esetében a CVD és az IHD relatív kockázatának 15%-os, illetve 21%-os csökkenését mutatta ki a nem vegetáriánusokhoz képest.
A heterogenitás minden eredmény esetében nyilvánvaló probléma volt, ez azonban sajnos nem elkerülhető tényező, több okból is: (1) az alkalmazott étrendi értékelési módszerek részletessége, (2) földrajzi elhelyezkedés és a háttérben lévő ételválasztás és táplálkozási szokások, (3) a statisztikai elemzésekben korrigált zavaró tényezők, (4) a minta mérete és a követés időtartama, valamint (5) az étrend időbeli stabilitása a különböző tanulmányokban.
Itt meg kell említeni, hogy nem mindegy, hogy milyen minőségi növényi alapú étrendet követ egy-egy alany. Fordított összefüggést jelentettek ugyanis az egészséges növényi alapú étrendet (amelyet a teljes értékű növényi élelmiszerek magas bevitele jellemez) követők CVD általi megbetegedése, valamint az egészségtelen növényi alapú étrendet (amelyeket a cukorral édesített italok, sült krumpli, chips, sütemények és más gyorsételek magas bevitele jellemez) követők általi CVD általi megbetegedések száma között. Ez a teljes értékű növényi élelmiszerek hangsúlyozásának fontosságára utal.
A jelenlegi eredmények összhangban vannak más járványügyi és kísérleti vizsgálatokkal, amelyek szerint a vegetáriánusoknál alacsonyabb a BMI és a súlygyarapodás, alacsonyabb a szérum össz- és LDL-koleszterinszint, alacsonyabb a vérnyomás vagy a magas vérnyomás előfordulása, és alacsonyabb a 2-es típusú cukorbetegség kockázata, mint a nem vegetáriánusoknál, amelyek mind fontos kardiovaszkuláris (CVD) kockázati tényezők.
A vörös és feldolgozott húsok fogyasztásával nemcsak a CVD és az IHD, hanem a stroke kockázata is megnövekedett, illetve ezen húsok a táplálékkal bevitt telített zsír és koleszterin fő forrásai, amelyekről ismert, hogy növelik a szérumkoleszterinszintet, és ezáltal növelhetik az IHD kockázatát.
A randomizált vizsgálatok metaanalízise az LDL-koleszterin 0,32 mmol/l (12,2 mg/dl) csökkenéséről és a szisztolés vérnyomás 4,8 mmHg-os csökkenéséről számolt be vegetáriánus és nem vegetáriánus étrend összehasonlítása esetén. Az LDL-koleszterin és a szisztolés vérnyomás ilyen mértékű különbsége az IHD-halálozás 10%-kal, illetve 11%-kal alacsonyabb relatív kockázatát jelentené.
A vegetariánusok csökkent CVD-kockázata már pusztán annak is köszönhető, hogy ők általában több gyümölcsöt és zöldséget, teljes kiőrlésű gabonafélét, dióféléket és hüvelyeseket fogyasztanak, és ezek az élelmiszercsoportok általában csökkentik a CVD valamint az IHD kockázatatát, és előnyösen hatnak az olyan kardiovaszkuláris kockázati tényezőkre, mint a vérnyomás, a szérumkoleszterin, a testsúly és a 2-es típusú cukorbetegség kockázata.
Továbbra is szükség van közegészségügyi beavatkozásokra, hogy a CVD kockázatát tovább csökkentsük az étrend (és más életmódbeli szokások, mint például a dohányzás és a fizikai aktivitás mértékének) megváltoztatásával. Ezt támasztja alá az a kedvező kardiometabolikus profil is, amelyet a vegetáriánusoknál a húsfogyasztókhoz képest megfigyeltek(beleértve a magas vérnyomás, a magas szérumkoleszterinszint és a 2-es típusú cukorbetegséget alacsonyabb előfordulását). A tanulmányok a vegetáriánusok körében kisebb mértékű túlsúlyról és elhízásról is beszámolnak, ami összhangban van a vegetáriánusoknál megfigyelt alacsonyabb testtömegindexszel. A növényi alapú étrendet számos irányelvben javasolták ezen fentebb említett betegségek megelőzésre.
Konklúzió
A jelen metaanalízis azt sugallja, hogy a vegetáriánus étrend jelentős egészségügyi előnyökkel jár, mivel csökkenti mind a CVD, mind az IHD kialakulásának kockázatát (stroke tekintetében további tanulmányokra van szükség). Ezek az eredmények fontos közegészségügyi következményekkel járnak, mivel a CVD-k még mindig a vezető halálozási és megbetegedési okok közé tartoznak világszerte, és arra buzdítanak, hogy a növényi alapú táplálkozási minták, például a vegetáriánus étrend alkalmazása hasznos lehet a CVD-terhelés csökkentésében. Ezek az eredmények támogatják, hogy az ajánlásokban nagyobb hangsúlyt kapjanak a vegetáriánus táplálkozási minták, mint a CVD megelőzésének egyik eszközei.
Cikkreferátumot írta: Dr. Vincze Réka
Hivatkozás:
Dybvik, J.S., Svendsen, M. & Aune, D. Vegetarian and vegan diets and the risk of cardiovascular disease, ischemic heart disease and stroke: a systematic review and meta-analysis of prospective cohort studies. Eur J Nutr (2022). https://doi.org/10.1007/s00394-022-02942-8
