Ketogén étrend és az LDL-koleszterinszint

Ketogén étrend és az LDL-koleszterinszint

Az utóbbi időben egyre népszerűbbek lettek az úgynevezett ketogén diéták. A nevük onnan ered, hogy a szervezet ketózisát okozzák azáltal, hogy a napi szénhidrátbevitelt 20-50 gramm alá csökkentik. A szénhidrátot zsiradékkal helyettesítik, így pontosabban alacsony szénhidrát, magas zsírtartalmú étrendeknek (low-carbohydrate high-fat/LCHF) hívhatjuk ezeket.

Annak ellenére, hogy azt is kimutatták már korábban, hogy a ketogén diétákra jellemző magas telített zsírsavbevitel, és alacsony élelmi rost fogyasztás emeli a vér LDL-koleszterinszintjét, ami bizonyítottan növeli a koronáriabetegségek rizikóját, friss meta-analízisek nem vezettek egyöntetű eredményre, tehát egymásnak ellentmondó adatok állnak rendelkezésre a LCHF étrendek és kardiovaszkuláris rizikó összefüggésének tekintetében.

Részben talán ennek is köszönhető, hogy manapság globálisan nagyon népszerűek a ketogén diéták, és sokan általánosságban egészségesnek tartják ezeket alacsony szénhidráttartalmuk miatt. Nemcsak a fogyni vágyók, hanem egészséges, normál súlyú egyének között is egyre jobban elterjedtek.

Az LCHF diétákat vizsgáló publikációk túlnyomó többségben férfiak adatai alapján készültek, vagy nem választották szét az eredményeket nem alapján. Ez abból a szempontból lehet problémás, hogy jól ismert különbségek vannak a férfi-női metabolizmus között, és ezáltal elképzelhető hogy az eltérő nemű emberek különböző módon reagálnak egy adott diétára. Az eddigi egyetlen ebben a témában készült kutatás, aminek csak női résztvevői voltak pedig nem egységes étrendet, hanem minden résztvevőnek a saját, megszokott diétáját használta kontrollnak.

Egy 2021. márciusában publikált vizsgálatban viszont a kontrollt a Svéd Nemzeti Élelmiszerügynökség (Swedish National Food Agency) által ajánlott étrend adta. (1) A randomizált kísérlet négy hétig tartott, és normál súlyú, egészséges nőkön vizsgálta a ketogén diéta rövid távú hatásait, főként az LDL-koleszterin, LDL-szubfrakciók és a hagyományos kardiovaszkuláris rizikófaktorok arányának alakulását a vérben.

A kísérlet kétszer négy hétből állt, köztük egy 15 hetes szünettel. A résztvevőket két részre osztották és az egyik csoport az LCHF diétával kezdte, amit 15 hét után (ami alatt mindenki a megszokott módon táplálkozott) a kontroll étrend követett, a másik csoport pedig fordított sorrendben hajtotta végre ugyanezt. A kísérlet fő célja az LDL-koleszterinszintjének megfigyelése volt az eltérő diéták hatására.

A vizsgálatban 18-30 év közötti egészséges nők vehettek részt. A kísérlet 24 résztvevővel indult, menet közben azonban heten kiestek a vizsgálatból. Öten azért hagyták abba, mert a ketogén periódus első hetében mellékhatásokat tapasztaltak (fejfájás, kimerültség, hányinger). Hasonló indokkal esett ki egy további résztvevő a ketogén diéta 15. napján, aki az előbbieken túl hasfájást is tapasztalt.

A vizsgálat során minden ételt biztosítottak az alanyoknak és italként csak vizet, kávét és teát fogyaszthattak. Az LCHF diétában a napi szénhidrátbevitel nem haladhatta meg a 25 grammot, az élelmi rostot nem számítva. Szénhidrát helyett a napi energiabevitel 77%-át zsírok adták, melyek nagy arányban (33%) telített zsírsavak voltak. Alap összetevői a húsok, halak, tojás, zsíros tejtermékek, kókuszzsír, olívaolaj, avokádó, olajos magvak, brokkoli és padlizsán voltak. A kontroll étrend sok zöldséget, gyümölcsöt, halat, csirkét tartalmazott, növényi olajokkal elkészítve és zsírszegény tejtermékekkel kiegészítve. Mivel nem a diéta testsúlyra gyakorolt hatását vizsgálták elsősorban, a testsúly megtartása volt a cél, aminek érdekében extra fogások is a résztvevők rendelkezésére álltak.

Az instrukciók betartását folyamatosan monitorozták, a pontosságot az is igazolta, hogy a ketózis kimutatható volt legfeljebb négy nappal a ketogén periódus megkezdése után, és a 4 hét végére minden résztvevő vérében 0.5 mM felett volt a béta-hidroxibutirát koncentrációja. A kísérlet alatt a résztvevők a megszokott módon sportoltak.

Minden résztvevő esetében nőtt az LDL-koleszterin koncentrációja a vérben a LCHF diéta alatt (1.82 mM-al). Ezen kívül a vér glukóz- és inzulinszintje értelemszerűen csökkent, míg mind a kis és nagy sűrűségű LDL, a triglicerid, HDL-koleszterin, nem-HDL-koleszterin illetve az ApoA-I és Apo-B apoproteinek mennyisége is magasabb volt a kontroll diéta során mért értékekhez viszonyítva.

Ennek magyarázata, hogy amikor a szénhidrátbevitel korlátozott az endokrin rendszer válaszként, az adrenalin- és glukagon (olyan hormonok, amik alacsony glükóz- és inzulinszint mellett jelennek meg nagyobb mennyiségben a vérben, céljuk a vércukorszint emelése) szintet növelve az étkezésekkel bevitt, valamint a zsírszövetből felszabadított zsírsavak segítségével termel glükózt a glükoneogenezis (glükóz előállítása nem szénhidrát alapanyagokból a májban) során. A megnövekedett zsírsavoxidáció miatt a ketontestek előállítása is nő, melyek a véráramba jutnak és energiával látnak el alapvetően glükóz-függő szerveket (pl. agy), ha a glükózszint olyan alacsonyra csökken a szervezetben, hogy már nem képes a megfelelő energiaellátást biztosítani. 

A vizsgálat során nemcsak az össz LDL szint változását figyelték, hanem a különböző LDL alcsoportok megoszlására is hangsúlyt fektettek. Erre azért volt szükség, mert az alacsony sűrűségű lipoprotein molekuláknak több fajtája is van: nagyon kis sűrűségű lipoprotein/very low density lipoprotein/VLDL, közepes sűrűségű lipoprotein/intermediate density lipoprotein/IDL, kis sűrűségű lipoprotein/low density lipoprotein/LDL. Méretük a sűrűség növekedésével párhuzamosan csökken. Néhány korábbi epidemiológiai vizsgálat azt adta eredményül, hogy ezek közül a kis méretű, sűrűbb LDL molekulák magas aránya nagyobb CVD rizikót jelent. A kísérlet folyamán a LCHF diéta négy hete alatt a nagyméretű, kis sűrűségű LDL szintje 31.56 mg/dL-el nőtt, a kis méretű LDL pedig 4.51 mg/dL-el emelkedett, valamint az Apo-B szint is szignifikánsan emelkedett. Mindent összevetve elmondható, hogy ezek, a telített zsírsavakban gazdag étrend hatására bekövetkezett változások növelik a kardiovaszkuláris kockázatot egészséges nők esetén. 

Ezt a következtetést továbbá az is alátámasztja, hogy a nem-HDL koleszterin is hasonló növekedést mutatott, ami a maradvány lipoproteinek atherogén potenciálját adja meg. Korábbi kutatások alapján a nem-HDL-koleszterin ugyanolyan jól jelzi a kardiovaszkuláris rizikót, mint az LDL-koleszterin.

A triglicerid koncentráció esetében kifejezett szerepe lehet a biológiai nemnek, ugyanis egy korábbi kutatásban, kizárólag férfi résztvevők mellett a triglicerid szint csökkenését figyelték meg LCHF étrend hatására. Ezzel szemben jelen vizsgálatban, csak női résztvevők esetén a triglicerid szint kismértékű, de statisztikailag jelentős növekedést (0.03 mM) mutatott. Bár a trigliceridek lebontására képes a szervezet, tehát nem képeznek atheroszkleotikus plakkokat, jelzik a koleszetrin magas koncentrációját a trigliceridben gazdag lipoproteinekben, ezért fontos markerek a kardiovaszkuláris egészség szempontjából.

A vizsgálat megmutatta, hogy a telített zsírsavakban gazdag étrend már négy hét alatt is alaposan megváltoztatja a vér lipidprofilt, ami aggodalomra ad okot a ketogén diétát folytató fiatal, egészséges nők esetében.

Cikkreferátumot írta: Szeidl Sára

Kapcsolódó blogcikk: Vörös és feldolgozott húsok egészségügyi kockázatai: mennyire erős a bizonyíték?

Hivatkozások:

(1) Burén, J., Ericsson, M., Damasceno, N., & Sjödin, A. (2021). A Ketogenic Low-Carbohydrate High-Fat Diet Increases LDL Cholesterol in Healthy, Young, Normal-Weight Women: A Randomized Controlled Feeding Trial. Nutrients, 13(3), 814.



A kényelmes és biztonságos online fizetést a Barion Payment Zrt. biztosítja, MNB engedély száma: H-EN-I-1064/2013
Bankkártya adatai áruházunkhoz nem jutnak el.