Koleszterinen és a telített zsíron túl: Bélrendszeri mikrobiom és a szív-érrendszeri betegség kapcsolata

Koleszterinen és a telített zsíron túl: Bélrendszeri mikrobiom és a szív-érrendszeri betegség kapcsolata

A tojás- és húsfogyasztás előnyeiről és hátrányairól rengeteg eltérő információ kering a médiában és a szakirodalomban egyaránt, melyek középpontjában leginkább a koleszterin és a telített zsírok hatásai állnak. Egy friss, 2021-ben publikált tanulmány azonban a szokásostól eltérő szemszögből elemezte a korábbi szakirodalmi kutatásokat, és a hús és a tojás elfogyasztása után bélbaktériumaink által termelt toxikus vegyületeket vette górcső alá.(1)

Vajon mi az oka a hús- és a tojásfogyasztás körül kialakult nézeteltéréseknek?

Számos korábbi tanulmány azt állítja, hogy a hús- és a tojásfogyasztás nem jár a krónikus megbetegedések fokozott rizikójával, sőt kifejezetten ajánlja fogyasztásukat. Ezeknek a tanulmányoknak a fő irányvonala, hogy olyan fiatal egyéneket vizsgált akik egyébként is kevés rizikófaktorral rendelkeztek a krónikus megbetegedések kialakulása szempontjából.
A kialakult viták másik fő oka az élelmiszeripar óriási befolyása, mellyel a médián keresztül manipulálni tudják az emberek gondolkodását, ugyanis a koleszterinnel kapcsolatos kutatások fő szponzora számos esetben éppen a vizsgálat tárgyát képező élelmiszeripari ágazat.

Amikor a 2015-2020-ra vonatkozó étrendi ajánlás kiadásra került az Amerikai Egyesült Államokban, a sajtóban olyan főcímek jelentek meg, miszerint a legújabb ajánlás nem korlátozza a koleszterinfogyasztást, holott a kiadvány szerint az étkezéssel bevitt koleszterint minimalizálni kell. Mind az amerikai mind pedig a kanadai ajánlás sokkal inkább a növényekre alapuló táplálkozást javasolja.

Az a kijelentés, hogy a tojás- és a húsfogyasztás nem emeli meg nagymértékben az éhomi koleszterinszintet valóban igaz, de az a következtetés hogy ezért biztonságos fogyasztani ezeket a termékeket már félrevezető. Az étrendi szokások okozta éhgyomri koleszterinszint emelkedés átlagosan körülbelül 10%, de tekintettel a nagymértékű egyéni változókra ennek közegészségügyi vonzata jelentős. Továbbá, az étrendi koleszterin jelentősen megnöveli a telített zsírok okozta éhgyomri vérzsír értékek emelkedését, így például a tojás baconnel elfogyasztva sokkal jobban fogja emelni az éhgyomri LDL-szintet mint azt a tojás vagy a bacon önmagában eredményezte volna. Amikor valamilyen húsfélét fogyasztunk a koleszterint mindig telített zsírok kíséretében visszük be szervezetünkbe, így felerősítve a koleszterin vérzsírszint emelő hatását.

Fontos megjegyezni, hogy az érelmeszesedés és a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásának szempontjából nem csupán a koleszterinszintet kell figyelembe venni. Egy korábbi tanulmány során, több mint 4000 résztvevőnél monitorozták éveken keresztül a meglévő nyaki ütőér szűkület és a szérum LDL-koleszterin szint változásait, és arra a következtetésre jutottak, hogy sem a kezdeti, sem pedig az évek során változó koleszterin szint nem állt összefüggésben a megfigyelt érszűkület változásaival, viszont az életkor és a szérum kreatinin-szint megjósolhatja az érben lévő plakk növekedését. A tanulmány szerzői szerint a károsodott veseműködés elősegíti az érszűkület fokozódását, mégpedig túlnyomórészt azok miatt a toxikus metabolitok miatt, melyek a bélrendszerben termelődnek, de a vesén keresztül választódnak ki.

Az éhgyomri LDL-koleszterin szint mérése indirekt és nem megbízható jelzője a kardiovaszkuláris rizikófaktoroknak. A legtöbb szív-érrendszeri betegség teljesen átlagos rizikófaktorokkal rendelkező személyeken alakul ki, akiket a hagyományos besorolás hibásan alacsony vagy közepes rizikójú kategóriába oszt be. Az étkezési szokásokkal összefüggő éhgyomri markerek valószínűleg nem azok a tényezők amik az egyes betegségek kialakulásának kockázatát leginkább jelzik. A cikk szerzői úgy gondolják, hogy a hús és tojás fogyasztása növeli a szív-érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát, ez azonban az étkezés után szervezetben kialakult változásoknak köszönhető. Körülbelül 4 órával egy magas zsír- és koleszterintartalmú étel elfogyasztása után jelentős emelkedés detektálható az LDL-koleszterin oxidációjában, gyulladásos folyamatok zajlanak az artériákban és az erek belső falának működési zavara is megfigyelhető. Az utóbbi évek során számos tanulmány eredményei azt sugallják, hogy az étkezéssel bevitt koleszterin növeli az érelmeszesedést állatokon végzett kísérletekben, illetve humán vonatkozásban szív koszorúér betegséghez vezet.

Mindezek ellenére az Amerikai Szív Társaság 2015-ben kiadott jelentése szerint az amerikai lakosság mindössze 0,1%-a él egészséges étrenden, továbbá egy másik jelentés szerint 7-szer annyi vörös húst és 3-szor annyi tojást fogyasztanak, mint az ajánlásokban megfogalmazott javaslat.

De vajon mi lehet a tojásban lévő káros alkotóelem?

A fő probléma nem a tojásfehérjében, hanem a sárgájában található. A rendkívül magas koleszterintartalom mellett (egy 63 grammos tojásban körülbelül 237 mg koleszterin található, ami megegyezik egy körülbelül 335 grammos marhahús pogácsa koleszterin tartalmával), magas a foszfatidilkolin tartalma, amit a bélrendszerben található baktériumok trimetil-aminná alakítanak át. A felszívódott trimetil-amint a máj egy TMAO nevű vegyületté alakítja, mely állatkísérletekben érelmeszesedést okozott. A Cleveland Klinikára beutalt 4007 páciensen elvégzett koronária angiogram felvétel és TMAO szintek mérése azt mutatta, hogy a felső tartományban lévő TMAO szinttel rendelkező egyéneknek a 3 éven belül kialakuló stroke, szívinfarktus és érrendszeri betegségek következtében kialakuló halál kockázata 2,5-szer magasabb. A TMAO szint és a tojásfogyasztás egyenesen arányos egymással. Azon egyének között, akik valamilyen mértékű vesekárosodással szenvednek, a magas TMAO szint hozzájárul a veseelégtelenség romlásához és növeli a halálozási arányt.

Egy érsebészeti klinikán végzett kutatás rávilágított arra, hogy azon páciensek, akiknél nagyobb mértékű, súlyos nyaki ütőér szűkületet diagnosztizáltak a bélrendszeri mikrobiom által termelt 4 toxikus vegyület szintje is magasabb volt, ellenben a hagyományosnak hitt érszűkületet okozó rizikófaktorok szintje nem volt emelkedett. Meglepő módon, azoknál a pácienseknél, akiket hagyományos rizikóbesorolás szerint magasabb kategóriába osztottak, a valódi érszűkület mértéke elenyésző volt. Ez az eredmény független volt a vesefunkciótól, vagy a toxikus metabolitok előanyagának étrendi bevitelétől, tehát arra enged következtetni, hogy a bélrendszeri mikrobiom (baktériumok összessége) felelős a különbségekért.

Görögországban, ahol legfőképpen a mediterrán diéta a jellemző, a tojásfogyasztással összefüggő negatív hatások azonosítása szembetűnő volt.

Görög nemzetiségű cukorbetegségben szenvedő alanyoknál napi 1 tojás elfogyasztása ötszörösére emelte a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásának esélyét, és mindössze 10 gramm tojás egy nap (ami körülbelül egy nagyobb tojás 1/6-od része) is 54%-kal növelte a rizikót.

Egy 29 615 amerikai bevonásával készült tanulmány, melyben átlagosan 17,5 évig követték a résztvevőket bizonyította, hogy mind az étrendi koleszterin mind pedig a tojásfogyasztás vonatkozásában a bevitt mennyiségtől függően arányosan emelkedett a szívérrendszeri betegségek kialakulásának rizikója.

Egy ideje már ismert tény, hogy a tojásfogyasztás növeli a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát, melyet számos korábbi metaanalízis is bizonyít.

Egy kínai tanulmány szerint a résztvevők TMAO szintje már egy hónap után csökkenni kezdett, amikor a vörös húst és tojást akár fehér húsra vagy növényi fehérjeforrásra cserélték, ez is magyarázhatja, hogy növényi alapú táplálkozás mellett miért alacsonyabb a szív-érrendszeri betegségek kialakulásának kockázata.

Nemrégiben számos kohorsz kutatás jelent meg, mely alátámasztja, hogy a kiegyensúlyozott növényi alapú táplálkozás rendkívül sok egészségre gyakorolt pozitív hatással bír összehasonlítva az állati termékek fogyasztásával. Két Buddhista közösségben végzett kohorsz kísérlet szignifikáns csökkenést mutatott a stroke kialakulásának kockázatában vegetáriánus étrend mellett, egy friss metaanalízis, amely 32 kohorsz kísérletet vizsgált több mint 700 ezer résztvevővel pedig kimutatta, hogy a növényi eredetű fehérjeforrások fogyasztása egyértelműen alacsonyabb kardiovaszkuláris mortalitáshoz vezet.

A húsfogyasztás és a bélrendszeri mikrobiom által termelt toxikus vegyületek

A TMAO kialakulásáért felelős másik vegyület a karnitin. A vörös húsok körülbelül 4-szer annyi karnitint tartalmaznak mint a fehér húsok, továbbá számos bélrendszeri baktérium által termelt toxikus vegyület a fehérjékkel bevitt aminosavak emésztése során metabolizálódik, tehát bármilyen állati eredetű étel fogyasztása után ezen vegyületek szintje a vérplazmában megemelkedik. Ez a folyamat felerősödik amikor a veseműködés csökkent, ami az idősebb korosztályban gyakori. Egy új tanulmány szerint a vörös húsokkal ellentétben napi egy adag kombinált növényi fehérje bevitele (magvak, hüvelyesek és szója) csökkentette a szív-érrendszeri megbetegedések rizikófaktorait.

Milyen étrend lenne a legideálisabb a szív-érrendszeri megbetegedések magas rizikója esetén?

Az utóbbi időben számos vita alakult ki az “alacsony zsír-magas szénhidrát” és a “magas zsír-alacsony szénhidráttartalmú” diétát követők között. Bizonyított tény, hogy a magas szénhidráttartalmú, feldolgozott élelmiszereken alapuló étrend káros az egészségre, de erre a problémára nem az alacsony szénhidrát és magas zsírtartalmú, állati zsírokban és koleszterinben gazdag étrend a megoldás. Az étrendben nem a bevitt zsír mennyisége ami leginkább számít, hanem a zsír minősége.

Kréta szigetén, ahol az étkezéssel bevitt zsír a tápanyagok körülbelül 40%-át teszi ki (főleg olívaolajból) a szív-érrendszeri megbetegedések rizikója 1/15-öd része a finnországi adatokkal összehasonlítva, ahol a bevitt kalóriák körülbelül 38%-át teszik ki a zsírok, viszont ezek főként állati eredetű zsírok, koleszterinnel. Valószínűleg a kiegyensúlyozott növényi alapú táplálkozás még jobb mutatókkal rendelkezne, de a tanulmány publikációjakor rendelkezésre álló információk szerint a szív- és érrendszeri megbetegedések rizikófaktorainak szempontjából a klasszikus krétai mediterrán diéta bizonyult a leghatásosabbnak. (A tanulmány megjelenése után egy 32 hetes randomizált kutatás eredményeit publikálták, melyben a növényi alapú táplálkozás a mediterrán diétával szemben hatásosabbnak bizonyult a kardiometabolikus változások tekintetében, viszont jelen tanulmány készítésekor ez az információ még nem állt a szerzők rendelkezésre.) A köztudattal ellentétben a klasszikus krétai mediterrán diéta nem a sok hal és fehér hús fogyasztására épül, hanem legfőképpen vegetáriánus diéta, sok zöldség és gyümölcs fogyasztásával és alacsony hús és tejtermék bevitellel. Egy nemrégiben publikált tanulmány erős bizonyítékokkal szolgál arra is, hogy az olyan étrend, ami magas gyümölcsökben, zöldségekben és teljes értékű gabonákban csökkenti a cukorbetegség kialakulásának kockázatát.

Összegzésként tehát elmondható, hogy a szív-érrendszeri megbetegedések megelőzése érdekében a vörös hús és tojás fogyasztása kerülendő, a húsfélék fogyasztását pedig minimalizálni kell. A bélrendszeri mikrobiom által termelt toxikus vegyületek és a csökkent vesefunkció kombinációja különösen nagy rizikót jelent, ezért ez a tanács nagyon fontos a vesebetegségben szenvedők és idősek számára. A teljes értékű növényi alapú táplálkozás az egészségre tett pozitív hatásain kívül fenntartható élelemforrást jelent mindenki számára, csökkentve a bolygónkat érő megannyi káros hatást, melyet az állati eredetű ételek fogyasztása okoz.

Cikkreferátumot írta: Szijj Alexandra

Hivatkozások:

(1) Spence JD, Srichaikul KK, Jenkins DJA. Cardiovascular Harm From Egg Yolk and Meat: More Than Just Cholesterol and Saturated Fat. J Am Heart Assoc. 2021 Apr 6;10(7):e017066.



A kényelmes és biztonságos online fizetést a Barion Payment Zrt. biztosítja, MNB engedély száma: H-EN-I-1064/2013
Bankkártya adatai áruházunkhoz nem jutnak el.