Lesznek-e hiánybetegségeid vegánként?

Lesznek-e hiánybetegségeid vegánként?

Már 2012-ben is megfigyelhető volt a vegetáriánusok növekvő aránya Svájcban, az 1992-ben megállapított 1,9%-ról 2012-re 2,7%-ra nőtt a számuk. Ezzel párhuzamosan a minden nap húst fogyasztók aránya pedig 10 százalékkal csökkent húsz év alatt. Becslések alapján a vegetáriánusok között 10% a vegánok aránya, a többiek lakto-ovo vegetáriánus étrendet követnek.

Több tanulmány is kimutatta, hogy eltér a vegetáriánusok és vegánok tápanyagbevitele a mindenevőkhöz képest. Általánosságban elmondható, hogy a teljes energiabevitelben nincs szignifikáns különbség a három csoport között, viszont ezen túlmenően számos eltérés megfigyelhető. A fehérjéből származó bevitt energia mennyisége a vegánok esetében a legalacsonyabb, míg a mindenevők fogyasztják a legtöbb telített zsírsavat. A bevitt többszörösen telítetlen zsírsav mennyisége viszont a vegánok között a legmagasabb, valamint ők fogyasztják a legtöbb élelmi rostot, míg a mindenevők a legkevesebbet. Egy 2002-es tanulmány szerint a vegán étrendet követők fogyasztják a legtöbb folátot, B1, C és E vitamint, valamint a legkevesebb A, B12, és D vitamint. Ásványi sók tekintetében azt találták, hogy a vegánok viszik be a legtöbb magnéziumot és vasat, viszont a legkevesebb kalciumot és cinket a három csoport közül.

Meggyőző eredmények bizonyítják a koronária betegségek, vastagbél- és végbélrák, az elhízás és diabétesz kialakulásának alacsonyabb rizikóját.

Sok korábbi tanulmány körbejárta már a vegán és vegetáriánus étrend okozta pozitív hatásokat az emberi szervezetre a mindenevőkhöz képest. Meggyőző eredmények bizonyítják a koronária betegségek, vastagbél- és végbélrák, az elhízás és diabétesz kialakulásának alacsonyabb rizikóját. Az összes daganatos megbetegedést tekintve is némileg alacsonyabb incidenciát találtak.

Másrészt viszont a mindenevő étrendről való átállás kellő odafigyelés és tudatosság nélkül hosszú távon bizonyos vitaminok és ásványi anyagok hiányához vezethet. Kiemelt jelentőségű a B12-vitamin, a cink, vas, szelén és kalcium, valamint a hosszú szénláncú omega-3-zsírsav ebből a szempontból.

Ezért svájci kutatók 2017-ben olyan kísérletet terveztek, amivel azt vizsgálták, egészséges embereknek hogyan alakul a mikronutriens státuszuk mindenevő, vegetáriánus illetve vegán diéta mellett. (1) Ehhez 100 mindenevőt és 53-53 vegetáriánust illetve vegánt válogattak be. Mivel a vegánok körében széleskörűen elterjedt az étrendkiegészítők fogyasztása, ezért a résztvétel feltétele volt, hogy a kísérlet kezdete előtt legalább 14 nappal meg kellett szakítani a bevitelüket.

A kísérlet első napján vett vérmintából az alábbi anyagok szintjét állapították meg: A, C, E, B1, B2, B6, B12 vitaminok, folsav, pantoténsav (B5), niacin (B3), biotin (B7), 𝛽-karotin, vas, cink, szelén, magnézium. Vizeletből pedig a jód koncentrációját mérték meg. A tápanyagbevitelt három napos étel-napló alapján állapították meg, a résztvevőknek mindent le kellett pontosan mérniük, amit a kijelölt napokon fogyasztottak. Kérdőívekkel mérték fel a fizikai aktivitást, alkoholfogyasztást és dohányzást.

A minták elemzése során kiderült, hogy az általános tendenciáknak megfelelően alakultak a makronutriens bevitelek, vagyis a vegánok fogyasztották a legtöbb rostot és a legkevesebb fehérjét, a mindenevők vitték be legtöbb fehérjét és zsírsavat, de a legkevesebb rostot. (A vegetáriánusok minden tekintetben a két véglet között helyezkedtek el.)

A mindenevők mintáiban állapították meg a legmagasabb plazma ferritin szintet, a vegánok legmagasabb vas-bevitelének ellenére. Ennek magyarázata, hogy a növényekben található, úgynevezett nem-hem vasat kevésbé hatékonyan tudjuk felvenni, mint az állati eredetű hem-vasat. Hasonló volt a helyzet a cink esetében, amiből mindhárom csoport megközelítőleg azonos mennyiséget fogyasztott, viszont a mindenevő csoportban mértek magasabb cink-státuszt. Mivel a szérum kalcium szintje nagyon szigorúan szabályozott az emberi szervezetben, ennek mérése nem szolgált információval a kalcium-státuszt illetően.

Növényi alapú élelmiszerek (kivéve az algák és bizonyos fermentálással készült ételek) nem tartalmaznak B12-vitamint, mert ezt a vitamint természetes vizekben és talajban élő mikroorganizmusok állítják elő, és ezáltal csak az állati termékekben található meg. (Érdekes kérdés lehet, hogy a nagyüzemi állattartás során gyógyszerekkel kezelt és ivóvízzel itatott állatok húsa mekkora mennyiségben tartalmazhat B12 vitamint, könnyen lehet hogy a mindenevők körében is nemsokára hiánytünetek lépnek majd fel.)

A vizsgálatok során ennek megfelelően a vegánok, de még a vegetáriánusok esetében is nagyon alacsony B12-bevitelt találtak, viszont a vitamin plazmaszintje majdnem minden résztvevő esetében a referenciatartományba esett. Ennek az oka, hogy a máj évekre elegendő B12-vitamint képes raktározni (tehát a nem megfelelő bevitel hatásai csak évek múltán manifesztálódnak), valamint a résztvevő vegánok 43%-a alapvetően rendszeresen fogyaszt B12-tartalmú étrendkiegészítőt, amit csak a vizsgálat előtti két hétben függesztettek fel a kutatók kérésére.

A D-vitamin bevitelt vizsgálva mindhárom csoportban alacsony értéket mértek, ami főleg a téli hónapok alatt, amikor a napsugárzás elégtelen mennyisége és minősége miatt nem tudja a szervezetünk kielégíteni a D-vitamin igényét, D-vitamin hiány rizikóját jelenti.

A kutatók a vegán csoportban találták a legmagasabb magnézium- és C-vitamin-bevitelt. A B1-vitamin szintje is a vegánoknál volt a legmagasabb, a csírák, magok, diófélék nagy mennyiségű fogyasztása miatt. A B6-vitamin mennyisége érdekesen alakult, tekintve hogy növényi (csírák, szójabab, zab) és állati (máj, csirkehús, hal, marhahús) eredetű élelmiszerek is jó forrásai. Mindhárom csoport megfelelő mennyiséget fogyasztott a vitaminból, de a vegán résztvevők vitték be a legtöbbet. A B6-vitamin plazmaszintje a vegetáriánus csoportban volt a legalacsonyabb, több esetben vitaminhiányra derült fény. Ez azzal magyarázható, hogy nem fogyasztják a B6-vitaminban gazdag húsokat, viszont a növényi forrásból pedig nem visznek be annyit, mint a vegán étrendet folytatók. Folsav tekintetében is a vegánok esetében mérték a legnagyobb bevitelt, ami nem meglepő, tekintve hogy jó forrásai az élesztő, hüvelyesek, csírák, zöldek és csonthéjasok. Az alacsony folsav státusz alapján a mindenevő csoport 58%-át folsav-hiányosnak diagnosztizálták.

Nem találtak szignifikáns különbséget a csoportok között szelén, B2-vitamin, pantoténsav és biotin szintek tekintetében. Mivel ezek a mikronutriensek az élelmiszerek széles csoportjában megtalálhatók, erre az eredményre lehetett számítani.

Elterjedt feltételezés, hogy a vegetáriánusok, de még inkább a növényi alapú étrenden élők alapvetően egészségesebb életmódot is folytatnak. Ezt a svájci kutatás csak részben igazolta, dohányzás és mozgás tekintetében nem teljesített jobban a vegán csoport a többinél. Az alkoholfogyasztás viszont alacsonyabb volt a másik két csoporthoz képest, a vegánok 28,8%-a állította hogy nem fogyaszt alkoholt, míg ez a százalék a vegetáriánusok között 6,1%, a mindenevők körében pedig mindössze 3,2% volt. A kutatók kiemelték, torzíthatja az eredményeket az, hogy aki vállalja a részvételt egy ilyen felmérésben valószínűleg egészségesebb életmódot folytat a populáció átlagánál, ezért ezekből az eredményekből nehéz általános érvényű következtetéseket levonni.

Következtetésként elmondható a vizsgálat alapján, hogy a három diéta közül bármelyiket folytatva, kellő odafigyelés nélkül kialakulhat egyes mikronutriensek hiánya, tehát lehetetlen megállapítani, hogy ezen paraméterek alapján melyik étrend lenne az, amelyik egyértelműen a legjobb az emberi szervezet egészsége szempontjából. Az viszont elmondható, mindegyik vizsgált étrend, így a vegán táplálkozás is képes kielégíteni szervezetünk tápanyagigényét, fontos azonban, hogy bármelyik táplálkozási módot is válassza az ember, legyen tisztában annak határaival és a lehető legoptimálisabban állítsa össze étrendjét, étrendkiegészítőkkel pótolva az esetleg hiányzó vitaminokat, nyomelemeket. Vegánként a B12 szupplementáció megkerülhetetlen, a felnőttek napi B12-vitamin igénye 50 mcg, vagy heti 2000 mcg.

Cikkreferátumot írta: Sz. Sára

LEGYÉL TE IS PATRONÁLÓ!

Ha tetszett a cikk és szeretnél gyakrabban hasonlókat olvasni, illetve szívesen hallgatod a Vegán Morzsák Podcast csatornát, akkor támogasd a szerkesztőség bővítésének lehetőségét egy kávé árával a Patreon oldalunkon:

Hivatkozások

(1) Schüpbach, R., Wegmüller, R., Berguerand, C., Bui, M., & Herter-Aeberli, I. (2017). Micronutrient status and intake in omnivores, vegetarians and vegans in Switzerland. European journal of nutrition, 56(1), 283–293. https://doi.org/10.1007/s00394-015-1079-7



A kényelmes és biztonságos online fizetést a Barion Payment Zrt. biztosítja, MNB engedély száma: H-EN-I-1064/2013
Bankkártya adatai áruházunkhoz nem jutnak el.