A magnélküli görögdinnye tényleg meddőséget okoz?

A magnélküli görögdinnye tényleg meddőséget okoz?

Magnélküli gyümölcsök kereskedelmi forgalomban

Nem egy újkeletű dolog, hogy a piacokon és az áruházakban egyre több magnélküli gyümölcsöt vásárolhatunk. Rossz belegondolni, hogy az emberek többsége fel sem teszi magának a kérdést: Miért magnélküli? Hogyan termelik? Miért drágább? Egészségesbb? Ebben a cikkben az alábbi kérdésekre próbálok választ találni.

 

Hogyan terem a magnélküli görögdinnye?

Tegyük tisztába a dolgokat: a természetben minden gyümölcsnek van magja! Lehet, hogy változó, ugyanis minden gyümölcs más típusú géneket hordoz, de van magja: kicsi, közepes, nagy. A természet nem alkot olyan életet a Földön, amely képtelen reprodukálni önmagát. A reprodukció az élet alapvető jellemzője. Minden egyes élő szervezet egy reprodukció eredményeként létezik. Ez igaz a gyümölcsökre is.

A magnélküli dinnyét az ember alkotta. Régebben nem volt ilyen típusú dinnye. A világon elsőként Japánban állítottak elő magszegény görögdinnyét. Az 50-es években Magyarországon is megindultak az ilyen irányú kísérletek, melynek eredményeként a 60-as években magyar hibrid is a termesztők rendelkezésére állt. Ezt a termesztési változatot a drága vetőmag termesztés, illetve a magas vetőmag ár jellemezte, ezért akkor Magyarországon nem tudott elterjedni.

A magnélküli dinnye diploid (kétszeres kromoszóma számú: 44 db) és tetraploid (négyszeres kromoszóma számú) szülők keresztezésével állítják elő. A mellé ültetett pollenadó diploid növények szolgáltatják a virágport a megporzáshoz. A magnélküli típus általában fehér színű, üreges magkezdeményeket fejleszt. Jó, ha tudjuk, hogy tökéletesen magnélküli dinnye nem létezik. Tehát, a magnélküli dinnye magkezdeményeket tartalmaz.

Előállítani drágább, mint a hagyományos dinnyét, ezért tapasztalhatjuk azt, hogy a kereskedelmi forgalomban kapható magnélküli gyümölcsök drágábbak, mint a maggal rendelkezők.

Tény az is, hogy a maggal rendelkező gyümölcsök magjai képesek olyan anyagokat előállítani, amelyek felgyorsítják a gyümölcs romlását, mint a görögdinnye és a padlizsán. (1) Ebben a tekintetben a magvak hiánya növelheti a gyümölcsök eltarthatóságát, lehetővé téve a jobb megőrzést. De vajon ez mennyire normális?

 

Mi a probléma a magnélküli gyümölcsökkel?

Értem én, hogy kényelmesebb enni ilyen gyümölcsöket és nem kell „kipöckölni” a magokat. De meg kell értenünk valamit: a lustaságunk alkotta meg a természetellenes gyümölcsöket.

A gyümölcsök magjai gazdag tápanyagforrások lehetnek, például illóolajok, vitaminok és ásványi anyagok tekintetében. Például a szőlőmagok olyan fitoösztrogéneket tartalmaznak, amelyek megvédhetik a nőket a szívbetegségek ellen. (3) A magok szintén jó rostforrások, amelyek több szerepet töltenek be a szervezetben, mint például az étvágycsökkentés, a vércukorszintek stabilizálása és a bélműködés fokozása. A magnélküli gyümölcsök nem tudják biztosítani ezeket az előnyöket.

Egy 2007-es tanulmány szerint a magnélküli gyümölcsök minősége általánosan kifogásolható, sokszor kisebbek és alaktalanok megjelenésben. (2) Ezek a magnélküli gyümölcsök jellemzően már túl édesek és alacsony ásványianyaggal rendelkeznek. Minden olyan gyümölcs, ami egészséges és érett magot tartalmaz, az igazi életerőt képviseli, annak a jelképe.

A növénytermesztés szempontjából egyes környezetvédőket is aggasztja, hogy a magnélküli növények termesztése csökkenti a biológiai sokféleséget, ami csökkenti a növényfajok betegséggel szembeni rezisztenciáját. Arra is rámutatnak, hogy a nem vetőmag nélküli növényekből származó gének átvitele a nem módosított növények sterilizálását eredményezheti.

Az ayurvédikus orvoslás szerint a magnélküli gyümölcsök csökkentik a testünk reproduktív képességét. Ezért az ilyen magnélküli gyümölcsök fogyasztása meddőséget okozhat. Bizonyíthatóan problémákat okoz az élelmiszerekben a tudatos génmanipuláció. Azoknak egy érdekes hír, akik az ayurvédikus orvoslással szemben szkeptikusak: a Debreceni Egyetemen hamarosan lesz angol nyelvű kurzus, ahol a szakorvosok egy kétéves továbbképzés keretein belül tanulhatják a keleti gyógyítás világát. (5)

Az Osztrák Mezőgazdasági és Egészségügyi Minisztérium támogatott egy tanulmányt, amelyben részletezik a génmódosított kukorica negatív hatásait. (3) Prof. Dr. Jürgen Zentek, a Bécsi Egyetem Állatorvos-tudományi Karának professzora és a tanulmány vezető szerzője összegezte a megállapításokat: A génmódosított kukoricával táplált élőlények kevésbé voltak termékenyek a harmadik és negyedik generációban, és ezek a különbségek statisztikailag szignifikánsak. A nem génmódosított kukoricával táplált élőlények hatékonyabbak voltak utódnemzésben.

 

Összegzés

Bár erősen elhatárolódom az osztrák tanulmányban olvasható állatkísérlettől, de arra tökéletesen jó, hogy bemutassa, milyen negatív hatásai lehetnek, ha az ember beavatkozik a természet rendjébe.

Miért akarunk magnélküli gyümölcsöket enni, amikor a magoknak fantasztikus gyógyító hatásai vannak? Például a szőlőmag képes a szabadgyökök károsodásához kapcsolódó egészségügyi problémák (például: szívbetegség, cukorbetegség, rák) széles körének kezelésében segíteni. (4)

Ne együnk magnélküli gyümölcsöket! Válasszuk a természetes ételeket, ez áll hozzánk a legközelebb, ez tudja biztosítani számunkra az egészséges és teljes életet.

 

Hivatkozások

(1) Tiziana Pandolfini (2009): Seedless Fruit Production by Hormonal Regulation of Fruit Set. Nutrients. 1(2): 168–177.

(2) Elio G.W.M. Schijlen, C.H. Ric de Vos, Stefan Martens, Harry H. Jonker, Faye M. Rosin, Jos W. Molthoff, Yury M. Tikunov, Gerco C. Angenent, Arjen J. van Tunen, and Arnaud G. Bovy (2007): RNA Interference Silencing of Chalcone Synthase, the First Step in the Flavonoid Biosynthesis Pathway, Leads to Parthenocarpic Tomato Fruits. Plant Physiology. 144(3): 1520–1530.

(3) A. Velimirov, C. Binter, J. Zentek (2008): Biological effects of transgenic maize NK603xMON810 fed in long term reproduction studies in mice. Veterinary University of Vienna and Research Institute for Organic Agriculture, Vienna, Austria, 105 pp.

(4) Steven D. Ehrlich (2015): Grape seed. University of Maryland Medical Center. http://www.umm.edu/health/medical/altmed/herb/grape-seed

(5) University of Debrecen : Launching a Course on Ayurveda Studies. https://www.edu.unideb.hu/news.php?id=291



A kényelmes és biztonságos online fizetést a Barion Payment Zrt. biztosítja, MNB engedély száma: H-EN-I-1064/2013
Bankkártya adatai áruházunkhoz nem jutnak el.