Mediterrán diéta és a vegán étrend: Melyik jobb fogyásra?

Mediterrán diéta és a vegán étrend: Melyik jobb fogyásra?

A mediterrán diéta és az alacsony zsírtartalmú vegán étrend összehasonlítása a súlycsökkentés és a szívérrendszeri megbetegedések rizikófaktorainak vonatkozásában


Napjainkban az elhízás és a szívérrendszeri megbetegedések óriási egészségügyi problémát jelentenek világszerte. Az Amerikai Egyesült Államokban a népesség 70%-a túlsúlyos és közel fele szenved a kardiovaszkuláris megbetegedések valamilyen formájától (például: szívkoszorúér betegség, szívelégtelenség, magasvérnyomás, agyi keringészavar, stroke), ami jelentősen rontja az életminőséget és a várható élettartamot, tehát a prevenció és az egészségmegőrzés kérdésköre rendkívül fontos és napjainkban nagyon aktuális téma.

Az egyre népszerűbbé váló mediterrán diéta esetében egy olyan táplálkozási irányzatról van szó, amely nagyrészt növények fogyasztására épül, elsődleges zsírbeviteli forrásként az olívaolajat részesíti előnyben, és moderált mennyiségű hús, tejtermék, tojás fogyasztását foglalja magában. A mediterrán diéta korábbi kísérletek alapján hatásosnak bizonyult a szívérrendszeri megbetegedések rizikótényezőinek csökkentése szempontjából, azonban testsúlycsökkentés területén korántsem ért el ilyen egyértelmű eredményeket.

Korábbi epidemiológiai kutatások azt tanúsítják, hogy a vegán táplálkozást folytatók körében bármely más diétával összehasonlítva összességében alacsonyabb a testsúly és kevesebb a kardiovaszkuláris megbetegedések rizikófaktora.

Tekintettel arra, hogy korábban a két táplálkozási irányzatot még nem hasonlították össze a fent részletezett tényezők vonatkozásában, ez olyan klinikai vizsgálat megalkotására ösztönözte a kutatókat, mely részeként a két táplálkozási típust nemcsak egymáshoz hasonló embereken tesztelték, hanem mindkét diéta hatásait ugyanazon személyeken vizsgálták egy keresztezett, randomizált kísérlet keretében, melynek eredményeit 2021-ben publikálták. (1)

A kutatáshoz túlsúlyos személyeket választottak ki (BMI 28-40 kg/m2 között), majd randomizált módon két csoportra osztották a résztvevőket 1:1 arányban. Ezután irányelvekkel látták el őket a csoportjuk szerinti mediterrán vagy alacsony zsírtartalmú vegán étrend alapelveire vonatkozóan, de egyik csoportban sem szabtak meg az energiabevitelre vonatkozó korlátozásokat, továbbá kérték a résztvevőket, hogy korábbi fizikai aktivitásukon és gyógyszerszedésükön ne változtassanak (kivételt képez ezalól kezelőorvosuk utasítása).

Az első 16 hetes periódus után 4 hét szünet következett, mely során a résztvevők visszatértek az eredeti étrendjükhöz, ezután pedig újabb 16 hetes kísérleti időszak következett ezúttal azonban az ellentétes diétát kellett folytatniuk.

A vizsgálat kezdetekor, illetve közben több ponton ellenőrizték a résztevők testsúlyát, testösszetételét, illetve laboratóriumi vizsgálatokkal a vérzsírok, valamint a cukorháztartás jelzőit (éhomi és terheléses vércukor és inzulin, C-peptid, HgbA1c, HOMA-index)

A kétszer 16 hetes periódus végén kísérletet befejező 52 személy vizsgálati eredményei a következőképpen alakultak:

Energiabevitel szempontjából a vegán táplálkozási időszak alatt a napi kalóriabevitel (a résztvevők étkezési naplóinak feljegyzései alapján) átlagosan körülbelül 500 kcal-val csökkent a diétát megelőző saját táplálkozási szokásaikhoz képest. A mediterrán étkezés alatt azonban nem volt jelentős változás az energiabevitelben. Az elfogyasztott zsír mennyisége szintén csökkent a növényi alapú étkezés során, azonban nőtt a mediterrán diéta alatt, köszönhetően a megnövekedett egyszeresen telítetlen zsírsavak bevitelének.

A testtömeg változása a mediterrán (vörös vonal) és a vegán (zöld vonal) étrenden.

Testsúly tekintetében az első 16 hetes ciklus alatt a mediterrán diéta során átlagosan -1,5 kg súlycsökkenés történt, míg a növényi alapú értend esetén ez az érték -7,9 kg volt, a második 16 hetes periódus alatt a mediterrán diéta során +1,4 kg súlygyarapodás, míg vegán étrend mellett -4 kg fogyás történt. Összeségében tehát a mediterrán diéta során szignifikáns változás a testsúly tekintetében nem történt, míg a növényi alapú értend mellett a résztvevők átlagosan 6 kg-tól szabadultak meg, mely döntően testzsír és viszcerális (zsigeri) zsírvesztés formájában történt. Kijelenthető tehát, hogy korábbi kutatási eredményeket alátámasztva, a növényi alapú táplálkozás testsúlycsökkentés szempontjából kifejezetten hatásos, melynek két fő oka van:

A csökkent zsírbevitel és emelkedett rostfogyasztás miatt a bevitt táplálék energiasűrűsége csökken, mely a bevitt kalóriák mennyiségének csökkenésével jár együtt. Emellett a vegán táplálkozás növeli a posztprandiális (étkezés utáni) energia felhasználást. Testünk az összes energia felhasználásának körülbelül 10%-át fordítja az elfogyasztott ételek feldolgozására, azonban számos korábbi kutatás alátámasztja, hogy ez az érték növényi alapú táplálkozás esetében magasabb.

A szénhidrát anyagcsere jelzői közül a HOMA-index (éhomi vércukor és inzulin értékekből vonatkoztatott jelzőszám) csökkent, míg a poszprandiális inzulinérzékenység növekedett a növényi alapú táplálkozás során, a mediterrán diéta esetében szignifikáns eltérés egyik érték esetében sem volt megfigyelhető.

A kísérleti időszak alatt, annak ellenére, hogy a kutatók a meglévő gyógyszerszedésük folytatására kérték a résztvevőket, 7 személy csökkentette vagy elhagyta lipidcsökkentő kezeléshez használt gyógyszerét a vegán táplálkozási ciklus alatt, míg 2 fő szintén csökkentette, 1 pedig növelte a mediterrán diéta alatt. A vérnyomáscsökkentő készítmények esetében is hasonló tendencia volt megfigyelhető.

Vérzsírok tekintetében azon 43 résztvevő körében, akik nem módosítottak antilipid gyógyszerdózisukon a kísérlet során, az össz-és LDL-koleszterin szint a mediterrán diéta során átlagosan 3,1 mg/dl és 0,5 mg/dl értékkel csökkent, míg a vegán táplálkozási időszakok alatt átlagosan 18,7 mg/dl illetve 15,3 mg/dl értékű csökkenés történt.

Az LDL-koleszterin szint csökkentésének tekintetében tehát szintén a növényi alapú étrend bizonyult hatásosabbnak, köszönhetően annak, hogy a telített zsírok bevitele a mediterrán diétával összevetve jelentősebb mértékben csökken vegán táplálkozás esetén, különös tekintettel a koleszterin fogyasztás teljes hiányára.

Azon 41 résztvevő körében, akik nem változtattak a vérnyomáscsökkentő terápián a kísérlet alatt, mediterrán diéta esetén átlagosan 9,3 és 7,3 Hgmm csökkenés volt megfigyelhető a szisztolés és diasztolés vérnyomás értékekben, összevetve a növényi alapú étrenddel, ahol ugyanezen értékek csökkenése 3,4 és 4,1 Hgmm volt.

A szisztolés vérnyomás csökkentése szempontjából a kísérlet során tehát a mediterrán diéta bizonyult hatásosabbnak. Erre magyarázat lehet az étkezés során megnövekedett egyszeresen telítetlen zsírsavak fogyasztása, ugyanis korábbi kutatások ezeket a zsírsavakat a vérnyomáscsökkentő hatás szempontjából kedvezőnek találták. Jelentősége lehet az eredményben továbbá az E-vitamin fokozott bevitelének is, mely növeli az oxidatív hatásokkal szembeni tűrőképességet, ezáltal a magas E-vitamin tartalmú ételek fogyasztása a kardiovaszkuláris betegségek rizikótényezőinek csökkentését is elősegítheti. A mediterrán diéta során rendszeresen használt olívaolaj antioxidáns kapacitás növelő képessége szintén hasonló hatásokat eredményezhet.

A növényi alapú táplálkozás szintén hatásos a vérnyomás csökkentésének elősegítésében, melynek oka lehet a vér viszkozitásának csökkenése, illetve a testsúlycsökkenés és a káliumban gazdagabb étrend vérnyomásra gyakorolt jótékony hatása.

Összességében tehát elmondható, hogy az első 16 hetes ciklus során mindkét diéta esetében jelentősebb kardiometabolikus változások történtek, melynek során az alacsony zsírtartalmú vegán étrend eredményesebbnek bizonyult a testsúlycsökkentés, zsírvesztés és viszcerális zsírvesztés területén. Az egész 32 hetes kutatást összegezve, a testösszetételre gyakorolt pozitív hatásai mellett, a növényi alapú táplálkozás a vérzsírok szintjének csökkenését is jobban elősegítette, azonban vérnyomás csökkentő hatás tekintetében a mediterrán diéta bizonyult hatékonyabbnak.

Cikkreferátumot írta: Szijj Alexandra

Hivatkozások

(1) Barnard ND, Alwarith J, Rembert E, Brandon L, Nguyen M, Goergen A, Horne T, do Nascimento GF, Lakkadi K, Tura A, Holubkov R, Kahleova H. A Mediterranean Diet and Low-Fat Vegan Diet to Improve Body Weight and Cardiometabolic Risk Factors: A Randomized, Cross-over Trial. J Am Coll Nutr. 2021 Feb 5:1-13.

Borítókép forrása: eufic.org



A kényelmes és biztonságos online fizetést a Barion Payment Zrt. biztosítja, MNB engedély száma: H-EN-I-1064/2013
Bankkártya adatai áruházunkhoz nem jutnak el.