Mennyire károsak az ultrafeldolgozott élelmiszerek?

Mennyire károsak az ultrafeldolgozott élelmiszerek?

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztása növeli a mindenkori halálozás, valamint a kardiovaszkuláris megbetegedések kockázatát a prospektív Moni-sani tanulmány adatainak elemzése szerint.

Az iparilag feldolgozott élelmiszerek mennyisége drasztikusan nőtt az elmúlt pár évtized során, és nagy mértékben részévé váltak az eredetileg hagyományos, főként házi és minimálisan feldolgozott ételeket tartalmazó étrendeknek. Az előre elkészített élelmiszerekben gazdag táplálkozásmód összefüggésbe hozható az elhízással és elősegítheti krónikus betegségek kialakulását. Elsősorban a fejlett, magas egyéni jövedelemmel rendelkező országokban terjedtek el széleskörben, de a fejlődő régiókban is egyre népszerűbbek ezek a termékek, ezért nagyon releváns kérdés hogy megértsük, pontosan milyen hatással vannak az emberi egészségre hosszú távon.

Mik is azok az ultrafeldolgozott élelmiszerek? Az úgynevezett NOVA besorolás alapján azok az élelmiszerek (snackek, készételek, üdítők, stb.) tartoznak ebbe a kategóriába, melyek nagyrészt vagy teljes mértékben olyan összetevőkből állnak, amiket kivontak az eredeti alapanyagból, illetve nagy mennyiségben tartalmaznak tartósító- és emulgeálószereket, adalékanyagokat, állományjavítót, térfogatnövelőt és ételszínezéket annak érdekében, hogy feljavítsák, felerősítsék a termék hatását érzékeinkre. Ezek az ételek fogyasztásra készek, általában olcsók, és hosszú a szavatossági idejük. Az USA-ban átlagosan a lakosság energiabevitelének 60%-át adják, ez az arány az európai országokban 24.4% és 36% között változik.

Jelen tanulmány célja egyrészt az, hogy megítélje az UPF (ultra-processed foods) és a mindenkori, valamint az ok specifikus halálozás kapcsolatát az olasz férfiak és nők adatát tartalmazó nagy mintában (Moni-sani Study). (1) Másrészt hogy megvizsgálja, van-e összefüggés az egyes fő összetevők mennyisége (pl.: hozzáadott cukrok, telített zsírsavak) és a halálozás között, valamint hogy megállapítsa, melyik ismert szív- és érrendszeri rizikófaktorok adják a kapcsolatot az ultrafeldolgozott élelmiszerek és a kardiovaszkuláris betegségek által okozott elhalálozás között.

A kutatásban résztvevők átlagosan 10%-nyi feldolgozott élelmiszert fogyasztottak, ez naponta körülbelül 181.5 grammot jelentett. Legnagyobb arányban feldolgozott húskészítményeket, pizzát és süteményeket ettek. Érdekes módon a fő fogyasztók fiatal, magasabban edukált nők voltak, akik alapvetően az alacsony rizikófaktorú csoportba tartoztak, és a kutatás kezdetekor kevés egészségügyi problémájuk/krónikus betegségük volt. A résztvevők egészségi állapotát több mint 8 éven keresztül végigkövették.

Akik sok ultrafeldolgozott élelmiszert fogyasztottak kevésbé tartották a régióra alapvetően jellemző mediterrán diétát, és több kalóriát vittek be cukor és zsír formájában, a koleszterin- és nátriumbevitelük is magasabb volt, viszont az élelmi rostbevitelük alacsonyabb.

A vizsgálat adatai azt mutatták, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerek nagyarányú fogyasztása 58%-kal növeli a kardiovaszkuláris kórképek kialakulását, ezen belül is az ischémiás szívbetegség és cerebrovaszkuláris megbetegedés miatti halálozás rizikója 52%-kal megnő. A mindenkori halálozási ráta 26%-kal magasabb volt a sok feldolgozott élelmiszert fogyasztók körében, de a kimondottan rákban elhunytak adatai között nem találtak ehhez köthető összefüggést. Ehhez nagyon hasonló konklúzióval zárult több korábbi kutatás is.

Meglepő módon az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztása általi rizikófaktor növekedés mértéke nagyobb volt azok között, akik egyébként jobban tartották magukat a mediterrán típusú táplálkozási szokásokhoz. Ez a jelenség valószínűleg azzal magyarázható, hogy akik hosszú éveken keresztül élvezték a mediterrán étrend jótékony hatásait, potenciálisan fogékonyabbak lesznek a feldolgozott élelmiszerek egészségkárosító hatásaira, mint azok, akik egyébként is kevésbé egészséges táplálkozási szokásokkal rendelkeztek. Az is kiderült a kutatásból, hogy azoknak, akik magas rizikójú csoportba tartoznak, mert már van kardiovaszkuláris kórelőzményük vagy cukorbetegségük, nagyobb arányban emelkedett a mindenkori halálozási rátájuk is. Ez is bizonyítja, hogy mennyire fontos az ilyen egyének terápiája során kifejezetten hangsúlyozni az étrendbeli változtatások jelentőségét.

Az élelmiszerösszetétel és a metabolikus utak analízise azt mutatta, hogy a hozzáadott cukroknak kiemelt szerepe van a káros hatások kialakításában, az ultrafeldolgozott élelmiszerek és az ischémiás szívbetegség/cerebrovaszkuláris megbetegedések kapcsolatának 40%-áért felelősek. De a káros hatások csak részben tulajdoníthatók a nagy mennyiségben jelen levő ultrafeldolgozott összetevőknek, vagyis az élelmiszerek összetétele egyedüli faktorként nem ad elegendő magyarázatot. Ez a következtetés is egybecseng a korábbi kutatások eredményeivel.

Ilyen tényező lehet például az, hogy a feldolgozás során használt adalékanyagok az egészséges bélflórát károsítva gyulladásos tüneteket idézhetnek elő, ezzel hozzájárulva a negatív következményekhez. Emellett az ultrafeldolgozás rossz hatással van az étel molekuláris szerkezetére, strukturálatlan, nagy energiasűrűségű és mikronutriensekben szegény ételt adva eredményül. Az étel szerkezetének (ami egyébként nagyban függ a feldolgozás módszerétől) egyre több jelentőséget tulajdonítanak a szervezet glikémiás válasza és a teltségérzés szempontjából. Végül pedig megjegyzendő, hogy már van rendelkezésre álló bizonyíték, mely szerint a feldolgozás során a növényi alapanyagoknak csökken a tápértékük, és a bennük természetesen előforduló fitonutriensek odaveszhetnek. Ezen kívül az is lényeges, hogy az adott feldolgozott élelmiszernek milyen a csomagolása. A csomagolóanyagként előszeretettel használt műanyagok között soknak bizonyítottan egészségkárosító hatása van.

A kutatók a tapasztalt hatások mögött húzódó konkrét biológiai folyamatokat is megpróbálták felderíteni. Arra jutottak, hogy a magas feldogozott élelmiszer-bevitel negatív egészségügyi következményeinek egy része vesefunkció faktorokhoz köthetők. A rendszeresen fogyasztók körében magasabb volt a koncentrációja bizonyos renális markereknek, melyek kapcsolatát a kardiovaszkuláris megbetegedésekkel már korábban kimutatták. Például a cisztatin C egy populációs szinten általánosan elfogadott jelzője a CVD rizikónak. Arra is fény derült már korábban, hogy ezeket a markereket a táplálkozás modulálja, valamint bizonyított tény, hogy a cukorban gazdag étrenden élők körében nagyobb a krónikus veseelégtelenség incidenciája. Megjegyzendő azonban, hogy ezen kutatás eredményei nem mutatnak direkt összefüggést a BMI érték és az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztása között.

A szerzők kiemelik, hogy nagy szükség van további, hosszú távú vizsgálatokra a modern kori táplálkozási szokások témájában, valamint olyan randomizált klinikai kísérletekre, amik az ultrafeldolgozott élelmiszerek egészségre való hatásait a tápanyagtartalom különbségeitől függetlenül tanulmányozzák.

Cikkreferátumot írta: Szeidl Sára

Kapcsolódó blogcikkek:

Hivatkozások:

(1) Bonaccio M, Di Castelnuovo A, Costanzo S, De Curtis A, Persichillo M, Sofi F, Cerletti C, Donati MB, de Gaetano G, Iacoviello L. Ultra-processed food consumption is associated with increased risk of all-cause and cardiovascular mortality in the Moli-sani Study. Am J Clin Nutr. 2021 Feb 2;113(2):446-455.



A kényelmes és biztonságos online fizetést a Barion Payment Zrt. biztosítja, MNB engedély száma: H-EN-I-1064/2013
Bankkártya adatai áruházunkhoz nem jutnak el.