Mennyire légszennyező az étrended?

Mennyire légszennyező az étrended?

A mezőgazdasági tevékenységek nagyban hozzájárulnak a légszennyezettség mértékéhez, ami világszerte a leggyakoribb környezeti haláloki tényezőként van számon tartva. Arról viszont nem igazán van információnk, hogy egyes ételek vagy egyéni étrendek mennyire károsítják az emberi egészséget a légszennyezésen keresztül.

Az Egyesült Államokban 17 900-an halnak meg évente a mezőgazdasági légszennyezés következtében, ezek közül 15 900 írható az élelmiszer-előállítás számlájára. Ezeknek nagyjából 80%-a köthető állati eredetű élelmiszerek termeléséhez, mind konkrétan az állattartás mind a takarmánytermelés okozta haláleseteket egybevéve.

A légszennyezettség fokát a finom szálló por (fine particulate matter/PM) mennyiségének megmérésével határozzák meg. Ezek származhatnak közvetlenül a szennyező forrásból (trágyázásból, tarlóégetésből, takarmány kezeléséből, gépek kipufogójából) vagy kialakulhatnak a légkörben (ammóniából, nitrogén-oxidokból, kén-dioxidból). Ezek közül a legártalmasabb az elsődleges szennyezők, valamint az ammónia.

Egy 2021-es kutatásban az Egyesült Államok területén vizsgálták a mezőgazdasági tevékenységek okozta légszennyezettség mértékét és a halálozás összefüggését. (1) Megfigyelték, hogy a legtöbb halált okozó területek térben valamelyest koncentrálva helyezkednek el, főleg Kaliforniához, Pennsylvániához, Észak-Karolinához tartozó megyék és a kukoricaövezet térsége a legnagyobb kibocsátók. A halálesetek 89%-a köthető szigorúan az élelmiszer-előállításhoz, míg 11%-ukat a nem étkezési célra szánt mezőgazdasági termékek (például bioüzemanyag) okozzák. Csak az élelmiszer-termelést vizsgálva elmondható, hogy állati eredetű ételek előállítása a halálesetek 80%-áért felelős, az állati takarmányok szennyezését is beleszámolva. Ennek megfelelően a növényi eredetű élelmiszerekre a halálozás 20%-a esik.

Éves korai halálesetek a mezőgazdaságból származó megnövekedett légköri részecskék miatt.

A kutatók 11 élelmiszercsoport esetében azt is megnézték, hogy adagonként mekkora mértékben járulnak hozzá a légszennyezéshez, ezáltal sok ember korai halálát okozva. Nem meglepő módon az eredmények azt mutatták, hogy a vörös húsok egyértelműen a legszennyezőbbek, adagonként 2-szer nagyobb szennyezést jelentenek, mint a tojástermelés, 3-szor többet, mint a tejtermékek, 10-szer annyit, mint a diófélék és magok, és legalább 15-ször annyira szennyezők, mint bármilyen más növényi eredetű étel előállítása.

Rendszerszinten a mezőgazdasági termelés reformjai hoznának óriási javulást, és a kutatók számítása szerint akár felére is lehetne csökkenteni az éves halálozások számát. Ilyen reformot jelentene például az állatállomány által elfogyasztott felesleges fehérje mennyiségének csökkentése, ezáltal közvetve mérsékelni lehetne az állatok nitrogénkibocsátását, vagy a trágyázási szokások javítását. A legnagyobb eredményt az állati ürülék helyes kezelésével és a trágyázás optimalizálásával lehetne elérni.

Ezeknek a reformoknak a bevezetése sokkal kevesebbe kerülne, mint azok a károk, amik a jelenlegi mezőgazdasági gyakorlatból származnak. Az emberi élet statisztikai standard értékével számolva (10 millió dollár) megkaphatjuk, hogy csak az USA mezőgazdasága által okozott légszennyezés miatti halálozások 159 milliárd dollár veszteséget jelentenek évente. Az intervenciók nyeresége 1,3-14,7-szer nagyobb, mint a becsült kiadás.

Egyéni szinten pedig a húsfogyasztás mérséklésével igenis nagy mértékben tudjuk csökkenteni a mezőgazdasági légszennyezés okozta halálozások számát. Ha kevesebb állati eredetű terméket fogyasztunk egyrészt az állati ürülék nem megfelelő kezeléséből származó direkt káros hatásokat, másrészt közvetve a takarmány-előállítást kísérő szennyezést is csökkentjük. Például ha az Egyesült Államok teljes lakossága szárnyassal helyettesítené a vörös húsokat, 6300 halált előzne meg ezzel évente. Ha radikálisabb változás történne és vegetáriánus, vegán illetve flexitáriánus étrendre állnának át az emberek, azzal 10 700-13 100 korai halálozást lehetne megelőzni évente. A vegán életmód esetén csökkenne a legnagyobb mértékben a mortalitás. Kisebb eredményt hozna, de szintén előnyös lenne ha az USA-ban is jellemző többlet kalóriabevitelt élelmiszercsoportok alapján arányosan csökkentenék.

Az élelmiszeripari reformok bevezetésének természetesen nem csak a légszennyezésre lenne hatása, hanem más előnyöket is jelentene környezetünk szempontjából. Például csökkenne az üvegházhatású gázok kibocsátása, a vizek tápanyaggal való szennyezése, a földhasználat. Egyéni szinten további előnyös hatásokkal járna az étkezési szokások megváltoztatása, mert bizonyítottan csökkenti a nem fertőző krónikus betegségek (például 2-es típusú diabétesz, koszorúér-betegség) előfordulását, ha a bevitt kalóriák nagyobb hányada növényi forrásból származik.

A kutatók kiemelik, hogy bár a felhasznált adatok és ezáltal az eredmények az Egyesült Államokra vonatkoznak, természetesen ezek a tendenciák globálisan is érvényesek.

Cikkreferátumot írta: Sz. Sára

Hivatkozások:

(1) Domingo, N., Balasubramanian, S., Thakrar, S. K., Clark, M. A., Adams, P. J., Marshall, J. D., Muller, N. Z., Pandis, S. N., Polasky, S., Robinson, A. L., Tessum, C. W., Tilman, D., Tschofen, P., & Hill, J. D. (2021). Air quality-related health damages of food. Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America, 118(20), e2013637118.



A kényelmes és biztonságos online fizetést a Barion Payment Zrt. biztosítja, MNB engedély száma: H-EN-I-1064/2013
Bankkártya adatai áruházunkhoz nem jutnak el.