Mi a leghatékonyabb gyulladáscsökkentő étrend?

Mi a leghatékonyabb gyulladáscsökkentő étrend?

Gyulladás a szervezetben

A gyulladás az immunrendszer válasza sérülések, irritációk vagy fertőzések által okozott kórokozók, sugárterhelés, nagyon magas vagy alacsony hőmérséklet, vagy autoimmun folyamatok okozta fertőzések ellen. Ezért a gyulladás mechanizmusa a sérült sejtek, irritáló szerek vagy kórokozók eltávolítására szolgál. A gyulladás akkor tekinthető előnyösnek, ha rövid ideig tart, és az immunrendszer képes kontrollálni. A hosszabb ideig tartó gyulladás krónikus gyulladásként ismert. Ezt a gyulladást a szövetek egyidejű megsemmisítése és gyógyítása jellemzi. (1)

A krónikus betegségek, mint például a gyulladásos bélbetegségek, a rák, a cukorbetegség, az elhízás és a tüdő-, szív- és érrendszeri betegségek, és a neurodegeneratív betegségek a világ vezető halál okozóinak számítanak. Az egészségtelen étrend, a dohányzás, a testmozgás hiánya, a stressz, a sugárterhelés és a környezetszennyezés a krónikus betegségek gyakori okai közé tartoznak. A legtöbb ilyen kockázati tényező szorosan kapcsolódik a krónikus gyulladáshoz, ami szervezetünkben igen könnyen kialakulhat. (2)

 

Miért a növényi táplálkozás a legjobb?

Már elég sokat írtam az állati eredetű fehérjék mítoszáról régebbi cikkemben, de sokan nem tudják, hogy az állati eredetű ételek még pluszban felesleges gyulladást is okoznak szervezetünkben. (3)(4) Miért akarunk hát olyan ételeket enni, amelyek kizárólag problémát okoznak?

Akik a rendszeres táplálékukkal nem képesek elégséges antioxidánst bevinni a szervezetükbe, azoknak könnyen 40%-kal is megemelkedhet a C-reaktív fehérjeszintje (gyulladás esetén termelődik a májsejtekben), miközben a magas antioxidáns diétát követőknél csökken ez az érték. (5) Tehát nagyon nem mindegy, milyen élelmiszereket fogyasztunk!

A legjobb módszer az, ha olyan ételt eszünk, aminek magas az antioxidáns tartalma. Ezt pedig úgy tudjuk elérni, ha áttérünk a növényi táplálkozásra. Átlagosan 64-szer több antioxidánst találhatunk a növényi táplálékban, mint az állati eredetű ételekben. (6)

Egy 2017-es friss tanulmányban a kutatók 18 korábbi eredményt vizsgáltak át, és azt állapították meg, hogy azoknak a személyeknek a szervezetében, akik legalább két éve vegetáriánus étrendet követtek, csökkent a C-reaktív fehérje szérumszint, azokhoz képest, akik nem követték a vegetáriánus étrendet. (7)

 

Milyen ételeket fogyasszunk?

A karfiol egy fantasztikusan jó nyári zöldség, ízletes és számos módon felhasználható. Az indol-3-karbinolt (I3C) összetevője miatt igazán szuper, ugyanis ez gyulladáscsökkentő hatással bír. (8)(9)

A fokhagyma a mediterrán diéta egyik főszereplője, és egy olyan növény, amelyet sokan szeretnek. A fokhagyma gazdag egy allicin nevű gyulladáscsökkentő és rákellenes tápanyagban, amely segíthet a betegségek leküzdésében. (10)

Az eper egy szuper édes gyümölcs, szinte nincs olyan ember, aki ne szeretné. Ennek a piros csoda ételnek van egy antocián nevű pigmentje, ami kiváló antioxidáns, és egyben remek gyulladáscsökkentő tápanyagként funkcionál. (11)(12)

A sort még lehetne napestig folytatni. Együnk sok zöldséget és gyümölcsöt nyersen, így biztosak lehetünk abban, hogy megfelelő mennyiségű antioxidánst juttatunk a szervezetünkbe, amely kiválóan fog segíteni a gyulladások csökkentésében.

Legyél figyelmes és változtass étrendet még ma! A szervezetben könnyen kialakulhat lappangó gyulladás, ami később csak problémát okoz. (13)

Ha szükséged van segítségre, hogy mivel lehetne felturbózni a táplálkozásodat és elkerülni néhány mai modern népbetegséget, akkor keress egy jól képzett növényi táplálkozási szakértőt.

 

Hivatkozások

(1) B. B. Aggarwal, R. V. Vijayalekshmi, B. Sung (2009): Targeting inflammatory pathways for prevention and therapy of cancer: short-term friend, long-term foe. Clinical Cancer Research. 15: 425-430.
(2) S. Prasad, B. B. Aggarwal (2014): Chronic Diseases Caused by Chronic Inflammation Require Chronic Treatment: Anti-inflammatory Role of Dietary Spices. Journal of Clinical & Cellular Immunology. 5:238.
(3) J. Ge, T. J. Han, J. Liu, J. S. Li, X. H. Zhang, Y. Wang, Q. Y. Li, Q. Zhu, C. M. Yang (2015): Meat intake and risk of inflammatory bowel disease: A meta-analysis. The Turkish Journal of Gastroenterology. 26(6): 492-497.
(4) R. A. Vogel, M. C. Corretti, G. D. Plotnick (1997): Effect of a single high-fat meal on endothelial function in healthy subjects. American Journal of Cardiology. 79(3): 350-354.
(5) L. Franzini, D. Ardigò, S. Valtueña, N. Pellegrini, D. Del Rio, M. A. Bianchi, F. Scazzina, P. M. Piatti, F. Brighenti, I. Zavaroni (2010): Food selection based on high total antioxidant capacity improves endothelial function in a low cardiovascular risk population. Nutrition, Metabolism and Cardiovascular Diseases. 22(1): 50-57.
(6) Monica H. Carlsen, Bente L. Halvorsen, Kari Holte, Siv K. Bøhn, Steinar Dragland, Laura Sampson, Carol Willey, Haruki Senoo, Yuko Umezono, Chiho Sanada, Ingrid Barikmo, Nega Berhe, Walter C. Willett, Katherine M. Phillips, David R. Jacobs, Rune Blomhoff (2010): The total antioxidant content of more than 3100 foods, beverages, spices, herbs and supplements used worldwide. Nutrition Journal. 2010; 9: 3.
(7) F. Haghighatdoost, N. Bellissimo, JOT de Zepetnek JOT, M. H. Rouhani (2017): Association of vegetarian diet with inflammatory biomarkers: a systematic review and meta-analysis of observational studies. Public Health Nutrition. 24: 1-9.
(8) Jane Higdon, Victoria J. Drake, Barbara Delage, David E. Williams (2017): Indole-3-Carbinol. Linus Pauling Institute, Oregon State University.
(9) J. Jiang, T. B. Kang, W. Shim do, N. H. Oh, T. J. Kim, K. H. Lee (2013): Indole-3-carbinol inhibits LPS-induced inflammatory response by blocking TRIF-dependent signaling pathway in macrophages. Food and Chemical Toxicology. 57: 256-261.
(10) Georgia Schäfer, Catherine H. Kaschula (2014): The Immunomodulation and Anti-Inflammatory Effects of Garlic Organosulfur Compounds in Cancer Chemoprevention. Anti-Cancer Agents in Medicinal Chemistry. 14(2): 233–240.
(11) Yonghua Zhenga, Shiow Y. Wangb, Chien Y. Wanga, Wei Zhengb (2007): Changes in strawberry phenolics, anthocyanins, and antioxidant capacity in response to high oxygen treatments. Swiss Society of Food Science and Technology. Elsevier. 40: 49-57.
(12) J. He, M. M. Giusti (2010): Anthocyanins: natural colorants with health-promoting properties. The Annual Review of Food Science and Technology. 1: 163-187.
(13) I. S. Stafeev, A. V. Vorotnikov, E. I. Ratner, M. Y. Menshikov, Ye. V. Parfyonova (2017): Latent Inflammation and Insulin Resistance in Adipose Tissue. International Journal of Endocrinology. 5076732: 12.

 

(Fejléckép forrása: www.nih.gov)



A kényelmes és biztonságos online fizetést a Barion Payment Zrt. biztosítja, MNB engedély száma: H-EN-I-1064/2013
Bankkártya adatai áruházunkhoz nem jutnak el.