Napi egy szelet szalonna is növeli a vastagbélrák kockázatát
2019. április 17-én közzétett új tanulmány szerint még a mérsékelt mennyiségű vörös vagy feldolgozott hús fogyasztása is összefügg a kolorektális (bél) rák fokozott kockázatával.(1)
Azok az emberek, akik naponta 76 gramm vörös és feldolgozott húst fogyasztanak, azoknak 20%-kal nagyobb a vastagbélrák kialakulásának kockázata azokhoz képest, akik naponta 21 grammot fogyasztottak, ami kb. egy szelet sonkának felel meg. A tanulmány azt is megállapította, hogy a feldolgozott hús, mint a kolbász vagy a szalonna nagyobb kockázatot jelentett, mint a vörös hús. A feldolgozott hús esetében napi 25 grammonként (kb. egy szelet vékony szalonna) 20%-kal nő a bélrák esélye, míg a vörös húsoknál napi 50 grammonként (vastag szelet marhahús) 19%-kal.
„Egy kis mennyiségű feldolgozott húsnak ugyanolyan hatása van, mint a nagy mennyiségű vörös húsnak.” – mondta Tim Key professzor, a tanulmány társszerzője, az Oxfordi Egyetem rák és epidemiológiai egység igazgatóhelyettese.
Az International Journal of Epidemiology-ban megjelent tanulmány közel félmillió felnőtt (40 és 69 év közötti) étrendjét követte, és étrendüket átlagosan öt év alatt vizsgálták. Ez idő alatt 2 609 résztvevőnél fejlődött ki vastagbélrák.
A vörös húsok egészséges, növényi fehérjékkel való helyettesítése csökkenti a szívbetegség kialakulásának kockázatát
Az említett tanulmány az első olyan meta-analízis, amely randomizált kontrollcsoportos vizsgálatok adatai alapján azt kutatta, milyen hatásokkal jár az, ha a vörös húsokat másfajta élelmiszerekre cseréljük az étrendünkben.
Azok az étrendek, amelyekben a vörös húsokat egészséges, növényi eredetű fehérjékkel helyettesítették, a szív- és érrendszeri betegségek kockázati tényezőinek csökkenéséhez vezettek, állítja a Harvard T.H. Chan School of Public Health és Purdue University közös kutatása. A Circulation nevű folyóiratban megjelent tanulmány az első olyan meta-analízis, amely randomizált kontrollcsoportos vizsgálatok adatai alapján azt kutatta, milyen hatásokkal jár az, ha a vörös húsokat másfajta élelmiszerekre cseréljük az étrendünkben.(2)
“A vörös húsoknak a szív- és érrendszeri betegségek kockázati tényezőire gyakorolt hatását vizsgáló korábbi, randomizált kontrollcsoportos vizsgálatok eredményei inkonzisztensek voltak. Új tanulmányunk, amely speciális szempontok alapján hasonlítja össze a vörös húsokban gazdag étrendeket a más típusú élelmiszerekben gazdag táplálkozási mintákkal, azt mutatja, hogy a vörös húsok magas minőségű proteinforrásokkal való helyettesítése előnyös változásokat idéz elő a szív- és érrendszeri rizikófaktorok terén” – mondta a vezető szerző, Marta Guasch-Ferré, a Department of Nutrition kutatója.
A tanulmány 36 randomizált kontrollcsoportos vizsgálat adatait dolgozza fel, amelyekben összesen 1 803 fő vett részt. A kutatók a vörös húsokat tartalmazó étrendeket követő személyeket hasonlítottak össze olyanokkal, akik inkább más típusú élelmiszereket fogyasztottak (így csirkét, halat, szénhidrátokat, vagy növényi fehérjéket, pl. hüvelyeseket, szóját vagy dióféléket), mégpedig a koleszterin, a triglicerid és a lipoprotein vérben mért szintje, valamint a vérnyomásuk alapján – ezek ugyanis mind szív- és érrendszeri kockázati tényezők.
A tanulmány úgy találta, hogy a vörös húsokat tartalmazó étrendek az összes többi diétával összehasonlításban nem mutattak jelentős különbséget az összkoleszterin, lipoprotein vagy vérnyomás értékében, bár az előbbi esetében a trigliceridek koncentrációja magasabb volt. Ugyanakkor a kutatók rámutattak, hogy a magas minőségű növényi fehérjékben (pl. hüvelyesekben, szójában vagy diófélékben) gazdagabb étrendek alacsonyabb összkoleszterin és LDL koleszterin szintet eredményeztek, mint a vörös húsokat is megengedő táplálkozás.
Az eredmények összhangban vannak a hosszú távú epidemiológiai vizsgálatokkal, amelyek a szívroham alacsonyabb kockázatát mutatták ki a diófélék és más, növényi alapú fehérjék fogyasztásának esetében, a vörös húsokkal való összehasonlításban, magyarázták a szerzők. A tanulmány azt sugallja, hogy az inkonzisztencia, amelyet a korábbi munkáknál tapasztalhatunk a vörös húsok szív- és érrendszeri kockázati tényezőkre gyakorolt hatását illetően, részben a kontrollétrendek összetételéből is eredhettek. A szerzők azt javasolják, hogy a jövőben a hasonló vizsgálatok konkrét összehasonlításokkal dolgozzanak.
“A kérdés, hogy jó vagy rossz-e a vörös hús? Értelmetlen!” – magyarázza Prof. Meir Stampfer, az epidemiológia és a táplálkozástudomány professzora, a tanulmány vezető szerzője. “A lényeg ott van, hogy mihez képest nézzük. Ha a hamburgert süteménnyel vagy sült krumplival helyettesítjük, nem leszünk egészségesebbek. De, ha a vörös húst egészséges, növényi fehérjékre cseréljük – például diófélékre vagy babfélékre -, akkor pozitív változást tapasztalhatunk.”
A cikksorozat előző részei:
Vastagbélrák és a magas vérnyomás
Szívbetegség, rák, elhízás, ketogén étrend
A nem alkoholos zsírmájbetegség
Hogyan tovább?
Nem véletlen választják egyre többen a teljes értékű növényi táplálkozást. Ha szeretnéd megismerni milyen egyéb lehetőségek vannak az állati fehérjefogyasztáson túl, akkor a Fehérjemítosz című könyvem hasznos lehet számodra. Alapvető táplálkozási ismeretekre tehetsz szert és megtanulhatod milyen egyéb ételeket érdemes enned, hogy egészséges legyél.
Hivatkozások:
(1) Kathryn E. Bradbury, Neil Murphy, Timothy J Key (2019): Diet and colorectal cancer in UK Biobank: a prospective study. International Journal of Epidemiology. https://doi.org/10.1093/ije/dyz064
(2) Marta Guasch-Ferré, Ambika Satija, Stacy A. Blondin, Marie Janiszewski, Ester Emlen, Lauren E. O’Connor, Wayne W. Campbell, Frank B. Hu, Walter C. Willett, Meir J. Stampfer (2019): Meta-Analysis of Randomized Controlled Trials of Red Meat Consumption in Comparison With Various Comparison Diets on Cardiovascular Risk Factors. Circulation. 139(15): 1828–1845.
