Miért ne használj olajat? Olajmentes főzés a gyakorlatban – videóval!

Miért ne használj olajat? Olajmentes főzés a gyakorlatban – videóval!

Kezdjük az elején

A zsírok önmagukban fontosak és esszenciálisak a szervezet számára. Ahhoz, hogy egészségesek legyünk, szükségünk van zsírokra. Hiányuk esetén a szervezetben akár betegségek is felléphetnek. (1) Vannak olyan vitaminok, amelyek csak zsírban oldódnak, így jelentőségük igen nagy. (2)

Azonban ami kulcsfontosságú, hogy a szervezetnek nagyon kevés zsírra van szüksége. Szinte bármelyik diéta képes biztosítani a szükségesen minimális esszenciális zsírokat, ami a kutatások szerint néhány százalékot jelent étkezésenként. (3) Ez annyira kevés, hogy ha hozzáadott zsiradék nélkül főzünk, akkor a növényi táplálék alapból tartalmazza ezt a mennyiséget. Ha elmegyünk vásárolni, nézzük meg bármelyik növényi élelmiszer zacskóján található tápanyagtáblázatot, ahol zsírt még akkor is találunk, ha az összetevők között nincs egyáltalán hozzáadott olaj. Nincs szükségünk extra többletre.

Minden olaj (olíva, pálma, szója) trigliceridszint emelkedést okoz, ezáltal csökken az endothel funkció (FMD).(22)

Ne használjunk semmilyen finomított, vagy feldolgozott zsiradékot, olajat! Se préseltet, se hidegen sajtoltat, se kókuszolajat, se extra szűz olívaolajat, semmit! Ezekben a már feldolgozott zsiradékokban nagyon kevés tápanyag van. Annyira kevés vitamin található benne, hogy szinte teljesen elhanyagolható. (4) Szinte teljesen „üres” tápanyag, magas kalóriatartalommal. Egyszerűen ki lehet egy teszttel számolni. Vegyünk egy evőkanál kókuszolajat, mérjük meg, és mi magunk is rájöhetünk arra, hogy egy teljes evőkanál kókuszolaj 120 kalóriát tartalmaz. Ami nagyon sok! Ez a mennyiség 10 dkg főtt basmati rizsnek felel meg. Gondoljunk csak bele. Ennyi rizstől egész jól lehet lakni. Egy evőkanál kókuszolajtól? A válasz magától értetődő. Több kalória van grammjában, mint bármelyik más ételben és közben nincsen benne semmilyen hasznos tápanyag. Miért gondoljuk azt, hogy egy magasan koncentrált zsír egészséges lehet?

Az olaj és a mediterrán diéta

A sztori az 1960-as évekre vezethető vissza, amikor elterjedt, hogy a mediterrán országokban egészségesebbek az emberek, mint más országokban. Az adatok szerint Kréta szigetén volt a legalacsonyabb halálozási arány más mediterrán szigetekkel összehasonlítva. Az ott élő emberek fogyasztottak néha húst, kevés olívaolajat, de leginkább sok gyümölcsöt, zöldséget és teljesértékű gabonákat. A mediterrán diéta kifejezés ekkor terjedt el, és sajnos rosszul párosítva azzal, hogy elsődlegesen a friss olívaolaj került ezzel egyidőben első helyre. (5)(6) Amit a későbbi kutatók alapul vettek ebből a korai tanulmányból az az olívaolaj volt, sajnos tévesen.

Miért olyan rossz a feldolgozott zsiradék?

Minden olajnak negatív szerepe van a véredények működésében, a légzésfunkcióban, az oxigéncserében és bizonyos immunfunkciók elfojtásában.(7)(8)(9)(22)

A nagy mennyiségű feldolgozott zsírban gazdag étel fogyasztása endoteliális funkció akut károsodásához vezet.(21)

A szervezeten belüli gyulladások növekednek, a véredény áramlási képessége csökken. Minden olaj, beleértve az egészségesnek kikiáltott olívaolaj vagy kókuszolaj is, állandó és egyben jelentős csökkenést okoz az artériás funkciókban.(10)(11)

Az állati zsírban gazdag, vagy olajos étel elfogyasztása után aktiválódnak az úgynevezett koagulációs faktorok (Factor VII).(12) Ez segít akkor, amikor vágott sebnél megalvasztja vérünket, azonban artérián belül trombózist vagy vérrögöt okoz azáltal, hogy a vörösvérsejtek membránja felszívja a zsírt és a sejtek összetapadnak egymással, amely a szívinfarktus és a stroke legnagyobb részét okozzák. A vörösvérsejteknek negatív töltésük van, hogy taszítsák egymást, és a vér könnyebben tudjon áramolni, de egy zsírosabb ebéd után ennek gátat szabunk.(13)

Koagulációs faktor változása étkezés után (12)

Sok olajat fogyasztó vegán abban a reményben él, hogy ha nem fogyaszt állati eredetű ételt, ami természetéből adódóan koleszterint tartalmaz, akkor nem lesz problémája. Azonban az olyan ételek, mint például a kókuszzsír, amely rendkívül magas telített zsírtartalommal rendelkezik, képes emelni a szervezetben lévő rossz LDL koleszterinszintet.(14)(15) A mediterrán diéta azért egészségesebb, mint a hagyományos nyugati étrend, mert a megnövekedett zöldség- és gyümölcsfogyasztás képes kompenzálni a magas zsírtartalmú étkezésből eredő – beleértve az olajokat – endoteliális diszfunkciót.(6)

Postprandialis lipémia kialakulása tipikus nyugati étrend után. Öt órával étkezés után kezd tisztulni a szervezet. (17)

Az olaj szervezetre gyakorolt káros hatása itt még nem ér véget. Ha olajos ételeket eszünk, akkor az lipémiát okoz (vér fokozott zsírtartalma).(16) A vérnek ez a fajta “tejszerűsége” egybeesik a szívinfarktusok kockázatával azáltal, hogy lecsökkenti a szívbe jutó oxigén mennyiségét, ami megterheli a szívet.(17)

Étkezés utáni vérsavóban szabad szemmel látható zsírtartalom: A) Tiszta vérsavó, B) Lipémiás vérsavó. Forrás: The Game Changers Movie.

A véráramban lévő zsír felépül az izomsejtek belsejében, majd mérgező zsíros bomlástermékeket és szabad gyököket hoz létre, amelyek blokkolhatják a szénhidrát-anyagcsere folyamatát, ezáltal a zsír (különösen a telített zsír) képes inzulinrezisztenciát okozni. A nagy áttörés az MRI finom technológiája volt, amellyel már képesek voltak megvizsgálni mi történik az emberi test izmaiban, amikor a zsír a véráramba kerül. Így egyértelmű bizonyítékot kaptak a tudósok arra, hogy a zsírszint emelkedés a vérben inzulinrezisztenciát okoz a glükóztranszport gátlásával. (18)(19)

A vérbe kerülő zsír beépül az izomzatba és növeli az intramyocellular lipidek számát (20)

Ezért javaslom teljesen megszüntetni az olaj használatát. Ha eddig 3 evőkanállal használtunk, akkor helyette ne kettő legyen, mert még az is sok! Teljesen mindegy, hogy sima olajról, vagy extra extra szűz olívaolajról beszélünk, egyik sem egészséges. “De csak kevés van benne.” Nem, köszi! Ha nem egészséges, akkor keveset sem szeretnénk belőle fogyasztani.

Egészséges zsírok bevitele

Akkor egyáltalán nem szabad zsírokat fogyasztanunk? De kell! Egy régebbi blogcikkemben írtam arról, hogy a teljes értékű növényi táplálkozással magunkhoz tudjuk venni azokat az ételeket, amelyek az egészséges zsírokat tartalmazzák, ilyen például a lenmag, a chiamag, a kendermag, a dió és tökmag. A listát lehetne még sorolni. Fontos, hogy olyan ételeket vegyünk, amelyek nem feldolgozottak.

Hogyan főzz olaj nélkül?

A következő nagy kérdés, amit nap mint nap feltesznek nekem, hogy ha olyan egészségtelen az olaj, akkor hogyan lehet főzni nélküle? Segítségül készítettem egy videót, amiben röviden elmagyarázom az olaj nélküli főzés alapjait.

A fenti képen egy zöldséges tofus barna rizst készítek babbal. A lenti videóban pedig megtekintheted milyen eszközöket és praktikákat javaslok olajmentes főzősre, kattints a képre a videó megtekintéséhez:

Kapcsolódó blogcikkek

Miért nem használok olajat már két éve? (2. rész)

Mi a titkos kapocs az anyagcsere felgyorsítása és az inzulinrezisztencia között?

Hogyan tovább?

Szeretnél kirobbanó formában lenni? Kíváncsi vagy, hogyan lehet természetes módon növelni a teljesítményedet? Most megtudhatod, ha letöltöd az ingyenes e-könyvemet. Összegyűjtöttem neked azokat az ételeket, amik segítenek, hogy szuper formában legyél minden edzésen! 47 darab kutatási eredmény összegezve.

Részletes és tudományosan bizonyított válaszokat a Teljesítményfokozó növényi ételek című e-könyvemben találod meg, amit most ingyen letölthetsz. Csinálj egy 4 hetes próbát, nincs veszíteni valód!

Hivatkozások
(1) M. S. Rosell, Z. Lloyd-Wright, P. N. Appleby, T. A. Sanders, N. E. Allen, T. J. Key (2005): Long-chain n-3 polyunsaturated fatty acids in plasma in British meat-eating, vegetarian, and vegan men. The American Journal of Clinical Nutrition. 82(2):327-334.
(2) L. Bellows, R. Moore (2012): Fat-Soluble Vitamins: A, D, E, and K. Colorado State University Extension.
(3) T. A. Sanders (1999): Essential fatty acid requirements of vegetarians in pregnancy, lactation, and infancy. The American Journal of Clinical Nutrition. 70(3): 555-559.
(4) United States Department of Agriculture: Agricultural Research Service: USDA Food Composition Databases.
(5) Antonia Trichopoulou, Tina Costacou, Christina Bamia, and Dimitrios Trichopoulo (2003): Adherence to Mediterranean Diet and Survival in a Greek Population. New England Journal of Medicine. 348: 2599–608.
(6) Robert A. Vogel, Mary C. Corretti, Gary D. Plotnick (2000): The Postprandial Effect of Components of the Mediterranean Diet on Endothelial Function. Journal of the American College of Cardiology. 36: 1455–1460.
(7) N. F. Chu, et all (2001): Plasma Leptin Concentrations and Four-Year Weight Gain Among US Men. International Journal of Obesity and Related Metabolic Disorders. 25: 346–353.
(8) N. F. Chu, M. J. Stampfer, D. Spiegelman, et all (2001): Dietary and Lifestyle Factors in Relation to Plasma Leptin Concentrations Among Normal Weight and Overweight Men. International Journal of Obesity and Related Metabolic Disorders. 25: 106–114.
(9) Motonaka Kuroda, Masanori Ohta, Tatsuya Okufuji (2010): Frequency of Soup Intake and Amount of Dietary Fiber Intake Are Inversely Associated with Plasma Leptin Concentrations in Japanese Adults. Appetite. 54(3): 538-43.
(10) R. A. Vogel (1999): Brachial artery ultrasound: a noninvasive tool in the assessment of triglyceride-rich lipoproteins. Clinical Cardiology. 22(6): 34-39.
(11) Alona Pulde, Matthew Lederman (2015): Is Coconut Oil Healthy or Hazardous? Forksoverknives.
(12) Larsen LF, Bladbjerg EM, Jespersen J, Marckmann P. (1997): Effects of dietary fat quality and quantity on postprandial activation of blood coagulation factor VII. Arterioscler Thromb Vasc Biol. 17(11): 2904-2909.
(13) Hisashi F., et all (1975): Studies on Pathophysiological Effects of Postalimentary Lipemia in Patients with Ischemic Heart Disease. Japanese Circulation Journal. 39(3):317-24
(14) Third Report of the National Cholesterol Education Program (NCEP) Expert Panel on Detection, Evaluation, and Treatment of High Blood Cholesterol in Adults (Adult Treatment Panel III) final report. NIH Publication No. 02-5215. September 2002.
(15) Cox C, Sutherland W, Mann J, de Jong S, Chisholm A, Skeaff M. (1998): Effects of dietary coconut oil, butter and safflower oil on plasma lipids, lipoproteins and lathosterol levels. Eur J Clin Nutr. 52(9):650-654.
(16) Mekki N, Charbonnier M, Borel P, Leonardi J, Juhel C, Portugal H, Lairon D. (2002): Butter differs from olive oil and sunflower oil in its effects on postprandial lipemia and triacylglycerol-rich lipoproteins after single mixed meals in healthy young men. J Nutr. 132(12): 3642-3649.
(17) Peter T. Kuo, Claude R. Joyner Jr. (1955): Angina pectoris induced by fat ingestion in patients with coronary artery disease. JAMA. 158(12):1008-1013.
(18) M. Krssak, K. Falk Petersen, A. Dresner, L. Dipetro, S. M. Vogel, D. L. Rothman, M. Roden, G. I. Shulman (1999): Intramyocellular lipid concentrations are correlated with insulin sensitivity in humans: a 1H NMR spectroscopy study. Diabetologia. 42(1): 113-116.
(19) M. Roden, T. B. Price, G. Perseghin, K. F. Petersen, D. L. Rothman, G. W. Cline, G. I. Shulman (1996): Mechanism of free fatty acid-induced insulin resistance in humans. J Clin Invest. 97(12): 2859–2865.
(20) S. Lee, C. Boesch, J. L. Kuk, S. Arsianian (2013): Effects of an overnight intravenous lipid infusion on intramyocellular lipid content and insulin sensitivity in African-American versus Caucasian adolescents. Metabolism. 62(3): 417-423.
(21) PJ Ong, TS Dean, CS Hayward, PL Della Monica, TA Sanders, P Collins. A zsír- és szénhidrát-fogyasztás hatása az endoteliális funkcióra. Lancet. 1999 december 18-25; 354 (9196): 2134.
(22) Rueda-Clausen C.F. et all (2007): Olive, soybean and palm oils intake have a similar acute detrimental effect over the endothelial function in healthy young subjects. Nutr Metab Cardiovasc Dis. 17(1):50-57.



A kényelmes és biztonságos online fizetést a Barion Payment Zrt. biztosítja, MNB engedély száma: H-EN-I-1064/2013
Bankkártya adatai áruházunkhoz nem jutnak el.