Miért nem eszem húst már 4 éve?

Miért nem eszem húst már 4 éve?

Miért nem eszem húst már 4 éve?

Régen nagyon sok húst ettem. Az alapétkezésem szinte mindig tartalmazott húst. Nehezen tudtam attól elvonatkoztatni, hogy a fehérje, mint fő makronutriens, más forrásból is származhat. A fehérje körül kialakult viták és tévhitek évek óta foglalkoztatják a szakértőket és a sportolókat. Nem találkoztam olyan sportolóval – legyen akár vegán, vagy nem vegán -, aki valaha ne tette volna fel azt a bűvös kérdést, hogy: mennyi fehérjére van szükségem és mikor egyem azt.

Az egyik legnépszerűbb étrend az élsportolók körében a magas állati fehérjetartalmú diéta. A legtöbb atléta szeretné sportteljesítményét és izomtömegét növelni azáltal, hogy húscentrikus életmódra vált.
Ennek a cikknek a megírása előtti napon feltették azt a kérdést, hogy: „érdekel egyébként az érved a hús ellen.” Ezért úgy döntöttem, hogy részletesebben írok a személyes indíttatásomról, és a tudományos hátterekről.

2014-ben, amikor először megnéztem Gary Yourofsky inspiráló videóját, tudtam, hogy valami elindult bennem. (1) Valami változás. Gary is beszélt az állati ételek hátrányairól, de ő inkább az állatvédelmi okokra világított rá. Nekem az eredeti végzettségem mérnök informatikus és mérnöktanár, így a tudomány szemszögéből szeretem vizsgálni a tényeket. Ezért elkezdtem kutatni az egészségügyi és táplálkozástudományi részét. Ekkor találkoztam Dr. T. Colin Campbell Kína-tanulmány című könyvével. (2) Megdöbbentő volt számomra az a táplálkozástudományi felmérés, miszerint világosan és közérthetően látható, milyen összefüggés van a táplálkozás és a leggyakoribb betegségek (szívbetegség, elhízás, cukorbetegség, rák és autoimmun betegségek) között. Ekkor már biztosan tudtam, több húst nem fogok enni.

 

Mi a baj a hússal?

Egy élelmiszer előnyeit vagy hátrányait éppúgy kritikus szemmel vizsgálom, mint azt, amikor egy mérnöki adatot kell vizsgálni. Fontosak az érzelmek is, de nagyon fontosak a tények is. Egy kutatási eredmény akkor mondható megbízhatónak, elfogadhatónak, amikor az eredmény más kutatók által is reprodukálható, megbízható szakirodalomban jelenik meg, a kutatást végző személyek szakmai háttere kifogástalan, a kutatási eredményben nincsenek nagyobb nyitott kérdések vagy ellentmondások. Ezért számomra is fontos, hogy olyan publikált eredményeket olvassak és adjak át másoknak, amelyek kellően megbízhatóak.

Sajnos, óriási problémát okoz az információ hiánya. Az emberek többsége szeret nyitott lenni a változásra, de bizonyos dolgokban valamiért lusták vagyunk. Ez az emberi gyarlóság. Nyitott szemmel járni jó dolog. Nem csak a pénzügyi, jogi vagy politika területén, de a táplálkozástudományban is. Joggal merülhet fel a kérdés, hogy mi az igazság? Rengeteg megtévesztő cikket és postot találhatunk az interneten. Ezeknek többsége nem hivatkozik semmilyen kutatási eredményre, csak a már jól bevett hagyományokra építkezik. A bulvárlapok többsége a nagytömeg által elvárt tartalmat publikálja, és nem szeretne szembenézni azzal a ténnyel, hogy az igazságot megosztva masszív olvasói tábort veszítsen.

Komoly orvosok és kutatók bizonyították azt, hogy az állati fehérje túlzott bevitele okoz nagyon sok betegséget. Úgy, mint a vastagbélrák, szív- és érrendszeri betegségek, veseproblémák, cukorbetegség. (3). Erről röviden egy régebbi blog postban már írtam.

A Maryland Nemzeti Rákkutató Intézet kutatói 16 év étkezési szokásait vizsgálták meg 536 000 férfi és nő között, akik 50 és 71 év közöttiek voltak. (5) Ez a friss, 2017-es tanulmány, az eddigi legnagyobb kutatási eredmény, amit valaha publikáltak a vörös húsok (feldolgozott és feldolgozatlan) fogyasztása és kilenc különböző betegségből (rák, 2-es típusú cukorbetegség, stroke, fertőzések, Alzheimer-kór, valamint a vesék, a szív, a légzőrendszer és a máj betegségei) adódó halálozási arány összefüggése kapcsán.

Az eredményt a nagymúltú British Medical Journalban publikálták. A tanulmányból azt tudhatjuk meg, hogy a legtöbb vörös húst fogyasztók 26 százalékkal nagyobb valószínűséggel halnak meg az említett kilenc betegség valamelyikében. Az állati húsokban található vas (hem-vas) hozzájárulhat a rákos megbetegedések, vagy a szívbetegség kialakulásának kockázatához. A rákos megbetegedések, a szívbetegség, a stroke, a cukorbetegség, a fertőzések, a vesebetegség, a májbetegség, vagy a tüdőbetegség halálának kockázata egyrészt megnövekedett a felhasznált hús mennyiségével, másrészt a legmagasabb húsfogyasztással rendelkezők megduplázhatják a krónikus májbetegségben való halálozás esélyét.

A húsok feldolgozása során nitrátokat és nitriteket adnak. A kutatók a növényi eredetű nitrátokat potenciális előnyökkel kapcsolják össze, különösen a szív- és érrendszeri betegségek illetően, de a feldolgozott húsból származó nitrát és nitrit fogyasztása a rákos megbetegedések fokozott kockázatával jár. (4) (5)

2016-ban hasonló kutatási eredményt publikáltak a Mayo Klinika tudósai, amiben azt javasolják, hogy az orvosok ösztönözzék a betegeiket az állati termékek korlátozására, amikor csak lehetséges, különös tekintetben a vörös húsokra. (6)

 

Honnan tudjuk pótolni a fehérjét?

Fehérje minden növényben van! Sőt, a növények többségében az összes fontos aminosav megtalálható. (8) Tehát nem kell félni attól, hogy fehérjehiányunk lesz. A jó öreg anyatermészet okos. A fehérje- és szénhidrát arány a növények többségében így található meg. Ez az ökölszabály érvényes a nyers, illetve a főtt ételekre. Amikor étkezésünk gyümölcsökből, zöldségekből, gumós terményekből, teljeskiőrlésű gabonákból és hüvelyesekből áll, a teljes bevitt kalóriamennyiségből körülbelül 10% biztos, hogy fehérje lesz. Nem kell szándékosan kombinálnunk az ételeket ahhoz, hogy az összes esszenciális aminosav féléhez hozzájussunk, mindaddig, amíg a diétánk tartalmazza a különböző gabonákat, hüvelyeseket és zöldségféléket. (7)(8)(10) Így a fehérje igényünk könnyen kielégíthető.

Egy átlagos napomon, amikor jó sok lencsés vagy babos ételt eszem, akkor a napi fehérjemennyiségem több, mint 100 gramm szokott lenni, és ezt csak növényi tápanyagokból összehozva. Ez a mennyiségű fehérje bőven tartalmazza az összes esszenciális és nem esszenciális aminosavat. Ezáltal okafogyottá teszi a fehérje komplettálás (összes aminosav egy időben való fogyasztása) körül kialakult tévhiteket. (7)(8)(10) Ugyanis ilyen mennyiségű fehérje bevitelnél a késői komplettálásra is képes a szervezetünk, így testünk megfelelően tudja tartani fehérjeszintjét. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy nem kell egy étkezésben kombinálni a fehérjéket az aminosavak összetétele miatt. Szervezetünk a bevitt fehérjemennyiséget folyamatosan lebontja aminosavakra és úgy keveri össze, ahogyan testünknek éppen kell, teljesen függetlenül az étel mennyiségétől és minőségétől, így szinte képtelenség megfelelő kalóriamennyiségű étel mellett fehérjehiányosnak lenni. (9)

 

Hogyan tovább?

Most, hogy megismerted, miért nem eszem húst, itt az idő, hogy kitaláld, miként tudod a saját táplálkozásodban te is alkalmazni ezt az új szemléletet. Ebben óriási segítségedre lehet a Fehérjemítosz könyvem, amiben számos példát és további hasznos segítséget találsz.

Jó edzést!

 

Hivatkozások

(1) TheAnimalHolocaust (2012): Best Speech You Will Ever Hear – Gary Yourofsky. https://www.youtube.com/watch?v=es6U00LMmC4.
(2) T. Colin Campbell PhD, Thomas M. Campbell II (2004): Kína-tanulmány. Park Könyvkiadó, Budapest.
(3) Physicians Committe For Responsible Medicine (2004): The Truth about High- Protein Diets.
(4) R. Mano, A. Ishida, Y. Ohya, H. Todoriki, S. Takishita (2009): Dietary intervention with Okinawan vegetables increased circulating endothelial progenitor cells in healthy young women. Atherosclerosis. 204(2):544-548.
(5) Arash Etemadi, Rashmi Sinha, Mary H Ward, Barry I Graubard, Maki Inoue-Choi, Sanford M Dawsey (2017): Mortality from different causes associated with meat, heme iron, nitrates, and nitrites in the NIH-AARP Diet and Health Study: population based cohort study. British Medical Journal. 357:j1957.
(6) Heather Fields, Denise Millstine, Neera Agrwal, Lisa Marks (2016): Is Meat Killing Us? The Journal of the American Osteopathic Association. 116: 296-300.
(7) American Heart Association (2016): Vegetarian Diets. http://www.heart.org/HEARTORG/HealthyLiving/HealthyEating/Vegetarian- Diets_UCM_306032_Article.jsp.
(8) John McDougall (2002): Plant Foods Have a Complete Amino Acid Composition. Circulation.105:e197.
(9) P. J. Moughan, S. M. Rutherfurd (2012): Gut luminal endogenous protein: implications for the determination of ileal amino acid digestibility in humans. British Journal of Nutrition. 108(2): 258-263
(10) V. R. Young, P. L. Pellett (1994): Plant proteins in relation to human protein and amino acid nutrition. The American Journal of Clinical Nutrition. 59(5): 1203-1212.

 



A kényelmes és biztonságos online fizetést a Barion Payment Zrt. biztosítja, MNB engedély száma: H-EN-I-1064/2013
Bankkártya adatai áruházunkhoz nem jutnak el.