Miért nem használok olajat már 2 éve? (1. rész)

Miért nem használok olajat már 2 éve? (1. rész)

Kezdjük az elején

A zsírok önmagukban fontosak és esszenciálisak a szervezet számára. Ahhoz, hogy egészségesek legyünk, szükségünk van zsírokra. Hiányuk esetén a szervezetben akár betegségek is felléphetnek. (1) Vannak olyan vitaminok, amelyek csak zsírban oldódnak, így jelentőségük igen nagy. (2)

Többfajta zsírt különböztetünk meg halmazállapotuk alapján: szilárdak a zsírok, folyékonyak az olajok. A zsír szóra sokan az étkezési zsírra asszociálnak, amiben van is igazság, hiszen az is idetartozik. Idetartozik még az olaj, a vaj és a margarin, hiszen mindegyikben úgynevezett zsírsavakat találunk. De megkülönböztethetjük állati és növényi eredetük alapján is.

Azonban ami kulcsfontosságú, hogy a szervezetnek nagyon kevés zsírra van szüksége. Szinte bármelyik diéta képes biztosítani a szükségesen minimális esszenciális zsírokat, ami a kutatások szerint 1-2%-ot jelent étkezésenként. (3) Ez annyira kevés, hogy ha hozzáadott zsiradék nélkül főzünk, akkor a növényi táplálék alapból tartalmazza ezt a mennyiséget. Ha elmegyünk vásárolni, nézzük meg bármelyik növényi élelmiszer zacskóján található tápanyagtáblázatot, ahol zsírt még akkor is találunk, ha az összetevők között nincs egyáltalán hozzáadott olaj. Nincs szükségünk extra többletre.

kép forrás: bbcgoodfood.com

Ne használjunk semmilyen finomított, vagy feldolgozott zsiradékot, olajat! Se préseltet, se hidegen sajtoltat, se kókuszolajat, se extra szűz olívaolajat, semmit! Ezekben a már feldolgozott zsiradékokban nagyon kevés tápanyag van. Annyira kevés vitamin található benne, hogy szinte teljesen elhanyagolható. (21) Teljesen „üres” tápanyag, magas kalóriatartalommal. Egyszerűen ki lehet egy teszttel számolni. Vegyünk egy evőkanál kókuszolajat, mérjük meg, és mi magunk is rájöhetünk arra, hogy egy teljes evőkanál kókuszolaj 120 kalóriát tartalmaz. Ami nagyon sok! Ez a mennyiség 10 dkg főtt basmati rizsnek felel meg. Gondoljunk csak bele. Ennyi rizstől egész jól lehet lakni. Egy evőkanál kókuszolajtól? A válasz magától értetődő. Több kalória van grammjában, mint bármelyik más ételben és közben nincsen benne semmilyen hasznos tápanyag. Miért gondoljuk azt, hogy egy magasan koncentrált zsír egészséges lehet?

 

Egy kis történeti háttér

A sztori az 1960-as évekre vezethető vissza, amikor elterjedt, hogy a mediterrán országokban egészségesebbek az emberek, mint más országokban. Az adatok szerint Kréta szigetén volt a legalacsonyabb halálozási arány más mediterrán szigetekkel összehasonlítva. Az ott élő emberek fogyasztottak néha húst, kevés olívaolajat, de leginkább sok gyümölcsöt, zöldséget és teljesértékű gabonákat. A mediterrán diéta kifejezés ekkor terjedt el, és sajnos rosszul párosítva azzal, hogy elsődlegesen a friss olívaolaj került ezzel egyidőben első helyre. (6)(7) Amit a későbbi kutatók alapul vettek ebből a korai tanulmányból az az olívaolaj volt, sajnos tévesen.

 

Miért olyan rossz a feldolgozott zsiradék?

Minden feldolgozott olajnak negatív szerepe van a véredények működésében, a légzés funkcióban, az oxigén cserében és bizonyos immunfunkciók elfojtásában. (9)(10)(11) A szervezeten belüli gyulladások növekednek, a véredény áramlási képessége csökken. Minden olaj, beleértve az egészségesnek kikiáltott olívaolaj vagy kókuszolaj is állandó, és egyben jelentős csökkenést okoz az artériás funkciókban. (4)(5) Egy mediterrán diéta azért egészségesebb egy átlagos európai diétánál, mert abban sokkal több a gyümölcs és a zöldség.

A kókuszolajnak közepes láncú zsírsavai vannak, aminek hatása van az LDL koleszterinre. (5) Emellett a kaprinsav és a laurinsav vírusellenes tulajdonságai jók. De csak ezért ne fogyasszunk kókuszolajat. Ezzel az érveléssel a dohányzás is teljesen egészséges, mert a dohánynak antioxidáns tulajdonsága van, vagy az alkohol fogyasztás, mert az megöl néhány mikrobát.

kép forrás: edrugsearch.com

A többlet-zsiradékot a szervezetünk nagyon könnyen eltárolja és nehezen bomlik le. Egészségügyi szempontból komoly gondot okoznak. Minden fajta hozzáadott olajszármazék negatív hatással van a vérerekre és elősegíti a szívbetegségeket. (8)(12)(13)(14)(15)(16)(17) Számos betegség eredete a zsírtöbblet miatt jelentkezik, illetve az elhízás egy kulcsszereplője. Szóval ennyire ártalmas a zsír? A válasz egyértelműen igen. A 2-es típusú cukorbetegség okozója. Blokkolja a inzulin szenzitivitást, így blokkolja azt is, hogy az inzulin segítsen a véráramból beengedni a vércukrot az izomcellákba. (18)(19) Ha csökkentjük a bevitt zsír mennyiségét, akkor csökken az inzulinrezisztencia is.

Mitől olyan rossz a telített zsír? Pár évtizede elég sokat írt a sajtó a telített zsírokról és a koleszterinről részben azért, mert a kezdeti kutatások komoly összefüggéseket találtak a különböző országokban kimutatható statisztikai halálozási arány és a telített zsiradékot tartalmazó étkezés között. A kutatások középpontjában a telített zsírok és a koleszterin vizsgálata állt a szívkoszorúér betegségek kapcsolatában. (20) Nos, a telített zsírok több toxikus bomlásterméket idéznek elő testünkben, sejtszintű működési zavart okoznak, növelik az oxidatív stressz és a gyulladás képződését a szervezetünkben. A telített zsírokkal feltöltött sejtek nagyobb mértékben aktiválják a gyulladásos reakciókat. Ha visszalépünk egyet és megvizsgáljuk, milyen élelmiszerekben található telített zsír akkor könnyű megérteni, miért jobb a növényi táplálkozás a vegyes táplálkozással szemben.

A cikk hamarosan folytatódik a minőségi zsiradékokról és azoknak fontosságáról, illetve arról, hogy mennyi az ideális zsirbeviteli arány és azt milyen forrásból érdemes magunkhoz venni.

 

Hogyan tovább?

Most, hogy megismerted az olaj használatával kapcsolatos információkat, itt az idő, hogy kitaláld, miként tudod a saját táplálkozásodban alkalmazni az ismereteket. Ebben óriási segítségedre lehet a Fehérjemítosz könyvem, amiben számos példát és további hasznos segítséget találsz.

Jó edzést!

A blogcikk második része: Miért nem használok olajat már 2 éve? (2. rész)

 

Hivatkozások

(1) M. S. Rosell, Z. Lloyd-Wright, P. N. Appleby, T. A. Sanders, N. E. Allen, T. J. Key (2005): Long-chain n-3 polyunsaturated fatty acids in plasma in British meat-eating, vegetarian, and vegan men. The American Journal of Clinical Nutrition. 82(2):327-334.
(2) L. Bellows, R. Moore (2012): Fat-Soluble Vitamins: A, D, E, and K. Colorado State University Extension.
(3) T. A. Sanders (1999): Essential fatty acid requirements of vegetarians in pregnancy, lactation, and infancy. The American Journal of Clinical Nutrition. 70(3): 555-559.
(4) R. A. Vogel (1999): Brachial artery ultrasound: a noninvasive tool in the assessment of triglyceride-rich lipoproteins. Clinical Cardiology. 22(6): 34-39.
(5) Alona Pulde, Matthew Lederman (2015): Is Coconut Oil Healthy or Hazardous? Forksoverknives.
(6) Antonia Trichopoulou, Tina Costacou, Christina Bamia, and Dimitrios Trichopoulo (2003): Adherence to Mediterranean Diet and Survival in a Greek Population. New England Journal of Medicine. 348: 2599–608.
(7) Robert A. Vogel, Mary C. Corretti, Gary D. Plotnick (2000): The Postprandial Effect of Components of the Mediterranean Diet on Endothelial Function. Journal of the American College of Cardiology. 36: 1455–1460.
(8) D. H. Blankenhorn, R. L. Johnson, W. J. Mack, H. A. el Zein, L. I. Vailas (1990): The influence of diet on the appearance of new lesions in human coronary arteries. JAMA. 263(12): 1646-1652.
(9) N. F. Chu, D. Spiegelman, J. Yu, N. Rifai, G. S. Hotamisligil, E. B. Rimm (2001): Plasma Leptin Concentrations and Four-Year Weight Gain Among US Men. International Journal of Obesity and Related Metabolic Disorders. 25: 346–353.
(10) N. F. Chu, M. J. Stampfer, D. Spiegelman, N. Rifai, G. S. Hotamisligil, E. B. Rimm (2001): Dietary and Lifestyle Factors in Relation to Plasma Leptin Concentrations Among Normal Weight and Overweight Men. International Journal of Obesity and Related Metabolic Disorders. 25: 106–114.
(11) Motonaka Kuroda, Masanori Ohta, Tatsuya Okufuji (2010): Frequency of Soup Intake and Amount of Dietary Fiber Intake Are Inversely Associated with Plasma Leptin Concentrations in Japanese Adults. Appetite. 54(3): 538-43.
(12) D. C. E. Nordström, C. Friman, Y. T. Konttinen, V. E. A. Honkanen, Y. Nasu, and E. Antila (1995): Alpha-Linolenic Acid in the Treatment of Rheumatoid Arthritis. A Double-Blind, Placebo-Controlled and Randomized Study: Flaxseed vs. Safflower Seed. Rheumatology International. 14: 231–34.
(13) M. A. Allman, M. M. Pena, D. Pang (1995): Supplementation with Flaxseed Oil Versus Sunflowerseed Oil in Healthy Young Men Consuming a Low-Fat Diet: Effects on Platelet Composition and Function. European Journal of Clinical Nutrition. 49: 169–78.
(14) M. R. Namazi (2004): The Beneficial and Detrimental Effects of Linoleic Acid on Autoimmune Disorders. Autoimmunity. 37: 73–75.
(15) P. Purasiri, A. McKechnie, S. D. Heys, O. Eremin (1997): Modulation in Vitro of Human Natural Cytotoxicity, Lymphocyte Proliferative Response to Mitogens and Cytokine Production by Essential Fatty Acids. Immunology. 92: 166–172.
(16) D. Hazlett (1973): Dietary Fats Appear to Reduce Lung Function. Journal of the American Medical Association. 223(1): 15–16.
(17) J. H. Weisburger (1998): Worldwide Prevention of Cancer and Other Chronic Diseases Based on Knowledge of Mechanisms. Mutation Research. 402: 331–337.
(18) M. Krssak, K. F. Petersen, A. Dresner, L. DiPietro (1999): Intramyocellular lipid concentrations are correlated with insulin sensitivity in humans: a 1H NMR spectroscopy study. Diabetologia. 42: 113-116.
(19) M. Roden, T. B. Price, G. Perseghin, K. F. Petersen (1996): Mechanism of free fatty acid-induced insulin resistance in humans. The Journal of Clinical Investigation. 97: 2859-2865.
(20) H. R. Ferdowsian, N. D. Barnard (2009): Effects of plant-based diets on plasma lipids. American Journal of Cardiology. 104(7):947-956.
(21) United States Department of Agriculture: Agricultural Research Service: USDA Food Composition Databases.

(Fejléckép forrása: oliversmarket.com)



A kényelmes és biztonságos online fizetést a Barion Payment Zrt. biztosítja, MNB engedély száma: H-EN-I-1064/2013
Bankkártya adatai áruházunkhoz nem jutnak el.