Növényi alapú táplálkozás előnyei: Lehetséges biokémiai folyamatok a pozitív egészség mögött

Növényi alapú táplálkozás előnyei: Lehetséges biokémiai folyamatok a pozitív egészség mögött

A növényi alapú táplálkozás számos okból kifolyólag egyre népszerűbb világszerte. Az epidemiológiai adatok mellett számos klinikai tanulmány is alátámasztotta már, hogy a megfelelően összeállított növényi alapú étrend nemcsak a különböző betegségek megelőzésében, de azok kezelésében is segítségünkre lehet, mint például szív-érrendszeri betegségek, 2-es típusú diabétesz, elhízás vagy bizonyos tumoros megbetegedések. Ezeknek a pozitív hatásoknak a lehetséges biokémiai hátterét mutatja be egy 2021-ben publikált magyar érdekeltségű tanulmány, mely a korábbi szakirodalmi kutatások elemzésén alapul. (1) A növények tulajdonságaira jellező, hogy sokféle antioxidánst és egyéb értékes fitokemikáliát tartalmaznak, melyek többféleképpen gyakorolnak pozitív hatásokat szervezetünkre. Jelen tanulmány ezek közül néhány meghatározó mechanizmust tárgyal részletesebben, ezzel is felhívva a figyelmet a növényi alapú táplálkozás előnyeire, illetve alapot adva ezzel további kutatási témáknak, ugyanis a pontos biokémiai kapcsolatok sora több esetben még nem teljesen tisztázott.

1. Antioxidánsok

A tipikus nyugati táplálkozás jellemzően magas arányban tartalmaz finomított szénhidrátokat, főként állati eredetű telített zsírsavakat, valamint rostban szegénynek mondható. Egyre nagyobb számú tudományos bizonyíték támasztja alá, hogy ilyen jellegű étkezés esetében, már az étel elfogyasztása után pár órával fokozódik a szabadgyökök képződés, mely növeli az oxidatív stresszt és gyulladást indukál a szervezetben, mely jelentősen növeli elhízás és számos krónikus betegség, például érelmeszesedés, magas vérnyomás, inzulin rezisztencia kialakulásának kockázatát.

A legtöbb állati eredetű étel gyulladáskeltő hatással bír, valamint fokozza az endotél diszfunkciót, vagyis az erek belső falának működészavarát, elősegítve ezzel a szív koszorúér betegségek, magas vérnyomás és érelmeszesedés kialakulását, habár ennek pontos patomechanizmusa még nem teljesen tisztázott. Az emberi szervezet többféle enzim metabolizmusa révén próbál védekezni a káros hatások ellen (például: szuperoxid-dizmutáz, glutation és kataláz enzimek előállítása) azonban kutatások igazolják, hogy a növényekből elfogyasztott antioxidánsok segítenek növelni ezeknek a belső védekező rendszereknek a hatásfokát.

A magas antioxidáns tartalmú ételek fogyasztása tehát hatásos lehet bizonyos krónikus betegségek megelőzésében, mint például rákos megbetegedések, szív-és érrendszeri betegségek, 2-es típusú diabétesz, csontritkulás és neurodegeneratív betegségek. Egy több mint 3100 étel, ital, fűszer és étrend-kiegészítő bevonásával készült elemzés alapján kimutatták, hogy a növényi eredetű táplálékok tartalmazzák a legtöbb antioxidánst, ezekhez képest az állati eredetű ételekben található antioxidáns mennyiség elhanyagolható.

A C-vitamin fontos szerepet játszik a szervezet első vonalbeli védekező mechanizmusaiban a különböző káros szabadgyökök ellen, viszont a megfelelő C-vitamin ellátottság csakis külső forrásból származhat, ugyanis az emberi szervezet ennek előállítására nem képes.
Az E-vitamin szintén növényekben található, szervezetünk számára fontos antioxidáns, ugyanis döntő szerepet játszik a kisagy védelmében a szabadgyökök elleni harcban. A karotinoidok zsírban oldódó pigmentek, melyek számos növényi táplálékban megtalálhatóak. Antioxidáns hatásuk kémiai felépítésükkel magyarázható, ugyanis konjugált kettős kötéseknek köszönhetően képesek elektronok megkötésére, ezzel semlegesítve a reaktív szabadgyököket.

A megfelelő antioxidáns bevitel tehát elengedhetetlen egészségünk megőrzése érdekében, azonban kutatások igazolják, hogy a bevitt mennyiség mellett a beviteli forrás is kulcsfontosságú. A különböző antioxidáns étrend-kiegészítők, főként az izolált komponensek esetében a kutatási adatok alapján hatástalannak bizonyulnak, nem változtatják a mortalitást, sőt egyes esetben nem kívánatos mellékhatásként 2-es típusú cukorbetegség vagy rákos megbetegedések kockázatát is növelhetik. Kutatások igazolják, hogy a természetes, teljes növényi rész fogyasztása hatásosabb az egyszerű formuláknál, az egyes antioxidánsok kölcsönhatásai miatt. Ezért is javasolt az antioxidánsok bevitele az eredeti, természetes növény fogyasztása révén, ugyanis a zöldségek és gyümölcsök magas polifenol tartalmuk révén gyulladáscsökkentő és antioxidáns hatással is bírnak, ami kulcsfontosságú a krónikus betegségek prevenciója tekintetében, illetve már meglévő betegségek esetén kiegészítő terápiaként sem elhanyagolható.

2. Lipotoxicitás, vagyis a zsírok túlzott felszaporodása

A zsírok az egyik fő tápanyagcsoport, így létfontosságú elemei a táplálkozásnak vegán életmód esetében is, ugyanis számos pozitív egészségügyi hatás társul a megfelelő mennyiségű és minőségű zsírbevitelhez. A túlzott zsírbevitelből adóan azonban a vérplazma lipidszintje megemelkednek. Amikor már a zsírraktárak nem képesek több felesleget eltárolni, a zsírok károsítják egyéb sejtek és szervek működését is, melyet a szakirodalom lipotoxicitásnak hív. Ha ez a sejtkárosító hatás a hasnyálmirigy béta-sejtjeit érinti akkor inzulinrezisztencia, később pedig 2-es típusú cukorbetegség alakul ki. Kutatások igazolják, hogy a növényi alapú táplálkozáson élők körében átlagosan alacsonyabb az izomsejtekben található zsírszaporulat, mint húsevők esetében, mi több a teljes értékű növényi táplálkozás védi a béta-sejteket, növeli a glükózérzékenységet és csökkenti a bazális inzulin kiválasztást, valamint a vércukorszintet. Az alacsonyabb zsírtartalmú növényi alapú táplálkozás csökkenti a vér lipidszintjét és jobb vércukor értékeket eredményez, mint az alacsony szénhidráttartalmú húsevő értend.

A lipotoxicitás további következménye lehet a gyulladást serkentő folyamatok felerősödése, a növekvő oxidatív stressz és a mitokondriumok funkciózavara.

Az inzulinrezisztencia, mitokondriális funkciózavar és a sejten belüli jelátvitelek romlása májkárosodáshoz vezet, mely nem-alkoholos zsírmáj kialakulását eredményezheti. A nem-alkoholos zsírmáj napjainkra népbetegséggé vált, ugyanis a populáció körülbelül 25%-át érinti és ez a krónikus májelégtelenségek leggyakoribb formája. A sztenderd nyugati táplálkozás, gyorsételek, vörös és feldolgozott húsételek, feldolgozott szénhidrátok a nem-alkohol zsírmáj kialakulásában és progressziójában mind szerepet játszanak. A növényi alapú táplálkozás hatásos prevenciónak bizonyul a nem-alkoholos zsírmáj kialakulása ellen a korábban részletezett gyulladáscsökkentő és vércukorszint stabilizáló hatásai révén, azonban a pontos mechanizmusok feltárásához részletesebb további kutatások szükségesek.

3. Trimetil-amin-N-oxid (TMAO)

A modern kutatások egyre többet vizsgálják a TMAO nevű vegyületet, melynek szintje az étkezéssel, illetve az emésztő-és szív-érrendszer egészségével szoros összefüggést mutat. A TMAO elsődlegesen az elfogyasztott karnitin, dimetilglicin, foszfatidilikolin, kolin és betain metabolizmusából alakul ki a vastagbél baktériumflórájának közreműködésével. A kolin és karnitin főként állati eredetű ételekben megtalálható, ezekben gazdag a tojás, tejtermékek, vörös húsok, szárnyasok és halak, de a karnitin elhanyagolható mennyiségben néhány növényben is kimutatható. Példának okáért a darált marhahús 400-szor annyi karnitint tartalmaz, mint egy teljes kiőrlésű kenyér.

Utánkövetéses megfigyelések szerint a vérplazma TMAO szintje összefüggésben áll a szív-érrendszeri betegségek kialakulásával. In vitro kísérletek bizonyították, hogy a TMAO serkenti a gyulladásos citokinek aktivációját, a sejtek összetapadását és a habos sejtek kialakulását, melyek szerepet játszanak az érszűkület kialakulásában. Szívelégtelenségben szenvedő és hemodializált betegek részvételével végzett klinikai kísérletek szintén a TMAO érelmeszesedésben játszott szerepét igazolják.
Számos kutatás szerint a bélrendszeri mikrobiom egy kétélű fegyver. Az étkezési és életmódbeli szokásainkkal jótékony, illetve rendkívül kártékony irányba is képesek vagyunk befolyásolni az emésztő szervrendszerünkben élő baktériumflórát. A kolin és karnitin lebontás útján keletkező TMAO hatással van a szív-és érrendszeri betegségek kialakulására. Kutatások igazolják, hogy a fehér húsokkal vagy növényi eredetű táplálékokkal szemben a vörös húsok fogyasztása után emelkedik meg legnagyobb mértékben a plazma TMAO-szintje, mely igazolja, hogy a vörös húsok fogyasztása az egyik fő táplálkozási rizikófaktora ezen betegségek kialakulásának.

Mivel a növényi alapú táplálkozáson élők nagyon kis mennyiségben fogyasztanak karnitint, így az ő szervezetükben a karnitin körülbelül 90%-a bioszintézis útján keletkezik, melynek fő színhelye a vesék és a máj.
Korábban számos kutatás bizonyította a növényi alapú táplálkozás szív-és érrendszerre kifejtett jótékony hatásait, melynek egyik oka lehet a vegán és vegetáriánusok körében jelenlévő csökkent TMAO termelési képesség. Ebből logikusan következik, hogy ha a táplálkozási szokásainkkal úgy alakítjuk bélrendszerünk mikrobiomját, hogy az minél kevesebb TMAO-t termeljen, akkor hatásosan védekezhetünk a különböző krónikus betegségek kialakulásával szemben.

4. Inzulinszerű növekedési faktor

Az inzulinszerű növekedési faktor (IGF-1) egy anabolikus hormon, amit a máj sejtjei termelnek. Több folyamatban is szerepet játszik a sejtek metabolizmusában, például szabályozza a növekedési hormon által kifejtett hatásokat, elősegíti a sejtek szaporodását és gátolja a sejtpusztulást, aminek következtében a malignus, tumoros sejtek túlélését is segíti. A vérplazma IGF-1 szintje befolyásolható a táplálkozási szokásokkal, valamint a kor előrehaladtával csökken.
A tumoros megbetegedések a vezető halálokok közé tartoznak világszerte, és az esetszám 2007 és 2017 között 33%-kal növekedett. Molekuláris szinten bizonyos gének aktivációja az IGF-1 hatásaival kombinálva megzavarja a sejtek normál homeosztázisát és ezek a szabálytalanságok szerepet játszanak a karcinogén folyamatokban. A vérben keringő IGF-1 és más IGF kötő fehérjék magas szintje bizonyos rákos megbetegedések magasabb kockázatával jár, ilyenek például a mell, prosztata vagy a vastag-és végbél tumoros megbetegedései.

A magasabb összenergia és fehérjebevitel, például tej vagy húsfogyasztásból adódóan, emeli a plazma IGF-1 szintjét, és növeli az imént felsorolt tumoros megbetegedések kockázatát. Több epidemiológiai és klinikai kutatás is igazolta, hogy növényi alapú táplálkozást folytatók körében a kolorektális, prosztata és mellrák kockázata alacsonyabb, melyet az eddigi legnagyobb kohorsz kutatás is megerősít, melynek eredménye szerint vegán és vegetáriánus táplálkozás esetében a tumoros megbetegedések kockázata jelentősen alacsonyabb volt, melynek egyik oka lehet az átlagosan alacsonyabb IGF-1 szint. A kutatók körében az még nem teljesen tisztázott, hogy pontosan mi váltja ki az IGF-1 szintre gyakorolt pozitív hatást a növényi alapú táplálkozás esetében, de számításba veszik a növényi alapú fehérjeforrásokat, a magas gyümölcs-és zöldségfogyasztást illetve a magas rost és alacsony zsírbevitelt is.

5. mTOR

Az IGF-1-hez hasonlóan az étkezési szokások az mTOR szabályozó mechanizmusait is befolyásolják. Az mTOR egy olyan protein kináz, ami hatással van a sejtek több funkciójára is, például szabályozza a sejtek növekedését, szaporodását, illetve részt vesz a sejtszintű energia és oxigén szint szabályozásában. Az mTOR kulcsfontosságú faktor lehet számos folyamat kialakulásában és fokozódásában, mint az anyagcsere betegségek, elhízás, rákos megbetegedések, vagy éppen az öregedési folyamatok.

A sejtek az energia és tápanyag ellátottságot különböző módon érzékelik, ezért az befolyásolni tudja a sejtek homeosztázisát. A különböző aminosavak, de főként a leucin, például gátolják az AMPK enzimet, ami az mTOR egyik funkcionális egységének aktivációjával jár (mTORC1). Ezért például bizonyos fokú kalória és fehérje megvonás hatásos lehet az mTOR elnyomásában. A teljes értékű növényi alapú táplálkozás a fehérjék és az aminosavak bevitelének csökkentése, illetve egyéb kedvező hatások (például a bélflóra diverzitásának növekedése) miatt így hozzájárulhat az egészséges, hosszú élet megőrzéséhez. A pontos háttérmechanizmusokat még további klinikai vizsgálatokkal szükséges igazolni.

6. További faktorok

N-glikolil-neuraminsav

Az állati eredetű ételekből olyan anyagokat is beviszünk a szervezetünkbe, amit az emberi test nem képes előállítani. Ezek kóros immunreakciókat és krónikus gyulladást válthatnak ki, mechanizmusok szintén okául szolgálhatnak bizonyos patológiás folyamatok kialakulásának.
A sziálsavak két fő típusa található meg az emlősök szervezetében: a Neu5Ac, illetve a Neu5Gc nevű vegyület. Az N-glikolil-neuraminsavat (Neu5Gc) az emberi szervezet nem képes előállítani, viszont állati eredetű forrásból kismennyiségben néhány sejttípus tartalmazza azt. A Neu5Gc-vel való találkozás után a szervezet antitesteket termel, ami fokozza az autoimmun folyamatok kialakulását. A rákos sejtek hajlamot mutatnak a Neu5Gc felhalmozására, ami antitestek termelését eredményezi, gyulladásos folyamatok alakulnak ki, ez pedig segíti a malignus sejtek túlélését és szaporodását. A Neu5Gc továbbá az érfalat alkotó sejtekben is felhalmozódik, így pedig elősegíti az érelmeszesedés kialakulását.

Endotoxinok

Az endotoxinok (LPS) a Gram-negatív baktériumok alkotóelemei, az antitest termelés célpontjai, illetve közreműködnek a gyulladásos folyamatok kialakulásában is. Korábbi kutatási adatok szerint egészséges egyénekben jóval alacsonyabb LPS-szintet mértek, illetve bizonyos koncentráció fölött, főleg dohányos vagy ex-dohányos egyéneknél, mért magasabb LPS koncentráció az érelmeszesedés magasabb kockázatával járt. Az étkezési szokások, főleg a magas telítettzsír bevitel, az étkezés után szintén emeli az LPS szintet ami a gyulladásos folyamatok kialakulásához vezet. Humán kutatási adatok szerint számos prebiotikum fogyasztása, ami a növényi alapú táplálkozásban bőségesen megtalálható, csökkenti az LPS szintjét. Ilyenek lehetnek az oldhatatlan étkezési rostok, galacto-oligoszacharidok, oligofruktóz, inulin.

Összegzés

A növényi alapú táplálkozás egyre népszerűbb világszerte és emiatt fontos, hogy a velejáró különböző jótékony hatások minél több emberhez eljussanak, és a szervezetben zajló kölcsönhatások ismertebbé váljanak. Jelen tanulmány célja az volt, hogy a szakirodalom áttekintésével, minél több bizonyítékkal szolgáljon a növényi alapú táplálkozás kedvező hatásait illetően, továbbá, hogy javaslatokat tegyen a még nem megfelelően bizonyított összefüggések vizsgálatára.

Cikkreferátumot írta: Szijj Alexandra

LEGYÉL TE IS PATRONÁLÓ!

Ha tetszett a cikk és szeretnél gyakrabban hasonlókat olvasni, illetve szívesen hallgatod a Vegán Morzsák Podcast csatornát, akkor támogasd a szerkesztőség bővítésének lehetőségét egy kávé árával a Patreon oldalunkon:

Utoljára frissítve: 2021. október 18.

Hivatkozások

(1) Szabo, Z., Koczka, V., Marosvolgyi, T., Szabo, E., Frank, E., Polyak, E., Fekete, K., Erdelyi, A., Verzar, Z., & Figler, M. (2021). Possible Biochemical Processes Underlying the Positive Health Effects of Plant-Based Diets-A Narrative Review. Nutrients, 13(8), 2593.



A kényelmes és biztonságos online fizetést a Barion Payment Zrt. biztosítja, MNB engedély száma: H-EN-I-1064/2013
Bankkártya adatai áruházunkhoz nem jutnak el.