A növényi alapú táplálkozás hatása a hasnyálmirigy béta–sejt funkciójára

A növényi alapú táplálkozás hatása a hasnyálmirigy béta–sejt funkciójára

BEVEZETŐ

A növényi alapú táplálkozás egészségre kifejtett jótékony hatásai, például bizonyos típusú tumoros megbetegedések kialakulásának alacsonyabb kockázata, csökkent vérzsír és vércukor szint, valamint a cukorbetegség kezelésére tett pozitív hatásai már ismertek. Számos epidemiológiai kísérlet bizonyítja, hogy a megemelt gyümölcs, zöldség és rostbevitel csökkenti a 2-es típusú diabétesz kialakulásának kockázatát. Egy 2009-es tanulmány szerint a vegán táplálkozást folytatók körében a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázata 2,9%, ellenben 7,6% a vegyes táplálkozáson élők között.

A hasnyálmirigy belső és külső elválasztású mirigyként is funkcionál. Endokrin (belső elválasztású) működésének egyik eleme a béta-sejtek által termelt inzulin nevű hormon kiválasztása, melynek fő feladata a vérben keringő glükóz sejtekbe juttatása, ezáltal a vércukorszint csökkentése.
A rendszeres testmozgás tudottan előnyös a béta-sejtek működésének javítására, azonban a táplálkozási szokások is elősegíthetik a sejtek normál működésének fenntartását azáltal, hogy csökkentik a hasnyálmirigyben lerakódott zsír mennyiségét, valamint a vércukor és vérzsírok szintjét is.
A magas zsírtartalmú diéták növelik az izomsejten belüli zsírlerakódás mértékét, ezzel növelve az inzulinrezisztencia kialakulásának esélyét, továbbá a zsírok lerakódása a hasnyálmirigy sejtjeiben károsítja a béta-sejtek működését, csökkentve az inzulintermelést. Az inzulinrezisztencia fokozott terhet ró a béta-sejtek hormontermelésére, hiszen ebben az állapotban a sejtek inzulinérzékenysége csökken, amit a szervezet fokozott inzulintermeléssel kompenzál, hogy a szénhidrátháztartás továbbra is megfelelően működjön. A szervezet megnövekedett inzulinigénye pedig hosszabb távon a béta-sejtek funkciójának csökkenését eredményezi és 2-es típusú cukorbetegség kialakulásához vezet. A 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának legfőbb okai tehát az inzulinrezisztencia és a károsodott inzulintermelés.

A béta-sejtek inzulintermelését az előrehaladott glikációs végtermékek (AGEs) jelenléte és felhalmozódása is csökkenti, melyek olyan prekurzor molekulákból (előanyagokból) keletkeznek, mint például a methylglyoxal, mely bizonyítottan serkenti az oxidatív stresszt és a hasnyálmirigy sejtjeinek pusztulását. Az előrehaladott glikációs végtermékek termelődése magasan hőkezelt állati eredetű ételek fogyasztása után sokkal magasabb, mint a növényi ételek esetében.

A főként állati eredetű ételekben található telített zsírok csökkentik a béta-sejtek osztódását, és stimulálják a sejtek pusztulását, mely a béta-sejtek számának fokozatos csökkenéséhez vezet. A béta-sejtek továbbá különösen sebezhetőek az oxidatív stressz által, ugyanis a sejteken belül kevés antioxidáns enzim található.

Valószínűleg számos olyan molekuláris mechanizmus létezik, amelynek során a növényi alapú étrend jótékony hatásokat gyakorol a béta-sejtekre, ezek közül a flavonoidok antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatásaik révén bizonyítottan megőrzik a béta-sejtek funkcióját és élettartamát.
Kijelenthető tehát, hogy az étkezési szokások megváltoztatása a kevesebb állati eredetű és magasabb rost és antioxidáns tartalmú diéta révén a zsír-és szénhidrát háztartás kiegyensúlyozottabb működését eredményezheti, ezáltal megőrizve vagy javítva a béta-sejtek működését.

Állati és in vitro kísérletekkel korábban bizonyították, hogy a bevitt kalóriák korlátozása, valamint növényi eredetű vegyületek, például flavonoidok, a béta-sejtek megőrzését és regenerációját elősegíthetik, de a növényi alapú táplálkozás ezirányú hatásait embereken vizsgáló kutatások száma jelenleg korlátozott és eddig ezek eredményeiről áttekintő tanulmány még nem született.

NÖVÉNYI ALAPÚ TÁPLÁLKOZÁS ÉS A HASNYÁLMIRIGY BÉTA-SEJT FUNKCIÓJÁNAK KAPCSOLATA

Egy magyar érdekeltségű átfogó tanulmány a szakirodalom elemzésével vizsgálta a növényi alapú táplálkozás hatásait a hasnyálmirigy béta-sejtjeire az inzulin kiválasztás mérésének alapján. (1)

A korábban megjelent szakirodalmi tanulmányokat szigorú keresési és kizárási feltételeknek vetették alá, mely után a kutatók 3 randomizált, kontrollált kísérlet publikációit vetették össze a korábban részletezett kérdéskör szempontjából.

A 3 vizsgált klinikai tanulmány bizonysága szerint a nem növényi alapú táplálkozáshoz képest a vegán és vegetáriánus étrend szignifikáns javulásokat eredményezett az inzulin kiválasztás, HgbA1c-szint és a testsúlycsökkentés tekintetében.

A kutatások során a résztvevők létszáma 20 és 75 fő között változott, két kísérlet során az alanyoknak már meglévő 2-es típusú diabétesze volt, egy tanulmány során pedig túlsúlyos személyeket választottak ki. Mindhárom kísérletben a kalóriabevitel kontrollált volt, a két hosszabb távú tanulmány során viszont kalória megszorítást is alkalmaztak mindkét résztvevő csoport esetében.

Az első, 2011-es kísérlet célja a növényi alapú táplálkozás és a hagyományos cukorbetegségre ajánlott diéták összehasonlítása volt az inzulinrezisztenciára gyakorolt hatás szempontjából meglévő 2-es típusú diabétesz esetén. A 24 hetes kísérleti periódus végére a növényi alapú étrendet folytatók körében a cukorbetegség monitorozása szempontjából több fontos marker, mint az éhomi C-peptid és HgbA1c-szint, jelentős csökkenést mutatott a kontroll csoporthoz képest.

A növényi alapú étrendet folytató résztvevők 43%-a csökkentette cukorbetegségre szedett gyógyszerének adagját, szemben a kontroll csoporttal, ahol az arány 5% volt. Ezentúl testsúlycsökkenés tekintetében is a növényi étrend bizonyult hatásosabbnak.

A második, 2018-as tanulmány során az étrendi változtatás béta-sejt működésre és az inzulin rezisztenciára gyakorolt hatásait vizsgálták túlsúlyos, de nem cukorbeteg egyéneken. A 16 hetes kísérlet végén a vegán diétát folytatók körében az éhgyomri inzulin termelődés csökkent, a béta-sejtek glükóz érzékenysége pedig kismértékben nőtt a kontroll csoporthoz képest, ahol nem történt étrendi módosítás.

A harmadik, 2019-es tanulmány során egy kalóriában és tápanyagokban megegyező növényi és állati eredetű étel elfogyasztása után felszabaduló posztprandiális (étkezés utáni) inzulin és inkretin hormonok szintjét vizsgálták, 2-es típusú cukorbetegséggel szenvedő egyének körében. A növényi alapú étel elfogyasztása emelkedett immunoreaktív inzulin és C-peptid termelődést eredményezett az állati eredetű ételhez képest, továbbá a teljes emésztési folyamat során szignifikáns emelkedés volt kimutatható a teljes inzulin kiválasztásban a növényi alapú étel elfogyasztása után.
A tanulmányok ismeretében az átfogó elemzés azt sugallja, hogy a növényi alapú táplálkozás elősegítheti a vércukor szabályozást és a béta-sejtek funkciójának javítását.

A két hosszabb kutatási időszak alkalmával az összes résztvevőnél limitálták a bevitt kalóriák mennyiségét. Korábbi szakirodalmi publikációk szerint a kalória megszorítás önmagában is javíthat a béta-sejtek működésén, de úgy tűnik a növényi alapú táplálkozás ennél több pozitív hatással is szolgált a kísérletek során.

A béta-sejtek glikogén raktára alacsony, ugyanis a sejtekbe belépő glükóz molekulák több mint 90%-a glikolízis útján oxidálódik. Emiatt kalória megszorítás és éhezés esetén a szervezet a zsírtartalékok felhasználásával nyer energiát, ezáltal csökkenti a sejteken belüli zsír mennyiségét, mely részben magyarázat arra, hogy miért javul a béta-sejtek funkciója ezekben az esetekben.

A két hosszabb kísérleti periódus alatt a résztvevők lemorzsolódása a növényi táplálkozást folytatók körében alacsonyabb volt a kontroll csoportokhoz képest, bizonyítva, hogy a növényi alapú táplálkozás hosszabb távon is fenntartható, mely a testsúlycsökkentés és a cukorbetegség kezelésének szempontjából különösen fontos tényező.
Az átfogó elemzés célja az volt, hogy a növényi alapú táplálkozás béta-sejtekre kifejtett pozitív hatásait igazolja, azonban az erősen limitált számú elérhető tanulmányok miatt határozott következtetések levonása nem lehetséges. Számos vércukorszint szabályozásában résztvevő vizsgált paraméter javulást mutatott a növényi alapú táplálkozást folytatók körében, azonban a tanulmány szerzői szerint egy nagyobb, randomizált, kontrollált kísérlet, mely a béta-sejtműködésre vonatkozó egységes értékeket mér, további hasznos információkkal szolgálhatna az összegyűjtött adatok mennyiségi elemzéséhez.

Cikkreferátumot írta: Szijj Alexandra

Hivatkozások

(1) Janko RK, Wilson P, Nworie C (2021) The effects of plant-based diets on pancreatic beta-cell function: A systematic review. Journal of Diabetes Nursing 25: [early view publication]



A kényelmes és biztonságos online fizetést a Barion Payment Zrt. biztosítja, MNB engedély száma: H-EN-I-1064/2013
Bankkártya adatai áruházunkhoz nem jutnak el.