Abból, hogy valaki több, mint 40 fekvőtámaszt le tud nyomni, minden költség nélkül megbecsülhető nála a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázata, állítja a Harvard Chan School egyik tanulmánya.
A szívbetegségek kialakulásának kockázata könnyedén megbecsülhető abból, hogy a páciens hány fekvőtámaszt képes lenyomni.
10 évnyi utánkövetés folyamán azon az aktív, középkorú férfiak esetében, akik több, mint 40 fekvőtámaszt tudtak lenyomni az alapvizsgálaton, jelentősen alacsonyabb volt a szív- és érrendszeri megbetegedések – ideértve a szívkoszorúér-megbetegedést és az olyan meghatározó eseményeket, mint a szívelégtelenség – megjelenésének kockázata, mint azoknál, akik kevesebb, mint tíz ismétlést végeztek a gyakorlatból.
„Az eredmények bizonyítékul szolgálnak arra, hogy az alany fekvőtámasz kapacitásának felmérése könnyű, költségmentes módszerként segíthet a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázata megítélésében, szinte bármilyen helyzetben. Meglepő módon ez a teszt szorosabb összefüggést mutatott a kockázatokkal, mint a szubmaximális futópados vizsgálat” – mondta a vizsgálat vezető szerzője, Justin Yang, a Harvard T.H. Chan School of Public Health környezet-egészségügyi osztályának foglalkozás-egészségügyi rezidense.
A tanulmányt a JAMA Network Open oldalain publikálták 2019. februárban (1).
Noha az állóképesség különböző, objektív mérőszámait megbízható prediktornak tartják az egészségi állapotra nézve, a legtöbb ma használatos módszer (pl. a futópados tesztek) túlságosan drágák és időigényesek egy rutinvizsgálathoz. A szóbanforgó tanulmány elsőként számol be arról, hogy összefüggés van a fekvőtámasz kapacitás, valamint a szív-és érrendszeri megbetegedések későbbi alakulása között.
A kutatók 1 104 aktív, férfi tűzoltó 2000 és 2010 között gyűjtött egészségügyi adatait elemezték. Az alanyok átlagéletkora 39,6 év, míg testtömegindexük 28,7 volt. A tanulmány kezdetén megvizsgálták a résztvevők fekvőtámasz kapacitását és szubmaximális futópados teszt toleranciáját, ezután pedig évente felmérték az állóképességüket, illetve egészségügyi és orvosi kérdőíveket is ki kellett tölteniük.
A 10 éves kutatás során összesen 37 szív- és érrendszeri eseményt rögzítettek. Egy híján az összes eset azoknál a férfiaknál fordult elő, akik 40 vagy kevesebb fekvőtámaszt teljesítettek. A kutatók kiszámolták, hogy azon férfiaknál, akik 40+ ismétlést tudtak lenyomni, a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázata 96%-kal kisebb volt, mint azoknál, akik kevesebb, mint 10 darabig jutottak. A fekvőtámasz kapacitás erőteljesebb összefüggést mutatott a szív- és érrendszeri megbetegedések alacsonyabb kockázatával, mint a szubmaximális futópados teszttel felmért aerob kapacitás.
Mivel a tanulmány alanyai középkorú, foglalkozásuk keretében aktív férfiak voltak, az eredmények nem vonatkoztathatóak nőkre vagy más életkorú, illetve kevésbé aktív férfiakra, jegyezték meg a szerzők.
„A tanulmány kihangsúlyozza, hogy milyen fontos szerepet játszik az állóképesség az egészségi állapotban és hogy miért is szükséges felmérni azt az orvosi vizsgálatok során” – mondta a felelős szerző, Stefanos Kales, a Harvard T.H. Chan School of Public Health környezet-egészségügyi osztályának professzora, a Cambridge Health Alliance foglalkozás-egészségügyi vezetője.
Kapcsolódó blogcikk:
Növényi alapú étrendek a szív- és érrendszer védelme és az állóképességi sportokban nyújtott teljesítmény szolgálatában
Hogyan tovább?
Szeretnél kirobbanó formában lenni? Kíváncsi vagy, hogyan lehet természetes módon növelni a teljesítményedet? Most megtudhatod, ha letöltöd az ingyenes e-könyvemet. Összegyűjtöttem neked azokat az ételeket, amik segítenek, hogy szuper formában legyél minden edzésen! 47 darab kutatási eredmény összegezve.
Részletes és tudományosan bizonyított válaszokat a Teljesítményfokozó növényi ételek című e-könyvemben találod meg, amit most ingyen letölthetsz. Csinálj egy 4 hetes próbát, nincs veszíteni valód!
Hivatkozások
(1) Yang J. [et al]: Association Between Push-up Exercise Capacity and Future Cardiovascular Events Among Active Adult Men. JAMA Netw Open. 2019. 2(2): e188341.
Cikk eredeti forrása: https://bit.ly/2Emj0E9
