Összefüggés a szénhidrátszegény diéták és a pitvarfibrilláció között?

Összefüggés a szénhidrátszegény diéták és a pitvarfibrilláció között?

Egy tanulmány arra int, kezeljük elővigyázattal a szénhidrátbevitelt korlátozó fogyókúrákat.(1)

Előfordulhat, hogy a manapság oly népszerű szénhidrátszegény diétákkal akaratlanul is ártunk szívünknek. Jelentős mértékben megnő ugyanis a pitvarfibrilláció – a leggyakrabban előforduló szívritmuszavar – kialakulásának esélye azoknál az embereknél, akiknél a napi kalóriabevitel csupán kis része származik a gabonák, gyümölcsök és keményítő tartalmú zöldségek szénhidrátjaiból, hangzott el egy tanulmányban, amelyet az American College of Cardiology 68. alkalommal megrendezett éves konferenciáján ismertettek.

A közel 14 000 ember, több, mint 2 évtizedet átfogó adatait elemző kutatás elsőként vizsgálta a szénhidrát-bevitel és az pitvarfibrilláció kapcsolatát. Ez a betegság a szív szabálytalan összehúzódásából eredő ritmuszavar, amely szapora szívdobogással, szédüléssel és fáradtságérzéssel jelentkezhet. Az érintett személyek esetében 5x nagyobb a stroke kockázata, mint azoknál, akiknél nem áll fenn ez a ritmuszavar. Ez az állapot szívelégtelenséghez is vezethet.

Az utóbbi években a szénhidrátszegény étkezés nagy népszerűségre tett szert a fogyókúrázók körében. Számos alacsony szénhidráttartalmú étrend létezik (mint pl. a ketogén, a paleo, illetve az Atkins-diéta), melyek legtöbbje a fehérjebevitelre helyezi a hangsúlyt, miközben korlátozza a cukor, a gabonák, a hüvelyesek, a gyümölcsök és a keményítő tartalmú zöldségek bevitelét.

“A szénhidrátbevitel korlátozásának hosszú távú következményei – különösen a szív- és érrendszer tekintetében – még mindig vitatottak” – mondta a tanulmány vezető szerzője, Dr. Xiaodong Zhuang, a kínai Kanton városában található Sun Yat-Sen Egyetem kórházának kardiológusa. “Az ilyen népszerű fogyókúrás módszerek szívritmuszavarra gyakorolt, valószínűsíthető hatása tükrében tanulmányunk azt ajánlja, hogy ezeket csak nagyon körültekintően javasoljuk a pácienseknek.”

A következtetések összhangban vannak azokkal a korábbi kutatásokkal, amelyek közül több kapcsolatba hozta az alacsony és a magas szénhidráttartalmú étrendeket a korai halál megnövekedett kockázatával. Azonban, amíg korábban az eredmények alapján úgy hitték, hogy az összefüggések mögött a vizsgált étrendek nem-szénhidrát összetevői állnak, ez a tudományos elemzés más következtetésre jutott.

“Az alacsony szénhidráttartalmú étrendek és a pitvarfibrilláció megnövekedett előfordulása között – a szénhidrátokat helyettesítő fehérje vagy zsír típusától függetlenül – kapcsolat van” – magyarázza Zhuang.

A szerzők az amerikai Atherosclerosis Risk in Communities elnevezésű kutatás adatait dolgozták fel, amely a National Institutes of Health irányítása alatt futott 1985 és 2016 között. Ez közel 14 000 alany részvételével zajlott, akiknél a program kezdetekor nem állt fenn pitvarfibrilláció. Az átlagban 22 éves utánkövetés folyamán azonban közel 1 900 ilyen esetet diagnosztizáltak.

A résztvevőknek egy kérdőívet kellett kitölteniük, amelyen 66 élelmiszerfajta napi fogyasztásáról számoltak be. A kutatók ezen információk és a Harvard Nutrient Database alapján becsülték meg az egyes személyek napi szénhidrátbevitelét, illetve azt, hogy a napi kalóriamennyiség milyen mértékben származott szénhidrátokból. A Dietary Guidelines for Americans ajánlása szerint a napi teljes kalóriabevitel 45-65%-a kell szénhidrátokból.

Ezután a résztvevőket három csoportra osztották az alapján, hogy a napi összes kalóriabevitel mekkora részét adták a szénhidrátok. (Alacsony: 44,8%-ig; közepes: 52,4%; magas: 52,4% és felette.)

A pitvarfibrilláció kialakulásának kockázata az alacsony szénhidrátbevitel esetében volt a legmagasabb. Ezeknél az alanyoknál a betegség előfordulása magasabb volt, mint azt a mérsékelt vagy a magas bevitelű csoportnál tapasztalták (18%-kal illetve 16%-kal).

Számos lehetséges magyarázata van annak, hogy a korlátozott szénhidrátbevitel miért vezethet pitfvarfibrillációhoz, mondja Zhuang. Az egyik az, hogy az így étkező emberek általában kevesebb zöldséget, gyümölcsöt és gabonafélét – vagyis gyulladáscsökkentő élelmiszereket – fogyasztanak. Ezek hiányában megnő a tapasztalt gyulladások mértéke, ami összefügg az pitvarfibrilláció kialakulásával. Egy másik lehetséges magyarázat szerint a szénhidrátokban gazdag élelmiszerek helyett fogyasztott magasabb mennyiségű fehérje és zsír oxidatív stressz kialakulásához vezetnek, amely szintén összefügg a betegség előfordulásának növekedésével. A negatív hatás más szív és érrendszeri betegségek nagyobb kockázatával is összefüggésben állhat.

Zhuang azt is elmondta, hogy míg a kutatás valóban kimutatott ilyen összefüggést, az ok-okozati kapcsolat bizonyítására nem alkalmas. A szénhidrátbevitel és az pitvarfibrilláció korrelációjának igazolásához, illetve a hatásnak egy etnikailag változatosabb körben való értékeléséhez randomizált kontrollcsoportos vizsgálatokra lenne szükség. Ezen felül a tanulmány nem számolt a pitvarfibrilláció tünetmentes eseteivel, vagy azokkal az alanyokkal, akiknél megjelent ugyan a betegség, de nem álltak kórházi kezelés alatt. Továbbá nem vizsgálták a megbetegedés altípusait sem, így tehát nem tudjuk, hogy a betegeknél alkalmanként lépett fel vagy tartósan állt fenn a szívritmuszavar. A tanulmány nem vette figyelembe azokat az étrendbeli változásokat, amelyek a kérdőív kitöltése után történtek.

Hogyan tovább?

Szeretnél kirobbanó formában lenni? Kíváncsi vagy, hogyan lehet természetes módon növelni a teljesítményedet? Most megtudhatod, ha letöltöd az ingyenes e-könyvemet. Összegyűjtöttem neked azokat az ételeket, amik segítenek, hogy szuper formában legyél minden edzésen! 47 darab kutatási eredmény összegezve.

Részletes és tudományosan bizonyított válaszokat a Teljesítményfokozó növényi ételek című e-könyvemben találod meg, amit most ingyen letölthetsz. Csinálj egy 4 hetes próbát, nincs veszíteni valód!

Hivatkozások

(1) Xiaodong Zhuang, Shaozhao Zhang, Huimin Zhou, Zhimin Du and Xinxue Liao (2019): U-Shaped relationship between carbohydrate intake proportion and incident atrial fibrillation. Journal of the American College of Cardiology. 73(9): S2.



A kényelmes és biztonságos online fizetést a Barion Payment Zrt. biztosítja, MNB engedély száma: H-EN-I-1064/2013
Bankkártya adatai áruházunkhoz nem jutnak el.