Szép új világ, vagy mégsem? Avagy a modern étrend térhódítása.

Szép új világ, vagy mégsem? Avagy a modern étrend térhódítása.

Tanítsuk a gyerekeket és magunkat is!

Valami nagy baj van a világban, ezt biztosan állíthatom. Ma a szülőknek talán még nagyobb felelőssége van, mint régen. Ezt tényszerűen jelentem ki. Régen elég volt arra nevelni a gyerekeket, hogy ne beszéljenek idegenekkel és vigyázzanak magukra. Ezzel próbáltak a szülők megóvni minket a lehetséges bajoktól.

Azonban ma az egészségtelen étrendből következő krónikus betegségek kockázata sokkal jobban veszélyezteti az embereket, mint egy közúti baleset vagy, hogy kirabolnak minket az utcán. (12) De akkor mit lehet tenni ellene? A jó pap is holtig tanul! Tanuljuk meg, hogy mit lehet enni és mit nem. Tudom ez nem olyan egyszerű, mert a main stream média ontja magából a reklámokat, és tényleg ember legyen a talpán, aki el tud igazodni az egészségesnek mondott táplálkozási étrendek útvesztőjében. Arról nem is beszélve, hogy a táplálkozáskutatással foglalkozó szakemberek is sokszor megosztják a közérdeműt.

 

Globális halálozási ok, 186 ország, 2015 (ezer fő)

Becsült halálozások, lépték: ezer fő. (12)

A fenti grafikonon látható, hogy évente több mint 50 millió ember halálát okozzák betegségek világszerte. Ez félelmetesen nagy szám. Ebből közel 40 millió a nem fertőző betegségekben elhunyt ember (például rák, cukorbetegség, szív- és érrendszeri betegségek miatt). Nézzük itthon mi a helyzet. Tíz időskorú ember közül nyolc a két vezető krónikus halálok, a keringésrendszeri betegségek, és a rosszindulatú daganatok miatt veszti életét ma Magyarországon. (1) A halálozás 100 000 főre vetített aránya Magyarországon – a korábbi évekhez hasonlóan – 2005 után is csökkenő tendenciát mutat, azonban még így is több mint másfélszer akkora, mint az EU15 országokban. (2)

Tanulj, tanulj és tanulj! Nagy szomorúsággal tölt el, amikor kint edzem a szabadtéri parkban és látom, hogy a 6-7 éves gyerek nagy örömmel eszi a chipset. Természetesen azt is látom, hogy már korához képest el van hízva. De mit lehet ilyenkor tenni? A gyerek elsősorban a szülőtől tanul. Azt a mintát fogja magához ragadni, amit otthon lát. Ha felelősségteljes szülőként az egészséges étrendet kínáljuk gyermekeinknek, akkor az lesz neki a természetes. És itt most nem a több ezer forintos szuper bio termékekre gondolok. Ez nem pénz kérdése! Nagyon fontos! Sokszor kapom meg azt a kritikát, hogy az egészséges étkezés drága. Már elnézést, de ez egy nagy baromság.

Ha elmegyek a boltba vásárolni, akkor milyen érdekes, hogy telepakolt kosárral jövök ki, és közben mégis a bolt 70-80%-át érintetlenül hagyom. Már el sem megyek azokhoz a polcokhoz, amiket felesleges megnézni. Tulajdonképpen vicces, de az egészséges élelmiszerek körülbelül 20%-át teszik ki egy áruház kínálatának. Első lépésként hagyjuk el az állati eredetű élelmiszereket. Ezzel már egy hatalmas lépést teszünk az egészségünk védelmében. Miért? Kutatások bizonyítják, hogy ha a teljes értékű szénhidrátban gazdag növényi élelmiszereket zsírral váltjuk ki és állati fehérjében gazdag élelmiszereket fogyasztunk, akkor számos krónikus betegség megjelenése sokkal gyakoribb lesz. (3)(4)(5)

Második lépésben váltsunk teljes értékű növényi táplálkozásra! Kezdő vegánok esnek abba a hibába, hogy az egészségesnek hitt növényi étrendbe minden belefér, ami nem állati. Sajnos, ez nem így van. Nem minden növényi táplálkozás egészséges! Az egészséges növényi ételekben gazdag (teljes értékű szénhidrátok, hüvelyesek, zöldségek, gyümölcsök) táplálkozás alacsony kockázati tényező, míg a kevésbé egészséges növényi élelmiszerekkel dúsított (finomított lisztek, cukrok, olajos ételek) étrend növeli a betegségek kockázatát. (6)

A növényi alapú táplálkozási indexek és az állati, egészséges növényi
és a kevésbé egészséges növényi élelmiszerek dózis-válasz aránya koszorúér-betegség előfordulási gyakoriságával. (6)

Ahogy a grafikon jobb ábráján jól látható, az állati ételeken és az egészségtelen növényi étrenden élők nagyobb eséllyel kapnak szív- és érrendszeri betegségeket, ellentétben az egészséges teljes értékű növényi étrenden élők, akiknél a kockázati tényező alacsony.

 

Mi a helyzet a nagyvilágban?

Egy friss, 2018-as tanulmányban arról számolnak be, hogy drasztikusan megnőtt a cukorbetegek és a magas vérnyomással küzdők aránya Indiában. A kutatók közel másfél millió embert követtek nyomon 2 éven keresztül, figyelembe véve a földrajzi elhelyezkedést (vidéki és a városi viszonyok), az életkort, a nemek arányát, az oktatást és a családi állapotot, valamint a jövedelmi jellemzőket. Annak ellenére, hogy szociodemográfiai szempontból elég változatos volt a felmérés, sajnos a vizsgált betegségek incidenseinek száma nagy volt. Bár a vegetáriánus étrend hagyományosan gyakori Indiában, azonban a tejtermékek széles körű felhasználása és a növekvő nyugatiasodás az étkezési szokások romlásához vezetett. (7)

Az ázsiai országokban az elmúlt 35 évben az egy főre jutó rizs fogyasztása csökkent (8), és a hús- és tejtermékek fogyasztása több mint megkétszereződött (9), ahogyan a világ ezen részén élő emberek gazdagsága nőtt. Ebben az időszakban az ázsiai emberek egészsége romlott, az elhízás, a szívbetegség és a 2-es típusú cukorbetegség fokozódása epidémiás arányban emelkedett. (10) Az emberek egyre jobban elhagyják a tradíciókat, jobban szeretnének a nyugati “modern” világhoz tartozni, ami azzal jár, hogy rosszabb minőségű ételeket esznek és elhagyják a teljes értékű szénhidrátokat.

Japánban az étrend nyugatiasodása a 20. század második felében oda-vezetett, hogy jelentősen csökkent a rizs fogyasztása, nőtt a hús- és a zsírbevitel, miközben ennek megfelelően növekedett az elhízás, a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek és más egészségügyi problémák száma. Ezen felméréseket a 40 év feletti japán felnőtt lakosságon végezték el, az arány a cukorbetegséget illetően 1980 előtt 1 és 5 százalék között volt, 1990-re ez a szám felment 11-12 százalékra. (11)

 

Hogyan tovább?

A növényi táplálkozás nem túl bonyolult, de érdemes figyelni, mit eszünk. Meg kell értenünk, hogy a táplálkozási szokásaink nagyban befolyásolják egészségünket és környezetünket. Ha szeretnél részletesebb információt kapni arról, hogy miként tudod a saját táplálkozásodban alkalmazni a teljes értékű növényi táplálkozást, akkor ebben óriási segítségedre lehet a Fehérjemítosz című könyvem, amiben számos példát és további hasznos segítséget találsz az egészséges étkezés témakörében.

Jó edzést!

 

Hivatkozások

(1) Központi Statisztikai Hivatal (2014): A haláloki struktúra változása Magyarországon, 2000-2012.
(2) Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet (2017): Egészségjelentés 2016. NEFI.
(3) R. M. Fleming (2000): The effect of high-protein diets on coronary blood flow. Angiology. 51(10): 817-826.
(4) M. Wiederkehr, R. Krapf (2001): Metabolic and endocrine effects of metabolic acidosis in humans. Swiss Medical Weekly. 131: 127-132.
(5) Julieanna Hever (2016): Plant-Based Diets: A Physician’s Guide. The Permanente Journal. 20(3): 93-101.
(6) A. Satija, S. N. Bhupathiraju, D. Spiegelman, S. E. Chiuve, J. E. Manson, W. Willett, K. M. Rexrode, E. B. Rimm, F. B. Hu (2017): Healthful and Unhealthful Plant-Based Diets and the Risk of Coronary Heart Disease in U.S. Adults. Journal of the American College of Cardiology. 70(4): 411-422.
(7) P. Geldsetzer, J. Manne-Goehler, M. Theilmann, J. I. Davies, A. Awasthi, S. Vollmer, L. M. Jaacks, T. Bärnighausen, R. Atun (2018): Diabetes and hypertension in India: A nationally representative study of 1.3 million adults. JAMA Internal Medicine.
(8) Alias Abdullah, Hajime Kobayashi, Ichizen Matsumura, Shoichi Ito (2017): World Rice Demand Towards 2050: Impact of Decreasing Demand Of Per Capita Rice Consumption For China and India.
(9) WHO. Global and regional food consumption patterns and trends. http://www.who.int/nutrition/topics/3_foodconsumption/en/index4.html
(10) M. Ng, T. Fleming, M. Robinson, B. Thomson, N. Graetz, [et al] (2014): Global, regional, and national prevalence of overweight and obesity in children and adults during 1980-2013: a systematic analysis for the Global Burden of Disease Study 2013. Lancet. 384(9945): 766-781.
(11) T. Kuzuya (1994): Prevalence of diabetes mellitus in Japan compiled from literature. Diabetes Research and Clinical Practice. 24: 15-21.
(12) World Health Organization (2015): Summary tables of mortality estimates by cause, age and sex, globally and by region, 2000–2015. Cause-Specific Mortality. WHO.



A kényelmes és biztonságos online fizetést a Barion Payment Zrt. biztosítja, MNB engedély száma: H-EN-I-1064/2013
Bankkártya adatai áruházunkhoz nem jutnak el.