Bevezetés
A Rheumatoid Arthritis egy krónikus, egész szervezetet érintő betegség, mely elsősorban több ízületre kiterjedő gyulladásos folyamat formájában jelentkezik.
Napjainkban a gyógyszeres kezelés áll elsősorban a terápia középpontjában, azonban sok betegnek vannak a terápia mellett is tünetei, mint például a krónikus fájdalom, fáradtság és az életmódbeli jelentős romlás, funkcióvesztés.
Egy több területet érintő tanulmány vizsgálta a TÉNÉ étrend, a fizikai aktivitás, a csökkent stresszterhelés hatását a betegségre vonatkozóan.
Wendy Walrabenstein és munkatársai olyan célból végeztek egy randomizált kontrollált vizsgálatot (‘Plants for Joints’ névvel), hogy vizsgálják a teljes értékű növényi étrend, a fizikai aktivitás, a stresszcsökkentő technikák és a megfelelő alváshigiéné hatását a résztvevők körében. Mindezt 16 héten keresztül.
Módszerek
2019 májusa és 2021 szeptembere között 16 héten keresztül 18 éven felüli résztvevőket vontak be a kísérletbe, akiknél a rheuma közepes vagy alacsony aktivitású volt, illetve ennek megfelelően kaptak gyógyszeres kezelést, vagy pedig állították le a gyógyszeres kezelést több mint 3 hónapja.
Kizárták az alacsony BMI-vel rendelkező (BMI <18,5 kg/m2), a már régebb óta növényi étrendet követő, a dohányzásról nem leszokni kívánó, illetve a terhes betegeket.
A beavatkozási ún. PFJ csoport elméleti és gyakorlati oktatást kapott a növényi alapú étrendről, a fizikai aktivitásról és a testmozgásról, valamint a stresszkezelésről.
Elsődleges eredmények
A kiértékelés során figyelembe vették a fizikai funkció, a fáradtság, a fájdalominterferencia és a depresszió mindennapokban való megjelenésének változását a kontroll és beavatkozási csoportban.
Másodlagos eredményeket is értékeltek, mint például a derékkörfogatot, a zsírtömeget, a vérnyomást, az alacsony sűrűségű lipoproteinek szintjének változását (LDL), nagy sűrűségű lipoproteinekét (HDL), trigliceridekét, az éhgyomri vércukorszintet, a HbA1c, és különböző gyulladásos paraméterek változását.
Az eredményeket Mann-Whitney teszt segítségével hasonlították össze.
115 alkalmasnak ítélt személy közül 77 személy maradt egészen a kiértékelésig.
Résztvevők átlagéletkora 55 év volt, többségük nő, átlagos BMI-jük 26 kg/m2. Az összes résztvevő közül 3-an használtak cukorbetegség elleni gyógyszert, kilencen vérnyomáscsökkentőt és heten lipidcsökkentőt.
A PFJ-csoportban a DAS28 (egy, a betegség aktivitását jelző marker)-érték a kiindulási értéktől 16 hétig tartó időszakban nagyobb mértékben csökkent, mint a kontrollcsoportban: az átlagos különbség 0,90 volt.
Másodlagos eredmények
A testsúly- és zsírtömeg-veszteség szignifikánsan nagyobb volt a PFJ-csoportban a kontrollcsoporthoz képest, a csoportok közötti különbség 3,9, illetve 2,8 kg volt. A PFJ-csoporton belüli testsúlycsökkenés nagy része a zsírtömeg csökkenésének volt tulajdonítható (3,1 kg a 3,5 kg-ból). Továbbá, a kontrollcsoporthoz képest a PFJ-csoportban a derékkörfogat átlagosan szignifikánsan nagyobb mértékben csökkent az idő múlásával (a csoportok közötti különbség 3,0 cm).
A HbA1c és az LDL metabolikus paraméterek csökkentek a PFJ-csoportban a kontrollcsoporthoz képest, míg a többi metabolikus paraméter időbeli változásában kisebb különbségek mutatkoztak a két csoport között.
Az összes, a betegek által bejelentett kimeneti mérőszám az idő múlásával kismértékben változott a PFJ-csoport javára.
Az átlagos fizikai aktivitás szintje mindkét csoportban elegendő volt (ajánlott >150 perc/hét) a kiindulási szinten, és tovább nőtt a PFJ csoportban 154-ről 205 percre hetente, míg a kontrollcsoportban a kiindulási szinten maradt (>200 perc/hét). Ami a stresszcsökkentő tevékenységekre fordított átlagos időt illeti, a PFJ-csoportban viszonylag stabilan 24-31 perc/hetente, míg a kontrollcsoportban magasabb szinten indult, és tovább nőtt, 42 perc/hetente.
Nemkívánatos események
A PFJ-csoportban összesen 22, a kontrollcsoportban 28 nemkívánatos eseményt regisztráltak. A legtöbb tünet hasi problémákból állt, mint például székletváltozás, puffadás, görcsök és reflux, és valószínűleg a beavatkozással állt összefüggésben. Ezek azonban hasonló mértékben fordultak elő a PFJ-csoportban és a kontrollcsoportban.
Konklúzió
A 16 hetes multidiszciplináris PFJ életmódprogramnak köszönhetően, amely teljes értékű növényi alapú étrend alkalmazásából, fizikai aktivitásból és stresszkezelésből állt, a kontroll csoporttal összehasonlítva csökkentette a betegség aktivitását (alacsony-közepes betegségaktivitás mellett).
Az eredmény meghaladta a 0,8-as minimális klinikailag szignifikáns javulást, és összehasonlítható a gyógyszerkísérletek során elért eredményekkel. Emellett a PFJ beavatkozás jelentős metabolikus változásokat okozott, például testsúly- és zsírtömeg-csökkenést, valamint a HbA1c és az LDL csökkenését. A depresszió, a fáradtság, a fájdalominterferencia és a fizikai funkció nem változott.
A csökkentett zsírtömeg azért is előnyös az RA-ban szenvedők számára, mivel náluk a szív- és érrendszeri betegségek kockázata 50%-kal nagyobb, mint az átlagnépességnél.
Az eredmények összhangban vannak a RA-ban végzett étrendi beavatkozásokkal kapcsolatos korábbi vizsgálatokkal, amelyek 12 hónapig tartó növényi alapú étrend és 3 hónapig tartó mediterrán étrend mellett javulást mutattak ki a betegség aktivitásában. Azt is kimutatták, hogy a zsírtömeg csökkentése általában és különösen a zsigeri zsír csökkentése csökkenti a gyulladásos markereket, ami összefügg a metabolikus szindróma és más betegségek kisebb kockázatával.
Cikkreferátumot írta: Dr. Vincze Réka
Hivatkozások
Walrabenstein, W., Wagenaar, C. A., van der Leeden, M., Turkstra, F., Twisk, J. W. R., Boers, M., van Middendorp, H., Weijs, P. J. M., & van Schaardenburg, D. (2023). A multidisciplinary lifestyle program for rheumatoid arthritis: the “Plants for Joints” randomized controlled trial. Rheumatology (Oxford, England), keac693. Advance online publication. https://doi.org/10.1093/rheumatology/keac693
