Egyre csak nő a szakirodalma a növényi alapú étrendek jótékony hatásainak, különös tekintettel a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatának csökkentésére, a mindenevő étrenddel összehasonlításban. Egyelőre viszont keveset tudunk a vázizomzatra és ezzel összefüggésben a vázizmokat ellátó erekre gyakorolt hatásairól. Vajon gyengébb lesz a vázizomzat, ha megvonjuk a szervezettől az állati eredetű fehérjéket? Angol kutatók erre keresték a választ egy klinikai vizsgálatban. (1)
Az erek vizsgálatához ultrahangot használtak, aminek segítségével egyrészt az érfalat részben alkotó, úgynevezett intima és media rétegek vastagságát mérték (IMT érték), másrészt meghatározták az endotél sejtek működését az FMD (flow-mediated dilatation) teszt segítségével, ami során az ér elszorítása miatt kialakuló oxigén- és tápanyaghiány által indukált áramlás-növekedés mértékét nézték. Ez azt mutatja, hogy mennyire működnek jól az eret belülről borító endotélsejtek. A két vizsgálat eredménye alapján jól megbecsülhető egy adott egyén kardiovaszkuláris kockázata, illetve felmérhető az esetleges ateroszklerotikus plakk-képződés aktuális állapota.
Egy korábbi, 2001-ben készült vizsgálatban idős vegetáriánus emberek esetében jobb FMD-t mértek a felkari artérián, a mindenevőkhöz képest. Ezelőtt csak egy kutatás vizsgálta az izomzat-vérellátás viszonyait a növényi étrend vonatkozásában. A 2019-es vizsgálatban mindössze 4 hetes vegán táplálkozás után történt mérések alapján jutottak arra a kutatók, hogy a mikrovaszkuláris funkciók nem javultak az átállás következtében.
A rengeteg előnye mellett néhány potenciális rizikótényezőt is magában hordozhat a nem megfelelően összeállított növényi alapú étrend. A fehérjebevitel egy ilyen aspektus lehet: egy 2016-os study szerint a vegán étrendet követők összességében kevesebb fehérjét visznek be, ami néhány esetben nem érte el az ajánlott minimum napi bevitelt. Mivel a fehérjebevitel elősegíti a posztprandiális fázisban zajló myofibrillium (az izomrostot alkotó kisebb egység) alkotóelemeinek szintézisét, ezért az izomtömeg növekedését elősegíti. A maximális izom erősséget pedig elsősorban az izomtömeg határozza meg. Ezek alapján logikus következtetés lehet, hogy akkor a vegánok valószínűleg gyengébbek is. Ezt azonban korábbi tanulmányok már megcáfolták: nem találtak különbséget a felső- és alsó testfél izmai és a térd feszítő izmának maximum erősségét összehasonlítva aktív, vegán és mindenevő nők csoportja között. Egy másik vizsgálat szintén nem igazolt semmilyen különbséget a különböző táplálkozást folytató alanyok maximális erőkifejtésében, biciklizéskor. Sőt, egy 2016-os tanulmány szerint a VO2max (a test által maximálisan felvehető és szállítható oxigénmennyiség) magasabb volt vegetáriánus vagy vegán sportolók esetében.
Olyan tanulmány még nem készült, ami ezek mellett az adott izmok morfológiáját és a belső szerkezetét is vizsgálta volna, pedig ez is lényeges információ és fontos determináló faktor a maximális izomerőre vonatkozóan.
Ezért a kutatók olyan vizsgálatot végeztek, amelyben a fenti eljárások mindegyikét alkalmazva mérték az erek és az izomszövet struktúráját, valamint a maximális izomerőt és a VO2max-ot egyaránt. Fiatal, egészséges, aktív életmódot folytató férfiakat vizsgáltak. Két csoportra osztották az alanyokat a növényi alapú étrend, illetve a mindenevő életmód alapján. Fontos, hogy a dohányzás kizáró tényezőnek számított. A feltevésük az volt, hogy a vegán csoportban magasabb FMD és VO2max értékeket és alacsonyabb cIMT értéket (vagyis érfal vastagságot) fognak mérni illetve, hogy a mindenevők izmai nagyobbak és erősebbek lesznek. A két csoportba sorolás egy, az étkezési szokásokat felmérő kérdőív alapján történt. Vegán kategóriába azok tartoztak, akik a kitöltés előtt legalább fél évig nem fogyasztottak semmilyen állati eredetű élelmiszert. A résztvevőket három különböző alkalommal vizsgálták, mindegyik esetében mellőzniük kellett a mérések előtt az alkohol- és koffeinfogyasztást, valamint az erőteljesebb testmozgást. A vizsgálat időtartama alatt résztvevők élelmiszer-naplót vezettek, amiben az étel összetétele és mennyisége mellett az étkezés időpontját is fel kellett tüntetniük. Étrendkiegészítők és vitaminok fogyasztását végül nem vették figyelembe a kutatók. Az élelmiszer-naplók analíziséből kiderült, hogy a vegánok kevesebb fehérjét (de minden esetben az ajánlott minimális napi bevitelt meghaladva), telített zsírt, koleszterint és B12-t vittek be, de több élelmi rostot, vasat és C-vitamint tartalmazott az étrendjük.
Az ultrahangos és funkcionális méréseket összevetve nem találtak különbséget a két csoport között. Korábbi publikációkban magasabb FMD és alacsonyabb cIMT értékeket írtak le a vegetáriánusok/vegánok, de valószínűleg az adja a látszólagos ellentmondást a két eredmény között, hogy azokban a vizsgálatokban egy idősebb populációt jellemeztek, míg a jelen vizsgálat alanyainak átlagéletkora 22 év volt. Ebben a kísérletben résztvevő fiatal férfiaknak semmilyen kardiovaszkuláris rizikófaktoruk nem volt (ezért is volt fontos kizáró ok a dohányzás), tehát feltételezhetjük hogy minden tekintetben optimálisan működik az érrendszerük, és a mindenevők magas koleszterin és telített zsírsav bevitele még nem hatott olyan mértékben a vaszkuláris funkcióra, hogy az mérhető legyen az alkalmazott módszerekkel.
Összefoglalás
A vizsgálat eredményeiből a kutatók arra következtettek, hogy fiatal, egészséges és aktív életmódot folytató férfiak között nincs különbség a perifériás erek és vázizomzat struktúrájában, a nagymértékben eltérő összetételű étrend ellenére. Vagyis egy egészséges és tudatosan összerakott vegán étrend nincs hátrányos hatással az emberi szervezet ezen tulajdonságaira.
Írta: Sz. Sára
Hivatkozások
(1) Page, J., Erskine, R. M., & Hopkins, N. D. (2022). Skeletal muscle properties and vascular function do not differ between healthy, young vegan and omnivorous men. European journal of sport science, 22(4), 559–568. https://doi.org/10.1080/17461391.2021.1923814
