A zab, hivatalos nevén avena sativa, a poaceae fűfélék családjába tartozó gabonaféle. A zabot leginkább tápértéke és egészségügyi előnyei miatt becsülik. Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (The Food and Drug Administration) engedélyezi az élelmiszer-címkéken az egészségre vonatkozó állítások használatát, mivel a zab béta-glükánt tartamaz. A béta-glükán egy olyan rosttípus, amely felelős az olyan élelmiszerek, mint a zab, a búza és az árpa számos egészséget védő tulajdonságaiért. Kiterjedten vizsgálták a szív egészségére és a koleszterinszintre gyakorolt hatásait, valamint kimutatták, hogy fokozza az immunitást és stabilizálja a vércukorszintet.
A zabot teljes kiőrlésű gabonának tekintik, mivel a feldolgozás után a korpa és a csíra érintetlenül marad.
Rövid láncú zsírsavak
Egy tudományos áttekintés keretein belül Korczak és munkatársainak a zabfogyasztás emésztőrendszerre gyakorolt hatását vizsgálja, beleértve a rövid láncú zsírsavakra, pH-ra, a széklet súlyára, konzisztenciájára és a bél mikrobiótára gyakorolt hatásokat is. (1)
A rövid láncú zsírsav-termelés tekintetében 2 humán vizsgálat a rövid láncú zsírsav-termelés növekedéséről számolt be, míg 2 másik vizsgálat nem mutatott változást. Ezeknek az ellentmondásos eredményeknek az oka nem ismert, de Nilsson és munkatársai kijelentették, hogy a vizsgálatban kapott eredmény a résztvevők egészségügyi állapotától és a vastagbél mikrobióta összetételétől függhet. Például: az egészséges egyéneknek kiegyensúlyozottabb lehet a vastagbél mikrobiótájának összetétele, és hosszabb időre van szükségük ahhoz, hogy növeljék a rendelkezésre álló baktériumok számát, míg a emésztőrendszeri betegségben szenvedő egyéneknél a rövid láncú zsírsavak belső termelése felgyorsulhat az erjeszthető élelmi rost fogyasztását követően.
Bélmikrobióta
A bélmikrobióta tekintetében mind Connolly és munkatársai, mind Li és munkatársai arról számoltak be, hogy a zabfogyasztás kedvezően növelte a hasznos baktériumok (beleértve a laktobacillusokat, bifidobaktériumokat) növekedését. Connolly és munkatársai 6 héten keresztül követték kardiometabolikus betegségek kockázatának kitett középkorú férfiak és nők bélmikrobiótájának változását egy 2,9 g b-glükántartalmú teljes kiőrlésű zabgranulátumot tartalmazó étrend során. Egészséges egyéneknél Li és munkatársai kimutatták, hogy a búza 1 héten át történő fogyasztása, majd 1 héten át való zablisztfogyasztás elősegítette a bifidobaktériumok számának növekedését, ezzel is bizonyítva, hogy a zabfogyasztás jótékony hatással van a humán emésztőrendszerre. A b-glükán-szintek változását követve kimutatták, hogy 2,5-2,9 g csökkenti a széklet pH-értékét és növeli a jótékony baktériumok mennyiségét. A széklet baktériumtömegét és a rövid láncú zsírsav-termelődés változásait figyelve kimutatták, hogy napi 40-100 grammnyi zabkorpa fogyasztása növeli ezeket.
Mindezek együttesen azt sugallják, hogy a mikrobióta specifikus a tekintetben, hogy milyen típusú szénhidrátokat használ fel, és hogy a szénhidrátok arányának étrendben való megváltoztatása, még ha rövid időre is, jelentős változásokat eredményezhet a bélmikrobiótában.
Széklet súlya
Egy áttekintésben Chen és munkatársai a búzából és zabkorpából bevitt rostok hatását vizsgálták a széklet súlyát és összetételét illetően. Fiatal egészséges férfiak székletváltozását követték 28 napon keresztül. Ezalatt az idő alatt napi 100 g zabkorpát vagy 30 g búzakorpát fogyasztottak az alanyok. A széklet nedves tömege 67%-kal nőtt, amikor az alanyok búzakorpát fogyasztottak, valamint 68%-kal nőtt, amikor zabkorpát. A zabkorpa fogyasztása után nedves tömeg megnövekedése a baktériumtömegnek és a lipideknek tulajdonítható, míg a búzakorpa fogyasztása során megnövekedett koncentráció a cukroknak és a növényi anyagtömegnek köszönhető.
Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a zabkorpából származó rost ugyanolyan hatékonyan növelheti a széklet tömegét, mint a búzakorpából származó rost, de más hatásmechanizmuson keresztül. A búzakorpában lévő rostok többnyire vízben nem oldódó rostok, ami a széklet tömegének növekedését eredményezi, és segíti a bélműködést.
Széklet állaga
A széklet állagának változása egy másik gyakran kutatott téma. A széklet állagát a 7 pontos Bristol székletforma-skálával értékelik. Ezen a skálán az 1. típusú széklet általában székrekedésre utal, míg a 7. típusú széklet hasmenésre utal.Az ebben a felülvizsgálatban szereplő humán vizsgálatok nem használták a Bristol székletforma-skálát a széklet állagának értékelésére, ami megnehezíti annak meghatározását, hogy a zab milyen étrendi hatással volt (ha volt egyáltalán) a széklet jellemzőire. Klurfeld és munkatársai megjegyzik, hogy a Bristol Stool Form Scale hasznos lehet, mint egyszerű eszköz az étrend a széklet jellemzőire és bizonyos mértékig a bélmikrobiótára gyakorolt hatásainak összehasonlítására.
In vitro és állatkísérletek
A zabalapú összetevőket vagy élelmiszereket vizsgáló in vitro és állatkísérletek alátámasztják a humán kutatások során kapott adatokat. Az in vitro adatok azt mutatják, hogy a zabot az emberi bélmikrobióta könnyen erjeszti, ami rövid láncú zsírsav-termelődéshez vezet, de ennek gyorsasága és a mennyisége a vizsgált összetevő fiziokémiai tulajdonságaitól függ. Míg a tisztított és hántolt egész szemű zabpehely fermentációja/erjesztése meglehetősen magasnak és az oligofruktózéval egyenértékűnek bizonyult, addig a zabkorpa fermentációja mérsékeltebb.
A zabszem mérete és a b-glükán molekulatömege egyaránt befolyásolja a rövid láncú zsírsavak termelődésének sebességét. Kim és White kutatása kimutatta, hogy az alacsonyabb molekulatömegű b-glükán nagyobb rövid láncú zsírsav-termeléshez vezetett, mint a nagyobb molekulatömegű b-glükán, míg Connolly és munkatársai kimutatták, hogy a rövid láncú zsírsav-termelés kisebb volt a kis méretű zabban, mint a nagy méretűben.
Összességében a humán vizsgálatokból származó bizonyítékok arra utalnak, hogy a zab kedvezően növeli a hasznos bélmikrobióta növekedését, növeli a széklet tömegét, és könnyen emészthető. A zab csökkenti a széklet pH-értékét is, és néhány embereken végzett vizsgálat kimutatta, hogy a zab növeli a rövid láncú zsírsav termelődését.
Cikkreferátumot írta: Lőrincz Hanna
Hivatkozások
(1) Renee Korczak, Megan Kocher, and Kelly S. Swanson (2019). Effects of oats on gastrointestinal health as assessed by in vitro, animal, and human studies. Nutrition Reviews VR Vol. 0(0):1–21. doi: 10.1093/nutrit/nuz064
